Történelmi pillanat: A Kneszet legalizálta a ciszjordániai telepeket

Avi/ujkelet.live

A nagy port felkavaró törvényt, mely elismeri a palesztin illetőségű földön való építkezéseket, 60-52 arányban megszavazta a Kneszet annak ellenére, hogy Izrael a nemzetközi bíróságra kerülhet miatta

A hónapokig tartó koalíciós huzavona, elmarasztaló kritikák a nemzeti és nemzetközi ellenzéktől és a jogi szakértők zord figyelmeztetései ellenére Izrael hétfőn legalizálta az összes előretolt ciszjordániai telepet, hogy megakadályozza a telepes otthonok jövőbeni lerombolását palesztin magántulajdonban lévő területen.

A késő éjszakába nyúló ülésen a Kneszet átengedte a vitatott törvény utolsó olvasatát, mely kikövezi az utat 4000 illegálisan épült telepes otthon elismerésének.

“100% az esélye, hogy a Legfelsőbb Bíróság visszadobja,” – mondta Avigdor Liberman védelmi miniszter múlt héten.

Végül az egy napig tartó vita után, hogy egyáltalán sor kerül-e a szavazásra a törvény este 10:30- kor került a törvényhozók elé és 60-52 arányban meg is szavazták. Minden jelenlévő ellenzéki a törvény ellen szavazott. A veterán likudos, Benny Begin a koalíciós tagok közül egyedüliként ellenezte az intézkezést. 8 miniszter nem volt jelen a szavazáson.

Ofir Akunis (Likud) tudományügyi miniszter az intézkedés védelmében a szavazás előtt elmondta, hogy nem csak a törvényről szól a szavazás, hanem a zsidók jogáról, hogy Izraelben éljenek. “Ennek az egész vitának az alapja egyetlen kérdés: Kihez tartozik a föld?” – mondta az ülésen. Az Obama-adminisztráció az Európai Unió, az ENSZ és az izraeli főállamügyész bírálatai után most, a zsidó telepek evakuálásának érája véget ért.

A törvény leállítja az otthonok elleni rombolási eljárást is.

Bármely épületről, melyről kiderül, hogy jóhiszeműséggel épült – azaz a tulajdonosok nem voltak tudatában, hogy a házat magántulajdonban lévő földre építették – az állam megszerzi a tulajdonjogot a palesztin tulajdonostól, kompenzációért cserébe, mely némileg magasabb, mint a föld valós piaci értéke, melyet az izraeli kormány erre a célra létrehozott tanácsa határoz meg.

A törvény erős ellenállásba ütközött Avichai Mandelblit főállamügyésznél is, aki arra figyelmeztetett, hogy ez az első alkalom, hogy az izraeli jogszabályok világosan megerősítik a kormány telepekre irányuló támogatását valamint nyíltan korlátozza a palesztinok tulajdonjogát Ciszjordániában, mely ellentétes a megszállt népek védelméről szóló negyedik genfi egyezménnyel.

A szavazás előtt Shuli Muallem-Refaeli (Zsidó Otthon) elmondta, hogy a törvényt “Amona bátor lakosainak ajánljuk, akiket kényszerítettek, hogy keresztül menjenek azon az úton, melyen több zsidó családnak már nem kell.” Beszédében felolvasta mind a 42 múlt hét szerdán kilakoltatott család nevét.

Vasárnap a telepeseket támogató Zsidó Otthon párt végül behajtotta követelését, hogy a törvény hétfőn végleges szavazásra kerül. “A Szamáriában, Júdeában és a Jordán völgyében élő fél millió lakos ugyanolyan normális életet érdemel, mint a kfar szavai és tel avivi lakosok. 50 év késéssel a holnapi szavazáson a Kneszetben megadjuk nekik ezt a jogot.”

A szavazás előtt az ellenzéki vezető, Jichák Hercog is felszólalt és sürgette a koalíciós tagokat, hogy ” akadályozzátok meg a ma esti szavazást, mely az államra nézve katasztrófa.”

“Ez a szavazás nem a telepesekért vagy a telepesek ellen szól, hanem Izraelért vagy Izrael ellen,” mondta Hercog, figyelmeztetve, hogy a törvény miatt az izraeli katonák a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon köthetnek ki.

Jair Lapid, a Jes Atid párt vezetője hétfőn megígérte, hogy az intézkedés ellen fog szavazni.

“Átengednek egy törvényt, ami veszélyeztetni fogja az izraeli katonákat, ezzel veszélybe sodorva Izrael nemzetközi megítélését és jogállamiságunkat, mert problémáik vannak a koalíción belül,” mondta Lapid.

Kiemelt kép: Ofra /Flash90/