ENSZ határozat: a Kotel elfoglalt terület?

Avi/ujkelet.live

Pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban utasította Izraelt, hogy állítsa le  a „megszállt területeken való újabb telepes lakások építését„, az Egyesült Államok nem élt vétó jogával.

A javaslat benyújtását korábban Egyiptom kezdeményezte. Al-Sisi egyiptomi elnök, állítólag amerikai nyomásra végül mégis visszavonta a javaslatot, amit pénteken Új-Zéland, Malajzia, Venezuela és Szenegál ismételten benyújtott. A testületből 14-en, tíz ideiglenes tag és az Egyesült Államokkal együtt – aki tartózkodott, öt állandó tag Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia – igennel szavaztak.

A jogilag kötelező érvényű határozat szövege szerint Izraelnek, mivel nincs jogi alapja és sérti a nemzetközi jogot, az egész telepes programmal fel kell hagynia a Jordán folyó nyugati partján és Kelet-Jeruzsálemben is.

Az Egyesült Államokat az ENSZ-ben képviselő Samantha Power azzal indokolta a határozatot, hogy a telepek építése akadályozza a békefolyamatot, de azért „csak” tartózkodott a szavazáson mivel szerinte a telepesek eltűnésével mégsem köszöntene be azonnal a béke. Power szerint a határozat nem veszélyezteti Izrael biztonságát. A meglehetősen ellentmondásos és gyenge lábakon álló Power-féle indoklás mögött a leköszönő Barack Obama és Benjamin Netanjahu közötti feszült viszony áll. A szavazás kétes tisztaságát alátámasztja az ugyancsak távozó Ban-Ki Moon, aki beszédében elismerte, hogy a Biztonsági Tanácsban aránytalanul magas az Izrael-ellenesség.

Izrael nyilatkozatban azonnal elutasította a határozatot. Benjamin Netanjahu szégyenletesnek és abszurdnak nevezte, hogy a határozat szerint a zsidó negyedet (Jeruzsálem) megszállt területnek, a nyugati falat, a Kotelt, pedig elfoglalt területnek nyilvánítsák. A határozat nem a békefolyamatot, hanem éppen az ellenkezőjét fogja eredményezni, nyilatkozta Netanjahu az első Chanuka-gyertya meggyújtása alkalmából mondott beszédében.

Izrael nem fogja alávetni magát a határozatnak, ugyanakkor rögtön visszahívta a Új-Zélandi és Szenegáli nagykövetet és befagyasztotta az ENSZ pénzbeli támogatását.

Izraelt az ENSZ-ben képviselő Danny Danon élesen bírálta a Biztonsági Tanács határozatát. „Izrael legfontosabb szövetségesétől, a közösen vallott értékek jegyében elvárható lett volna, hogy megvétózza ezt a gyalázatos szavazást”, nyilatkozta Danon.

A távozó Obama elnök valamint a háttérben a szavazást előmozdító John Kerry és Benjamin Netanjahu közötti amúgy is feszült viszonyt tovább tetézte, hogy a januárban hivatalba lépő megválasztott elnök Donald Trump nyíltan Izrael-párti politikát és a szavazás vissszavonását ígérte hivatalos nyilatkozataiban.

Donald Trump a szavazás előtt felszólítatta Obama elnököt, hogy éljen vétó jogával Izrael érdekében és amikor nyilvánosságra került az eredmény a határozatot nyíltan elutasítva twitter oldalán jelezte jövőbeli szándékát.

As to the U.N., things will be different after Jan. 20th.

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) December 23, 2016

Trump úgy véli, azért kellett volna az Egyesült Államoknak élnie vétó jogával, mert a békét csak közvetlen tárgyalással lehet megteremteni. Az ENSZ határozata „nehéz tárgyalási helyzetbe hozta Izraelt és igazságtalan minden izraelivel szemben.”

The big loss yesterday for Israel in the United Nations will make it much harder to negotiate peace.Too bad, but we will get it done anyway!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) December 24, 2016

Kiemelt kép: ENSZ BT szavazás, 2016. december 23.