Dési János/ujkelet.live
„Wenn ihr wollt,/ist es kein Märchen” – írta Altneuland könyve alcímeként Herzl Tivadar. Azaz, ahogy Márkus Aladár első magyar fordításából (Ősújország) ismerjük: „Ha akarjátok, nem mese.”
Nem mese.
Afféle fotónapló következik hát a következő hetekben, erről a „nem meséről”. Mert tényleg nem az.
Kezdjük egy nem egészen erre a helyre jellemző képpel. Egy kutya és egy macska üldögél békésen egymás mellett, valahol Tel-Aviv utcáin.
Ami Izraelben elsőként szembeötlik – meg aztán másodszorra, harmadszorra, és még huszadszorra is -, hogy mennyire az ellentétek országa. Zsidók és arabok. És a zsidók, se csak úgy „zsidók”. Szefárdiak és askenázik. Európából származottak és jemeniták. Fehér bőrűek és falassák. Régen bevándoroltak és új olék. Vallásosak és világiak. Jeruzsálem és Tel Aviv. High tech és a Mea Shearim. Felhőkarcolók és óvárosi sikátorok.
Ellentétek, amelyek együtt adnak ki egy országot.
Lehet, még messze az idő, amikor a párduc a gödölyével együtt tanyázik majd, amikor a farkas a báránnyal barátkozik. Meg azért ez lehetetlenség is.
Legyenek reálisabb céljaink. Hiszen a kutya a macskával mégiscsak képes békében megférni egymással.
És ettől lesz ez a mese tényleg valóság.
🙂 Várom a folytatást! 🙂