Dési János/ujkelet.live
Határozottan tudni szeretném, hogy amikor Izrael jövendő államát elképzelték, akkor például mit gondoltak a sarki zöldségesről.
Tudjuk, egy állam alapításához sok minden szükséges, miniszterelnök, államfő, törvények, bírók, hadsereg, rendőrség, adóhatóság, továbbá népesség, katonaság, valamint esetleg még kurvák és tolvajok is. Kell nemzeti média, utak, gyárak, kitüntetések és börtönök. Ok. Ez is kell.
De vajon van-e normális ország tisztes sarki zöldséges nélkül? No, a kérdés költői, mert nincs.
Létezni valójában csak az az ország létezik, ahol van a sarkon zöldséges. Az ország minőségét pedig lemérhetjük a zöldséges (de tőlem legyen akár pék, hentes és italbolt is) milyenségén.
S itt nem csak azért jók ezek a boltok, mert egy mediterrán országban persze könnyebb. Hanem mert a tulajdonos név szerint ismeri a törzsvásárlóit, eltréfálkozik velük és a kedvükben próbál járni. Mert fontos neki, hogy a kuncsaftok elégedettek legyenek és paradicsomból vagy éppen banánból is legyen többféle.
Az pedig, hogy utána egy gyors lábú küldönc haza is cipeli amit vettél számomra a cionizmus győzelmének ékes bizonyítéka.
Úgy hívják, élhető ország.
„Wenn ihr wollt,/ist es kein Märchen” – írta Altneuland könyve alcímeként Herzl Tivadar. Azaz, ahogy Márkus Aladár első magyar fordításából (Ősújország) ismerjük: „Ha akarjátok, nem mese.”
