Évnyitó

0

Szerző: Gideon Peer

Túl vagyunk az ünnepeken, karácsony, Hanuka, szilveszter mögöttünk, már Donald J. Trump, az Egyesült Államok 45.-ik elnöke is – gondolom – beköltözött a Fehér Házba, és elfoglalta helyét az ovális irodában lévő íróasztala mögött.
Házunk táján, Tel Avivban is elkezdődött a (polgári) újév, a magyar nagykövetség diplomatái újra állomáshelyükön vannak, visszatértek szabadságukról.

Úgy tűnik – erről tájékozódtunk Nagy Andortól, Magyarország izraeli nagykövetétől –, hogy a 2017-es év sem lesz unalmas, annyi terv van az újévre, hogy – a teljesség igénye nélkül – csak szemezgetünk belőle, pár, érdekesnek ígérkező eseménnyel szeretnénk megismertetni az Új Kelet olvasóit.

20170120_125811
Munkaközben. Nagy Andor, nagykövet. Fotó: Gideon Peer

Úgy emlékeztem, Nagy Andor nagykövet „félidős”, két éve szolgál Izraelben, de kiderült, hogy az idő a diplomatáknál sem áll meg: három és fél éve intézi nálunk országa ügyeit. Elvileg, de csak elvileg, nyáron érne véget küldetése, de – örömére – kapott még egy ráadás évet, 2018 nyaráig marad velünk. Az első benyomás, hogy nagyon ismeri munkáját, fejből sorolja a dátumokat, neveket és a várható eseményeket.

A legelső, a néhány nappal ezelőtt alakult Izraeli Alumni Társaság.

Valószínűleg köztudott, hogy nagyon sok izraeli diák tanul magyar egyetemeken. Több ezerre tehető azoknak az orvosoknak a száma, akik az évek során magyar egyetemeken szerezték diplomájukat. Az Alumni Társaság célja, hogy ezeket az orvosokat összefogja, kapcsolatban legyenek, tanuljanak egymástól, beleértve magyarországi tanulmányutakat, közös konferenciák rendezését is. A nagykövet a maga részéről azt tervezi, hogy meghív Izraelbe egy magyar sztárorvost, nemzetközi tekintélyt, hogy találkozzon az Alumni Társaság tagjaival.

Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett van orvosképzés Magyarországon. Az idegen diákok angol nyelven tanulnak. A tandíj egy évre körülbelül 18 ezer euró, ami nem kevés, de mérsékeltebb az izraeli egyetemeken fizetendőnél. A képzés színvonaláról talán csak annyit, hogy a Magyarországon végzett orvosok 90 százaléka sikeresen veszi az izraeli – egyáltalán nem könnyű – különbözeti vizsgát. Érdekességként említi Nagy Andor, hogy Norvégiában megszűnt az orvosképzés, a diákokat magyar egyetemekre irányítják, mert olcsóbb, és színvonalban is megállja a helyét.

És ha már egyetemi képzésről, tudományos fokozatokról van szó, megtudjuk, hogy decemberben a két ország között oktatási együttműködési egyezményt írtak alá. A megállapodás értelmében 50 izraeli diák kap magyarországi ösztöndíjat, hogy négy éven keresztül felsőfokú tanulmányokat folytathasson a tudomány legkülönbféle ágazataiban. Márciusig lehet jelentkezni, a jelentkezőknek angol nyelvű felvételi vizsgát kell tenniük. Az ötvenfős keretbe 25 BE, 20 ME, továbbá öt PhD fokozatú továbbképzésre lehet jelentkezni a Tempus Közalapítvány közreműködésével.

A turisztika terén is van újdonság. Például, hogy Debrecenből, a cívisvárosból a Wizz Air közvetlen járatokat indít Loddra. Az első „fecske” március 18-án landol majd Izraelben, onnantól hetente kétszer lehet igénybe venni szolgáltatásait.

Járatindítással kacérkodik Hévíz városa is. Kiderült, a nemzetközi hírű gyógyfürdőhelyet az izraeli turisták, és sokan mások is kedvelik, erről tanúskodik, hogy szállóvendégeket alapul véve Budapest után Hévíz a legfelkapottabb hely Magyarországon. A kapcsolatok kiépítése céljából az ottani önkormányzat meghívott egy izraeli turisztikai szakemberekből álló küldöttséget, hogy ismerkedjenek Hévízzel, a világ legnagyobb tőzegmedrű tavával, amelynek gyógyító hatását már a rómaiak is ismerték, a tó fenekéből felszínre került érmék erről tanúskodnak.

A sportkedvelők nyílván örömmel értesülnek arról, hogy 2019-ben Budapesten rendezik meg az Európai Makkabi Játékokat. A zsidó sportolók kontinensversenyére a rendezők 23 országból 2500-3000 sportolót várnak. A budapesti Makkabi VAC, az MTK, a Mazsihisz és az Európai Makkabiszövetség (EMC) szervezi a játékokat. A július 11.-től 13.-ig tartó sportversenyek helyszíne az új MTK-aréna mögött épülő új sportpark lesz, amely kormányzati beruházással jön létre. A tervek szerint a játékokat követően a hely a zsidó közösség új sportcentruma lesz.

Úgy gondolom, a telavivi Operaház falai igencsak el fognak csodálkozni február 7. és 10. között. Nem hiszem – bár az sem kizárt, hogy tévedek –, hogy a patinás színházban valaha is sor került cirkuszi előadásra. És lásd, semmi sem lehetetlen: Vági Bence rendező-koreográfus Tel Avivba hozza Recirquel nevű akrobata válogatottját, a magyar újcirkusz társulatot, amelynek állandó székhelye a budapesti Művészetek Palotájá.

Különleges látványosság várja március 22-én a Tel Aviv-i múzeumban a tánc szerelmeseit. Román Sándor vezetésével hazánkba látogat az Experidance Akadémia, amely 50 perces előadás keretében mutatja be páratlan tudását.

Március 24-én Zichron Yakovban, az Elma hotelben találkozhatnak a zenekedvelők a budapesti Muzsikás Együttessel, amely Fülei Balázs zongoraművész vezetésével Bartók Béla népzenei feldolgozásait adja elő.
És még nincs vége a márciusi rendezvényeknek! A hónap végén 5-5 magyar és izraeli galériában rendeznek közös kiállításokat. 2017. októberében Izrael lesz a budapesti Art Markét díszvendége. A jeles rendezvény népszerű a magyar képzőművészetet szeretők körében, tavaly például ötvenezren keresték fel a Millennium parkban rendezett kiállításokat.

Június 14. és 24. között az Operettszínház is folytatja haladó hagyományait, ismét Izraelbe látogat, az operettet kedvelők legnagyobb örömére.

Ha magyar-izraeli kapcsolatokról van szó, nem feledkezhetünk meg a gasztronómiáról sem: az evés-ivásról, amely mindkét nép kedvenc időtöltése.

Szóljunk előbb az evésről.
A telavivi Tahanában, az egykori vasútállomás helyén épült központban gasztronómiai napokat tart a követség, amelyre Magyarországról meghívják a szakma neves képviselőit is. Izraelbe látogat Mautner Zsófia szakácsnő, Raj Ráchel cukrásznő és Gál Helga, Magyarország bornagykövete (bizony, ilyen is van) és a Külügyminisztérium bor- és gasztronómiai tanácsosa, hogy – a szó szoros értelmében – ízelítőt adjanak tudásukból.

A végére hagytuk Nagy Andor szívügyét, a jó bort. Tavaly 15 fős delegációt vitt magával Magyarországra, egytől egyig ismert izraeli bortermelőket, borászati szakembereket, hogy ismerjék meg a magyar borokat, a borkészítés magyar technológiáját. Borfogyasztásban Magyarország jócskán megelőz bennünket, egy magyar ember átlagban 30 liter bort iszik egy évben, ezzel Európában középmezőnyösnek számit. Nálunk még van mit tanulni ezen a téren. Azzal együtt, hogy az utóbbi években emelkedett a borfogyasztás, még mindig nagyjából átlagban öt liter csúszik le a nemes nedűből az izraeli gégéken. Persze, azért szégyenkezésre semmi ok: keveset iszunk, de – annak ellenére, hogy az izraeli borok még nem elég ismertek – amit megiszunk, az: jó. Ezt nem csak mi állítjuk magunkról, hanem ezt mondják – többek közt – a magyar borászati szakemberek is. A nagykövet azt szeretné, ha ezen a téren is jó kapcsolatok alakulnának ki, beleértve a borok exportját-importját, mindkét ország hasznára. Binyamina és Tokaj között testvérvárosi kapcsolat létesült, talán azért is, mert mindkettő bortermelő vidék. A binyaminai borászatot annak idején egy Zelzer nevű magyar bevándorló alapította, Tokajban pedig újabban kóser bor előállításán gondolkodnak. Mondhatjuk akár, hogy a kör bezárult…

 

fotók: Gideon Peer

Hozzászólás