Séta a nyócker zsidó múltjában

1

Szerző: Silló Sándor

Emlékeznek a Teleki-térre és az Eldorádó című filmre? Nem írói fantázia a film, hanem átélt realitás. Mindezt részletesen elmeséli Bereményi Géza, abban a helytörténeti interjú-sorozatban, amely a VIII.kerület zsidó múltját dokumentálja.

Ennek az „ásatásnak” az egyik munkatársa Margitta Nóra.

Ő nem csak a fióknak, könyvtárpolcnak dolgozik, hanem angol és spanyol nyelvű idegenvezetőként kalauzol bárkit aki a nyócker zsidó múltjára kiváncsi.

teleki tér dsc-2298-copy-d000174072784ad654dae 2

Sétánk a Teleki-tér 22 be vezet.

– Ezt itt úgy hívják stibel ”szobácska”. Nem igazi zsinagóga, csak lakásimaház. A huszas években, akik itt a piacon árultak, létrehoztak egy Mishna tankört. A néni Amerikában él, és most jár itt először. Azon a lapon amire a falon mutat, 28 név van, akik ezt a kloyzt megalapították, 1927 májusán. Az ő papája az egyik.

néni telekitér 2

– Az imaház alapításának a dátumát nem tudjuk, mert az iratok elvesztek. Ez egy szefárd imaház csorkovi hászidok alapították. A Teleki-tér fontos hely volt. Két pályaudvar között található. A szegény bevándorlók ide jöttek először. Akik egy helyről jöttek, imahelyet alakítottak ki maguknak. Sok ilyen volt itt a tér környékén. Ez a csorkoviaké volt, akik hozták a ritusukat Galiciából, illetve a galiciai ősök Tzfátról, ahol zarándok úton jártak. Dallamaik is ezen az úton értek ide, de ma már ezeket nagyon kevesen ismerik.

FOTO archív

– A Gláser Jakab Emlékalapítvány elindított egy Teleki 44 című kutatást. Interjúkat készítettünk. Azt hittük, lesz 10-15 adatközlőnk és akkor jók vagyunk, de 40 fölött járunk és mint a hólabda, egyre nő az anyag. Néhány közülük megjelent a Szombatban. Először azokkal beszélgettünk, akik ide jártak a Teleki-téri imaházba, aztán ez kiszélesedett egy olyan interjúsorozattá, ami az egész tér történetéhez kapcsolódott. Olyan alanyok bukkantak fel, akikre nem is számítottunk. Harkányi Endréről lehetett tudni, hogy telekitéri gyerek volt, de Bereményi Géza és Margittay Ági is itt nőtt fel. A Pressburger fivérek novellái sem véletlenül szólnak a „nyolcról”!  És pesze sokan meséltek nekünk olyanok is, akik nem közismert emberek. Kedvencem egy bácsi volt – 80 felett – aki bejött ide, hogy neki a nagymamája itt lakott, de sajnos utazik haza New Yorkba. Így skype-on interjúztam vele. A fotós, Martin Munkácsy féltestvére.

– Így adtak minket kézről kézre. Lassan kiderült hogy az egész környék egy Bermuda-háromszög. 1945-ben a Nap-házban egy szocdem ellenálló csoport működött, erről szinte senki nem tud…

Amikor a 80-as években Raj Tamást eltiltották, itt minden szombaton Tórát olvasott. Nincs rajta a hely a térképen, de a város szellemi térképén sem, a zsidóságén sem. Pedig a Nagyfuvaros utcától a Fiumei útig 12 helyen árusítottak pészachi kosher élelmiszert, ami arra utal, hogy sokan voltak. Ünnepekkor, mikor pótimaházak is működtek. Lujza utca, Fecske utca, Dobozi utca. 1945-ben szinte az összes bezárt közülük, a Dobozi utcai 1956-ig működött.

teleki-pernessnorbert-8466

– Ez a bima például a Dobozi utcából való. Kicsit abszurd, hogy egy ilyen kis imahelyen több tóratekercs is van, de a bezárt imahelyekről minden idekerült, bútorok is, imakönyvek is.

élet nagytotál teleki

– Most megvan a minjan. Sholom Hurwitz, chabbad rabbi meglehetős toleranciával viseli, hogy itt mindenki csak szombaton tíztől-kettőig orthodox; sokan autóval jönnek. Ide fiatalok járnak, akik keresgélik a helyüket. Van aki be akar térni, van aki ki akar térni. Van aki Izraelből jön, és van aki oda készül…

A három nagy zsinagóga, az egykori gettó, a cipők a Duna parton. Egy átlag turista ennyit lát Budapest zsidó emlékeiből. Pedig a Teleki tér környéki imaházak, és számos apró titkos történet ott rejtőzik a Józsefváros régi utcácskáiban. Margitta Nóra és társai szívesen elkalauzolnak bárkit, aki arra kíváncsi, hogy élt a pesti zsidóság, ha nem is az Isten, de legalábbis a pesti köztudat háta mögött…

www.jewishlifeofbudapest.hu/en

http://glaserjakabemlekalapitvany.hu/

Fotó © Mayer András – Teleki Téri Imaház

cover fotó : Silló Sándor

1 komment

Hozzászólás