Színház az élet

5
fotó: Tardos Zoltán

Gideon Peer

Alig múlt három hete, hogy a telavivi Cameri színházban bemutatták Az élet, mint olyan című darabot, de az utórezgések még most is tartanak.

Kiderült, az izraeli magyar nyelvű közönségnek nem csak a könnyű műfajt lehet eladni, de vevő a komolyabb, súlyosabb darabokra is.

A budapesti Vígszínházban már 10 éve fut Hanoch Levin alkotása, amelyet az ugyancsak izraeli Ilan Eldad rendezett. Háromszemélyes darab, amelyet a Kern András, Kútvölgyi Erzsébet és Márton András triumvirátus alakít.

Séta Jeruzsálemben - fotó: Tardos Zoltán
Séta Jeruzsálemben – fotó: Tardos Zoltán

Az ötlet szinte kézenfekvő volt: hozzák az előadást Izraelbe, hogy a magyarul értő közönség is kóstolót kapjon abból, hogyan játszanak Pesten egy izraeli darabot. És – nem utolsósorban – megismerje, miként fordította azt le Parti Nagy Lajos – zseniálisan – magyarra.

A bemutatkozás – mint ismeretes – fergetegesre sikerült, a két előadás táblás házzal futott, a színészek – méltán – mindkétszer vastapsban részesültek.

A szűkre szabott izraeli szereplést – három napot töltöttek mindössze az országban – kiegészítették egy jeruzsálemi kiruccanással is, ahol az egész társulat megismerkedhetett Izrael fővárosának nevezetességeivel.

unnamed-1
Ilan Eldad – fotó: Gideon Peer/ujkelet.live

Ilan Eldad, a darab rendezője, aki 87 évvel ezelőtt Szabadkán látta meg a napvilágot Lengyel Iván néven, ismerős a telavivi éttermek világában is, olasz vacsora keretében kulináris élvezetet is biztosított a társulatnak, amelyen – többek között – a jövőről is el lehetett gondolkodni. Arról, hogy hogyan tovább?

Úgy tűnik, lesz tovább, legalábbis ez érzékelhető ki annak a levélnek a sorai közül, amelyben Ilan Eldad egy kis izraeli színháztörténeti elmélkedés keretében beszámol az útról Eszenyi Enikőnek, a Vígszínház igazgatónőjének. Ebbe a levélbe pillantottunk be, nem intimpistaként, hanem a rendező úr kifejezett engedélyével.

Drága Enikő, 

Még az újévi jókívánságok előtt – engedelmeddel – egy kis történelmi és személyi „flashback”: körülbelül 50 év előtt, amikor Izraelbe érkeztem, örömömre egy magyarul beszélő és játszó színházi társulatot találtam Pásztor Béla vezetése alatt. Egy hűséges magyar ajkú közönség megtöltötte esténként a néha rögtönzött termeket, Tel Avivban és az országban. 

Te túl fiatal vagy, hogy emlékezz az akkori „Játék a kastélyban” vagy „Egy csók és más semmi”-re, vagy Bársony Rózsi diadalmas „Janika”, vagy Jávor Pál „Liliom” előadására, vagy Tolnay Klári és Mensáros László „Kedves hazúg”-jára a telavivi, ma már nem létező Nachmani Színházban. Egészen az „Egerek és emberek”-ig, Greguss Zoltánnal (akit liliomtriplás vádjával letartóztattak Izraelben!!!).

Mindezek után nagy szünet következett a magyar sztárok vendégszereplésében, és talán sajnálatos, hogy az élvonalbeli magyar színházat a „Csárdáskirálynő” behozatala váltotta fel az izraeli Operában.

Boldogan láttam és éreztem, hogy a vígszínházi „Az élet mint olyan”előadásnak sikerült felébreszteni, visszahozni a kiéhezett közönséget, és teltházakkal megtölteni a Cameri-termet. Talán az idős, néha tolókocsis néző a régmúltra emlékeztet, de, sotosszimo (hogy egy találó Parti Nagy Lajos (Hanoch Levin zseniális magyar fordítója) kifejezésével éljek)  örömömre sok fiatal nézőt is láttam a közönségben.

A két telavivi előadás bátorít és egy kis óvatos optimizmussal hiszem, hogy van remény egy Vígszínház – Cameri Színház további kezdeményezésre, és a „felébredt” magyar ajkú közönség részvételére. 

Ebben a reményben kívánok egy Boldog, kreatív Új Évet Neked, a Víg-társulatnak, Kern-Zsike-Márton triónak, Putinak, Hejj Jánosnak és a világítási csodákat művelő Gergőnek!

Maradandó emlékekkel, 

Szeretettel,

Ilan Eldad

Tel Aviv             

 

Azt olvastuk ki a sorok között, és azt hallottuk Ilan Eldad rendezőtől is, hogy a Hanoch Levin darab nem egyszeri fellángolás, lesz folytatása, azt tervezi a Mester. A magunk részéről, és gondolom, ezzel az olvasó is egyetért, kívánjuk, hogy további komoly, veretes darabokat láthassunk, további színházi élményekben lehessen részünk.

 

kiemelt kép: Tardos Zoltán

5 Kommentek

  1. […] Gideon Peer Alig múlt három hete, hogy a telavivi Cameri színházban bemutatták Az élet, mint olyan című darabot, de az utórezgések még most is tartanak. Kiderült, az izraeli magyar nyelvű közönségnek nem csak a könnyű műfajt lehet eladni, de vevő a komolyabb, súlyosabb darabokra is. Bővebben » […]

  2. Tisztelt közönség!

    Az a helyzet,hogy már nagyon vártuk ezt a híradást! Az Újkelet online hozta a nagyrabecsült Gideon Peer által írt “Szinház az élet” c.előadás megtörténtjét– három héttel ezelőtt! A rendezőn és a szereplőkön kivül,egy szó sem hangzott el a darabban történt eseményről, a szinészek alakításairól,s arról sem,hogy miért olyan nagyszerű a darab? Ezt vártam volna el Silló Andrástól,akinek az élete a szinház!
    A világítási csodákat müvelő Gergőnek gratulálok!
    Az izraeli magyar ajkú közönséget nem kellett “felébreszteni”,mivel mindig is vevő volt a szinházi alkotásokra.Jó pár alkotást élvezett már Ilan Eldad rendező munkájából! /Legközelebb részletesen kitérek rá,mivel volt módomban interjút készíteni Németh Zsuzsa menedzserrel,aminek a témája a két ország közötti szinházi kapcsolat volt!/ Csupán elöregedés történt,mint ahogy az Uj Kelet c.újságnak is lecsökkent a vevőköre.
    Mindenesetre reméljük,hogy lesz folytatás,s nem marad abba,mint például a budapesti Kamaraszinházi előadások elhozatala — becsukása miatt—szerződés keretén belül. Ez fájdalmas megoldás volt mindannyiunknak!
    Köszönöm,hogy olvastak!

  3. Kedves Ildikó!
    Én az eseményről számoltam be, nem tisztem kritikát írni, mivel nem vagyok színházi kritikus. A suszter maradjon a kaptafánál… A lényeg, hogy kiváló színeszekkel remek előadást láthattunk. Folytatás – reméljük – következik.

  4. Tisztelt Silló András, őn azt irta a Izraeliinfoba, hogy a szinház embere, s emlitette Ilán Eldád rendező álltal megrendezet szinház müsort
    a Tel – Avivi Kamara szinházban ! Szeretném tudni a szinházi kritikát e megjelent müsoron. Előre is köszönőm.

Hozzászólás