Aser Rona

Jeruzsálem építője

Aser Rona/ujkelet.live

Valószínűleg nincs olyan ember, aki ne ismerné Jorám Tahorlev híres versét az asztalosról, a cipészről és az építészről, akik éppen Élijáhu próféta székét vagy éppen a Hírnök saruját készítik. Ez után az interjú után hosszú órákon át zümmögött egy dallam a fülemben, amíg rá nem jöttem, hogy ez az ének az, és megértettem, hogy Rav Balzam története, a mérnöké, aki hosszú évek óta dolgozik a jeruzsálemi Templom építészeti tervein, egy további strófa lehetne az ismert dalban.

Rav Smuel Balzam, aki híres építészmérnök és a piszgát zeévi tórakör alapítója, már maga sem fiatal ember, aki számos házat épített a város minden részén, és még többet szerte az országban. Ismer majd minden utcát és negyedet, már harminc éve építi az országot.

Rav Smuel Balzam - forrás/ Karov Elecha, parasat Matot

Rav Smuel Balzam – forrás/ Karov Elecha, parasat Matot

„A pardesz hannai főiskolára jártam, majd a netivoti Azata jesivában tanultam áldott emlékű Rav Jiszachár Meirnél. Az ejtőernyős nachalbeli katonai szolgálat után a Technionba mentem építészetet tanulni. El lehet mondani, hogy nem én voltam a legrosszabb diák” – mosolyodik el – „De azt éreztem, hogy ha nem ragaszkodom a Tórához, akkor a kipám egy szép napon elpárolog a fejemről, isten őrizz. Elkezdtem egy haszid kollélban tanulni Haifán az egyetemmel párhuzamosan, később pedig a Merkaz Harav jesivában folytattam a tanulmányaimat és az Erec Hemda kollélban vallási jogot kezdtem el tanulni.”

Három évtizeddel ezelőtt, miután mérnöki diplomáját átvette a Technionban, megkezdte építészi karrierjét, miközben tovább folytatta tórai tanulmányait. Középületek és lakóházak hosszú sorát tervezte az egész ország területén kisebb-nagyobb településeken; mostanság éppen egy terror-áldozatok számára létesített rehabilitációs központ tervein dolgozik.

TALMUD-TANULÁS ÉPÍTÉSZ SZEMMEL

A Szentéllyel való kapcsolata mintegy tizenöt évvel ezelőtt kezdődött, amikor belépett az irodájába Rav Jiszrael Ariel, a Machon Hamikdas (Szentély-intézet) alapítója. „Elkezdte nézegetni a munkadossziékat, majd hirtelen rácsapott az asztalra és így szólt: ‘Hiányzik innen egy igen fontos dosszié’” – emlékszik vissza derűsen Rav Balzam – „Abbahagyatta velem vallásjogi tanulmányaimat és belevont egy majdnem öt éven át tartó, nagyon speciális stúdiumba, amelynek tárgya a szentségek apró részletekbe menő tanulmányozása volt. Építész szemmel nézve nagyon érdekes szakmai kihívást jelentettek a talmudi szövegek, különösen a mai technikai és technológiai fejlettség ismeretében.”
A modern építészet által ma használatos háromdimenziós számítógépes modellezés olyan léptékű technikai lehetőséget biztosított számára, ami nem állt a megelőző nemzedékek rendelkezésére, hogy a Templom felépítését átfogó összefüggésben vizsgálhassák.

Templom modell / forrás Karov Elecha , parasat Matot

„Döbbenetes, ahogy egyszercsak képes vagy behatolni olyan rétegekbe, amiket senki sem látott azelőtt” – mondja Rav Balzam és előránt egy pár halachikus-mérnöki példát, azok közül, amikkel praxisában dolga akadt: „A kohaniták szekciójából a Szentélybe vezető lépcsősor egyes nézetek szerint egészen az oltárig ért. Ha térben szemléled ezt a modellt és tudod, hogy a kohanitáknak meg kellett tudniuk kerülni az egész oltárt, akkor megérted, hogy ez mérnöki lehetetlenség, nem néz ki jól.”

Templom modell / forrás Karov Elecha , parasat Matot

Templom modell / forrás Karov Elecha , parasat Matot

„Az udvarban asztalok és ”bakok„ voltak, amiken megnyúzták az áldozatokat. Az asztalokat úgy kell megtervezni, hogy a vér lefolyjon róluk és ne szennyezze be az embereket. Vita van továbbá azon, hogy a Bét Ha-chalifot – az a hely, ahova az elhasznált késeket tették – és a Szentély csarnoka között volt elválasztó fal vagy sem. Ha csak egy nehezen érthető talmudi disputáról lenne szó, az egészet el lehetne intézni azzal, hogy ezt jobban meg kell vizsgálni; de egy valódi falat nem lehet jobban megvizsgálni: megoldást kell találni. Ez esetben átlátszó üvegfalat terveztünk ide. Ha valakinek vitatkozni volna kedve – természetesen a legnagyobb örömmel állok elébe” – mosolyog.

Rav Balzam mostanra elkészült Templom modelljével, amely egyaránt magában foglal számítógépes szimulációt és részletes kivitelezési terveket, ezek főként a Midot traktátusban, és a Talmud egyéb helyein írottakon alapulnak. A szakmai terveket a különböző témák és értelmezéseik tanulmányozása után vetette papírra, amire pedig nem talált konkrét instrukciót, ő maga tett javaslatokat, mint például a Gazit-csarnok – a Nagy Szanhedrin ülésterme. „Úgy áll a Talmudban, hogy a Szanhedrin Gazit-csarnoka az oltárnál található, de nem lehet pontosan tudni, hogy nézett ez ki annak idején. A Tiferet Jiszrael nevű misna-magyarázat szerint a csarnok helye a Jiszrael-szekcióban volt, nagyon kicsi helyen, mindössze 11 könyök (6,5 méter) szélességben. Egyáltalán nem hangzik logikusan, hogy egy 71 tagú bíróság egy 5 méteres szobában ülésezik. A megoldás, ami meglehet, hogy tényleg így volt a Templom korában az volt, hogy a csarnokot egy szinttel a szekció alatt helyeztük el oly módon, hogy mind a halachikus, mind pedig a praktikus szempontoknak megfelel.”

Salamon temploma, az első Szentély / forrás: internet

Salamon temploma, az első Szentély / forrás: internet

„Voltaképpen te levita vagy.” – teszi hozzá egyszer csak – „A leviták a Szentély felé fordulva énekeltek – ki hallotta őket? A Jiszrael-szekció és a női szekció tőlük keletre van, épp a hátuk mögött. Meg kell tehát oldani némi akusztikai problémát is.”

„Az áldozati oltár esetében is, ami látszólag egy egyszerű építmény, különböző kérdésekre megoldást kell találni.” – avat be – „Vegyük például a vér hintését. Olyan anyaggal kell burkolni az oltárt, ami nem szívja be a vért, hogy ne maradjanak meg a foltok. Vagy a sittin, azok a vájatok, amikbe az áldozatokkal együtt hozott bort öntik. Ünnepek idején nem ritka a többszáz áldozat és a többezer liter bor – gondolni kell a bor elvezetésére föld alatti csatornákon, hogy ne árassza el a bor az oltárt.”

Kb. egy évvel ezelőtt fejeződött be egy moduláris jellegű oltár építése agyagtéglákból Rav Balzam tervei alapján, a halacha által megengedett legkisebb méretben; az oltár belseje egész köveket tartalmaz, melyeket a Holt-tengerből emeltek ki. „Ha majd a hely és az idő lehetővé teszi a felállítását, azonnal használatba lehet venni” – mondja mosolyogva.

NEMET MONDANI A VATIKÁN CSEKKJÉRE

Rav Balzam a szabadidejében, a munkaidő után foglalkozik a Szentéllyel kapcsolatos ügyekkel. A tervezés hosszú órái pénzben tetemes összeget tesznek ki. Érzékeltetés céljából megemlíti, hogy egy, a Szentélyt formázó braziliai templom építése pár évvel ezelőtt 300 millió dollárba és négy évi tervezésbe került.

Brazil templom - Sao Paolo/ forrás: internet

Brazil templom – Sao Paolo/ forrás: internet

Nem is próbálja leplezni a fölötti szívfájdalmát, hogy a szentségek és a Templom ügyében az utóbbi években egyre intenzívebben kifejtett tevékenysége dacára a közvélemény még mindig nem eléggé tájékozott az előkészületek állásáról. „A tervezés nem az én személyes ügyem: ha a kormány, vagy Izrael népe hajlandó lenne anyagi támogatással is felsorakozni az ügy mögé – teljesen máshol tartanánk. Ma, legnagyobb sajnálatomra, nem tudok teljes egészében csak erre koncentrálni, apró lépésekben tudunk csak haladni” – mondja, szinte mentegetőzve.

Éppenséggel külföldről érkezett hozzá néhány megkeresés az évek folyamán – a legmeglepőbb közülük pár éve a Vatikánból.

„A Vatikán elküldött hozzám egy olasz építészt, aki a Templom számítógépes modelljét szerette volna elkérni egy ottani templom-kiállításon való megjelenés céljából. Mondtam neki, hogy ez igen sok pénzbe, dollár százezrekbe kerül. Azt felelte, megkérdezni, mennyit hajlandóak fizetni, majd visszajött egy biankó csekkel, hogy annyit írok rá, amennyit csak akarok. Azt mondtam neki: „Tudod mit? Nem kell a pénz, odaadom ingyen a modellt – de cserébe be akarok menni a vatikáni pincékbe és szabadon járni-kelni egy fényképezőgéppel – vannak ott dolgok, amik az őseimé voltak.

Meglepő magyarázatot ad arra, hogy miért akart így tenni: „Teológiai szempontból a Vatikán arra támaszkodik, hogy az Örökkévaló elhagyta Izraelt és őket választotta. Ezt a folyamatot akarták érzékeltetni azzal, hogy bemutatják először a Szentélyt, azután pedig a templomaikat. Átláttam a hátsó szándékukon, és voltaképpen azt mondtam nekik, hogy ha szabadon járkálhatunk a pincéikben, az olyan, mint egy visszatérés – ez vallásilag nem stimmelt nekik. Végül a kiállítást a modellem nélkül tartották meg” – mosolyog.

KÜLSŐ ÉS BELSŐ FELKÉSZÜLÉS

Az általam feltett kérdésre, hogy szerinte hogyan lehetne Izrael népét eljuttatni a Templom felépítéséig, vegyes érzésekkel válaszolt: „Érdemtelen vagyok annak eldöntésére, hogy lehet bevonni a népet, de úgy hiszem, Izrael népe sokkal közelebb áll ehhez az ügyhöz annál, mint ami erről a médiában kirajzolódik. Néhány éve meghívást kaptam egy tévéstúdiótól, hogy a Szentély tervezéséről beszéljek. Amíg a soromra vártam, a technikai személyzet ténykedését figyeltem. Még a „legnormálisabban” kinéző egyén is hosszú copfot és fülbevalót viselt. Amint meghallották, hogy én egy mérnök vagyok, aki a Templom felépítéséről fog előadást tartani, hihetetlen izgatottsággal körém gyűltek, és rengeteg vággyal, kérdéssel, és érdeklődéssel, tippeket adtak, hogy mit mondjak és hogyan mondjam, hogy a legjobban „átjöjjön” – meséli meghatottan. „Azt gondolom, hogy a média képes lenne szemléletváltozást hozni, és föntről irányítani a pozitív hozzáállást a külsőségek tekintetében. Ami a belső változást illeti – minden az oktatáson múlik. Bele kell fektetni a Templom témájának minél szélesebb körű és minél nyilvánosabb tanulmányozásába. A tömegbázis kiszélesítése el fog vezetni a halachától a gyakorlatig” – mondja bizakodva.

„Magában a Szentélyben is volt egy – üresen álló – második emelet, egy szellemi “szint”, ami az isteni jelenlétet jelképezte. A legendagyűjteményekben elmagyarázzák, hogy létezik egy “fönti” Szentély a “lenti” Szentéllyel szemben, és valahányszor igyekezetet és lelki ébredést tapasztalnak lent, a Teremtő egy újabb szellemi emeletet húz föl a odafönn. Ilyen alkalom volt a pusztai Hajlék megépítése, továbbá a jeruzsálemi Szentély felavatása, és végül elkövetkezik a véglegesség, a teljesség állapota” – magyarázza el érdekesen az ismert dilemmát, hogy vajon a harmadik Templomot ember építi meg, vagy esetleg égi eredetű lesz. “Készítsetek számomra Szentélyt” – ez egyike a 613 tórai parancsolatnak. Ha pedig ez parancsolat, akkor bizony nekünk kell elvégeznünk, ugyanúgy, ahogy Isten nem bocsát le számunkra ünnepi sátrat vagy pálmaágat az égből.”

„A Talmud Szuká traktátusban azt írja: “A Szentély emlékére mind a hét napon pálmaággal a kézben imádkozunk’, és egy Jirmejá prófétai idézettel támasztja alá, hogy a Szentély emlékét életben kell tartani: Cion, nincs, aki követelné őt(Jer. 30:17), azaz, annak érdekében, hogy helyrehozzuk azt a problémás állapotot, amelyben Izrael népe kétezer év óta imádkozik a Templom felépüléséért, követelni kell Ciont. A Szentéllyel való foglalatosság a zsidó nép gyógyszere. Ezzel kell foglalkozni, ki kell keverni a receptet.”

Ami az igyekezetet illeti, ő kihozza magából a maximumot. Időközben a jeruzsálemi irodában ül a mérnök, és ceruzája a Csarnok terveit skicceli föl. Arról álmodik, hogy énekkel és hálaimával az ajkán megy föl a szent hegyre, kezében a tervrajzok, fején a védősisak.

4

Olyanok voltunk, mint az álmodók (Zsolt. 126:1).

Eredeti cikk: Karov Elecha 134. szám, parasat Matot, Aviél Halévi írása

Címlap fotó: illusztráció/ Templom modell. Forrás/ynet

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s