Változások a kormányban 

0

szerző: Kati Yael Hirschberg

Meglepő események történtek az elmúlt napokban az izraeli belpolitikában, és egészen biztos, hogy a folyamatnak még nem vagyunk a végén. Annak ellenére, hogy voltak jelei, hogy a védelmi miniszter Moshe Jaalon és a miniszterelnök Binjamin Netanjahu között egyre mélyül a válság, ilyen lépésekre kevesen számítottak. De nézzük az előzményeket.

A két politikus közötti feszültség hetek óta növekedett, mióta a védelmi miniszter kellemetlen helyzetet teremtett azzal, hogy nem cselekedett a miniszterelnök elvárásainak megfelelően. Sőt, volt rá eset, hogy kifejezetten az utasítása ellen lépett. Amikor a “hebroni katona” lelőtte a fegyvertelen palesztin terroristát, és mindenki vad nyilatkozatháborúba kezdett az ügyben, a védelmi miniszter első nyilatkozatában elítélte a katonát. Jóval a helyszíni vizsgálatok és még inkább a jogi eljárás előtt. Ugyanakkor élesen bírálta a jobboldalt, amiért kiállt a katona mellett. Végül ezt a konfliktus elsimították és Netanjahuval közösen kiadtak egy nyilatkozatot, amely alapján egyetértenek abban, hogy meg kell várni az eljárás végét. A következő ütközési pont az volt, amikor Jair Golan dandártábornok a holokauszt emléknapon összehasonlította a náci Németország és a mai Izrael társadalmi jelenségeit. A nagy vihart kavart kijelentés után Jaalon úgy nyilatkozott, hogy “egy magas rangú tisztnek nem csak az a feladata, hogy harcra vezesse a katonákat, hanem az is, hogy kijelölje az erkölcsi normákat”. A védelmi miniszter állásfoglalását élesen támadták a jobboldali politikusok, többek között maga a miniszterelnök is, aki behívatta magához a minisztert. A tárgyalások után újabb nyilatkozat született, amely alapján mindkét fél egyetértett abban, hogy nincs közöttük vita, a hadsereg alá van rendelve a kormánynak, de a tisztek szabadon kifejthetik a véleményüket, azonban csak a megfelelő fórumon.

Ez volt az az ügy, ami után számos jobboldali és baloldali politikus is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a védelmi miniszternek és rajta keresztül a hadseregnek is, távolabb kellene helyezkednie a mindennapi politikai csatározásoktól, és egyáltalán nem kéne ilyen szempontok alapján sem megítélni az országban zajló eseményeket, sem pedig nyilatkozni az álláspontjukról. A válságot tovább mélyítette, hogy Netanjahu határozott utasítást adott, mely szerint bizonytalan ideig, de le kell állítani azt a gyakorlatot, hogy a hozzátartozók rövid időn belül visszakapták az elhunyt terroristák holtesteit. Erre a miniszterelnöki hivatal – és számos katonai szakértő – szerint azért lett volna szükség, hogy megakadályozzák, hogy a terroristák temetése előbb örömünneppé, a mártíromság deklarálásává, majd zavargásokká és további támadásokra való fogadkozásokká változzanak. A miniszterelnök utasítása ellenére azonban a védelmi miniszter saját jogkörében úgy döntött, hogy még a merénylet napján visszaszolgáltatják annak a terroristának a holttestét, aki május elején gázolásos merényletet követett el katonák ellen Dolev közelében.

Mindezek az esetek miatt Netanjahu bizalma mélyen megrendült Jaalonnal kapcsolatban. Ugyanakkor a múlt hét második felében nem a kettőjük közötti feszültségről jelentek meg újabb hírek, hanem arról, hogy nagykoalíciós tárgyalások zajlanak Netanjahu és Jichak Herzog, a centrista Cionista Tömb vezetője között. Mint arról heti hírösszefoglalónkban beszámoltunk, a kormányfő két éves, új költségvetést akar napirendre tűzni a következő héten, és ezért felvetette hogy lépjen be az ellenzéki vezető is a kormányba. A médiaértesülések szerint a támogatásért cserébe Herzog megkapta volna a külügyminiszteri posztot. A centrista politikusnak e hét közepéig lett volna lehetősége végleges választ adni. Nem volt azonban könnyű helyzetben, mert saját párttársai is durván megtámadták, és különböző jellegű válaszlépéseket helyeztek kilátásba, ha a pártelnök elfogadja Netanjahu ajánlatát. Például Cipi Livni, a szintén a Cionista Tömbhöz tartozó Kadima nevű párt vezetője előre jelezte, hogy ez esetben kilép a pártszövetségből. Shelly Jehimovics is nagyon éles hangon bírálta Herzogot, ahogy szinte mindenki más is a Munkapárt vezetői közül. A nagykoalíciós tárgyalások még tartottak, amikor híradások szerint megkezdődött a tárgyalás Netanjahu és Lieberman között is. Az Israel Beitenu párt vezetője, aki korábban számos alkalommal igen élesen bírálta mind a kormányt, mind személyesen Netanjahut is – legtöbbször a “gyenge kéz politikája” miatt – kijelentette, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó tárgyalni arról, hogy pártja csatlakozik a kormánykoalícióhoz. Ez után a nyilatkozat után Jichak Herzognak gyakorlatilag nem volt más választása, mint nyilvánosan kijelenteni, hogyha Lieberman csatlakozik a kormányhoz, akkor ő megszakítja a koalíciós tárgyalásokat. Kettőjük között számos kérdésben is kibékíthetetlen ellentétek vannak, például a Judea és Somron területén álló telepek és a palesztinokkal tartandó további tárgyalások kérdésében. Mindez a kiállás azonban úgy tűnik későn jött Herzog számára, akit a Munkapárt több vezetője is felszólított, hogy mondjon le pártelnöki tisztéről, mert megrendült a bizalmuk irányában.

Lieberman így már az előtt éket vert a miniszterelnök és a centrista pártelnök közé, hogy felajánlották volna neki a védelmi miniszteri posztot. A nagy bejelentés ugyanis tegnap történt, Netanjahu hivatalosan is Liebermant javasolta a védelmi miniszteri pozícióra. Az orosz származású, jobboldali politikus, aki eddig öt különböző miniszteri posztot töltött be pályafutása során, de védelmi miniszter még nem volt, ma estig fog hivatalosan választ adni, miután a koalíciós megbeszélések véget érnek. Nyilvánvalóan arról folynak a tárgyalások, hogy a védelmi miniszteri tárca mellett milyen további árat fog fizetni a kormány azért, hogy az Israel Beitenu tagja legyen a koalíciónak. A médiában megjelenő hírek szerint közel vannak a megegyezéshez. Számos elemző szerint a koalíció átalakulása további változásokat hozhat, felmerült például az, hogy Naftali Benet jelenlegi oktatási miniszter megkapja a külügyminiszteri posztot, de a mai napon ezt a feltételezést visszautasította a Bait HaJehudi párt vezetője. Jelezte, hogy ő nem mond le az oktatási tárcáról. További részletek egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, de mindenki érdeklődve várja, hogy pontosan milyen változások fognak történni a kormányban, és ezzel együtt természetesen egész Izrael politikájában.

Kritikusai szerint Netanjahu ezzel a manőverrel – amely a Daily Mail brit hírportál újságírója szerint egyenesen az igen népszerű House of Cards című politikai drámában is megállná a helyét – nagy csapást mért a baloldalra. A korábbi erős ellenfelet, az ellenzék között egyértelműen vezető szerepet betöltő Cionista Tömb a szétesés szélére került, a Munkapárt pedig az elmúlt évek leghangosabb belső csatározásától hangos. A változások nagy hatással lehetnek az ország külpolitikájára is, többek között azért, mert Lieberman megosztó személyiségnek számít az arab vezetők körében is. Ennek biztos jele, hogy az utóbbi időben Izraellel tárgyalásokat folytató egyiptomi diplomácia sokkot kapott a feltételezéstől, hogy a továbbiakban az úgynevezett “megszállt területeken” élő, erősen jobboldali beállítottságú Liebermannal kell tárgyalniuk ahelyett, hogy a palesztinokkal való tárgyalások fontosságát első számú prioritásként kezelő, centrista Jichák Herzog lett volna a tárgyalópartner. És mivel a teljes koalíciós megállapodásról még nem derültek ki konkrétumok, a változások nyilvánvalóan jelentősek lesznek.

Hozzászólás