Miért kell szobor Hómannak?

0

szerző: Dési János

A magyarországi rendszerváltás után komoly erők szálltak sorompóba azért, hogy a történelem sötét figuráinak – köztük jó pár antiszemitának – olyan emléket állítsanak, amelyből az derül ki, ők lennének a követendő példa. Szobrok, könyvek, újságcikkek, tévé- és rádióműsorok hosszú sorát idézhetnénk most föl, de minek.

Kétségtelen, a legszélsőségesebb emlékállítók kivételével legtöbbször nem antiszemita voltukra hivatkoztak, hanem valami más érdemre. (Nagy író volt – Wass Albert, jó politikus -Teleki Pál, nagy történész – Hóman Bálint.)

Amúgy, az esetek egy jelentős részében a hivatkozott személy persze nem is volt akkora író, politikus, történész –de ez valóban lényegtelen, hiszen miért ne lehetne emléket állítani egy közepes, vagy az alatt teljesítő figurának is.
A közös jellemző leginkább az, hogy miután a közönség egy részében mégiscsak van igény az antiszemitizmusra, sokan próbálták ezt az igényt kielégíteni, még ha gyakran efféle sunyi módon is. Ráadásul, a közvélemény egy részének a szemében az antiszemitizmus nem bűn…

Így jutunk el Hóman Bálintig. (Kinek alapos értékelése most nem tartozik e cikk tárgyához.)

Állítólag Hóman nagy történész volt, akit ezért megillet egy életnagyságú, közpénzből támogatott bronzszobor.

“Az első dolog, hogy emlékezzünk meg arról, hogy ennek a városnak Hóman Bálint volt az országgyűlési képviselője, akit nemrégiben jogi értelemben teljes mértékben rehabilitáltak. Ez a városunk rehabilitációját is jelenti, ezért üdvözöljük ezt a döntést, és örülök annak, hogy Hóman Bálint emléke Székesfehérvár városából nem tűnik el”.- Igen, mindezek a szavak Orbán Viktor miniszterelnöktől származnak.
Ezután kapott új erőre a küzdelem Hóman szobráért.
Tudtommal ma Magyarországon egyetlen történésznek sincs köztéren egész alakos bronzszobra, miért is lenne? Az is erősen vitatható, hogy Hóman valóban a magyar történetírás legnagyobb alakjai között lenne-e, de, mint említettük, ez is mindegy. Ám a körülményekből feltételezhető, a szobor állítóinak a Horthy korszak emblematikus politikusa a fontos – az sem baj, ha antiszemita volt egy kicsit. Sőt.

A vita hasonló, mint amilyennek már Teleki Pál szobrának felállításakor tanúi lehettünk:
(Erről részletesebben például itt: http://szabadnefeledd.hu/2016/01/24/homan-vita-ugyanaz-ketszer/)

Tény, Hóman Bálint miniszterként készítette el az első zsidótörvény legelső vázlatát, ő terjesztette be 1938 februárjában a miniszterelnöknek és a kormánynak. 1939-ben a második zsidótörvény alkalmazását saját miniszteri hatáskörében tovább szigorította. Elrendelte a 6 százalékos numerus clausus alkalmazását a középiskolákban is. Utasítást adott arra, hogy négy budapesti gimnáziumban, ahová még sok zsidó gyerek járt, legyen keresztény és zsidó osztály. Hóman a parlamentben is világossá tette, hogy elégedetlen a második zsidótörvény szigorával. Az oktatásban a zsidók teljes kizárását, a numerus nullust tartaná helyesnek.
1944 februárjában, egy hónappal a német megszállás előtt, Hóman Bálint 29 kormánypárti képviselővel együtt memorandumot intézet Kállay Miklós miniszterelnökhöz. „A háborúnak határaink felé való közeledése újból élesen időszerűvé teszi a zsidókérdést. Aktuálissá válik a kérdés azért, mert egy esetleg közvetlen német segítséggel önvédelmi harcra felsorakozott országban a magyar háborús célokkal életérdekeiknél fogva ellentétes törekvésű nyolc-kilencszázezer főnyi zsidóság szabályozása új hatékony intézkedéseket igényel. (…) A magyarországi zsidókérdés egyetlen megoldása a kitelepítés.”
Hóman Bálint a háború végéig hű maradt nácibarát elveihez. A német megszállás után tagja maradt a parlamentnek, csatlakozott ahhoz a parlamenti csoporthoz, amely a kiugrás megakadályozására alakult. Szálasi Ferenc hatalomátvétele után tagja a nyilas parlamentnek is, ahol többször fel is szólalt. Kormányzati munkája, minisztersége 1942. július 30-án ért végett, lemondott, a történészek szerint Kállay Miklós miniszterelnök nem egyértelműen németbarát hintapolitikája miatt.

Ezen még az sem enyhít ebből a szempontból, hogy közel sem ő volt a főgonosz, és időnként előfordult, hogy egy-egy emberen segített.
Rehabilitálásának szakmai alapjait a Veritas Intézet –a magyar kormány alá rendelt történelemmel foglalkozó intézmény –egyik munkatársa próbálta szakmailag lerakni. Az ő szakértői véleményére született az a bírósági döntés is, amely végül jogi felmentéséhez vezetett a közelmúltban. (Erről bőségesen beszámolt a magyar sajtó.)

Ugyanakkor komoly tiltakozások indultak meg Hóman szobrának felállítása ellen. Mindehhez, többek között, a szakmai érveket Kovács M. Mária és Ungváry Krisztián történészek szolgáltatták.
Node, mint emlékszünk, a mindenhez értő magyar miniszterelnök már letette a garast a szobor mellett.
Ám ekkor váratlan szövetségese támadt a szobor ellenzőinek:
„És ezért léptünk fel, amikor Magyarországon szobrot terveztek állítani egy második világháborús antiszemita vezetőnek, hogy a kormányuk álljon el ettől a tervétől. Ez nem egy széljegyzet volt a kapcsolatunkban, hanem alapfeltétele annak, hogy fenntartsuk a jó viszonyt. Ezt értésükre adtuk.”

Obama elnök.

Egy pillanatra úgy tűnt, a szobor terve egyelőre raktárba került. A szelleme azonban még nem győzetett le. Mert Obama ide oda, egy váci önkormányzati képviselő most megint előállt az ötlettel: Ide nekünk Hómant is.

Vácon egyébként már létezik egy igen rövidke Hóman utca. Névadója, börtönbüntetését töltve, itt halt meg.

Persze, a jóérzésű váciak már tiltakoznak.

Obama meg legfeljebb megtanulja, milyen a magyar virtus.

Hozzászólás