Szemelvények a Misnából

0

szerző: dr. Frölich Róbert országos főrabbi

A Misna rövid ismertetése

A Tóra szövegét és parancsolatait évszázadok során át elemezték és magyarázták. A szóbeli magyarázatok első kodifikált törvénygyűjteménye a Misna.

A zsidó tradíció szerint Mózes kétféle Tórát vett át Szinájon: az írottat és a szóbelit. Az írott tan a Tóra, míg a szóbeli az erre épülő hagyomány és kiegészítés. A Misna általánosságban a Szóbeli Tóra teljes hagyományát jelenti. A Misnát, mely hat rendre oszlik, és felöleli a szóbeli hagyomány leegnagyobb részét, Rabbi Juda Hánászi állította össze az i. sz. II. században.
A hat rend neve szdárim, (a héber széder, rend szóból) ezért hívják úgy a teljes gyűjteményt, hogy Sisá szidré Misná, a Misna hat rendje. Az egyes rendek traktátusra (mászechet, többes számban mászechtot) oszlanak. A Misna hat rendje a következő:
Zráim סדר זרעים,
Moéd סדר מועד,
Násim סדר נשים,
Nözikin סדר נזיקין,
Kodásim סדר קדשים,
Tehárot סדר טהרות,

Mindegyik traktátus fejezetekre oszlik, ezek számozott egységekből állnak, melyeket szintén misnának, vagy a félreértés elkerülése végett haláchának nevezünk.

Bráchot 1/1:

מאימתי קורין את שמע בערבית? משעה שהכהנים נכנסים לאכול בתרומתן עד סוף האשמורה הראשונה. דברי רבי אליעזר. וחכמים אומרים עד חצות

רבן גמליאל אומר: עד שיעלה עמוד השחר

מעשה, שבאו בניו מבית המשתה. אמרו לו: לא קרינו את שמע. אמר להם: אם לא עלה עמוד השחר חיבין אתם לקרות

ולא זו בלבד, אלא כל מה שאמרו חכמים עד חצות מצותן עד שיעלה עמוד השחר. הקטר החלבים ואברים מצותן עד שיעלה עמוד השחר, וכל הנאכלין ליום אחד מצותן עד שיעלה עמוד השחר

אם כן למה אמרו חכמים עד חצות? כדי להרחיק את האדם מן העבירה

 

Mely időponttól áll be az Smá ima esteli mondásának kötelezettsége? Attól a pillanattól, mikor a kohaniták hazatérnek(1), hogy ehessenek az adományokból(2), egészen addig, míg véget nem ért az első őrjárat(3). Ez rabbi Eliezer véleménye. A bölcsek azonban úgy tartják, hogy éjfélig mondható(4).

Rabban Gamliél így szól: hajnalig(5).

Történt egyszer, hogy a fiai későn értek haza egy ünnepségből, és azt mondták neki: Még nem mondtuk el a Smát. Azt válaszolta: Ha még nincs hajnal, akkor el kell mondanotok(6).

Ám nem csupán ez esetben, de minden alkalommal(7), amikor a bölcsek szerint éjfél a határidő, a kötelezettség hajnalig terjed. A faggyú és a részek elégetése(8) hajnalig esedékes, s mindaz(9), aminek elfogyasztására egy nap állt rendelkezésre, másnap hajnalig volt fogyasztható.

Ám ha ez így van, miért mondják a bölcsek, hogy „éjfélig”? Hogy megóvják az embert a parancsolat áthágásától(10).

(1) Azok a papok, a kik valamilyen okból tisztátalanná váltak, megmerítkeztek a mikvében, majd meg kellett várniuk, hogy feljöjjenek a csillagok, hogy újra rituálisan tiszták legyenek, és hazatérhessenek

(2) Az adomány kötelezően járt nekik, de azt csak rituálisan tiszta személy fogyaszthatta el

(3) Az éjszakát három részre osztották, ezeket nevezi a Misna „őrjáratnak”, s értelemszerűen az első őrjárat vége az éjszaka első harmadának vége is. Érdekességként megjegyezzük, hogy Rási szerint minden őrjárat alatt más-más angyalok zengtek dicshimnuszokat I.ten előtt

(4) A demokrácia jegyében a misna minden véleményt felsorol, nem csupán azokat, melyek haláchává nemesedtek.

(5) Mózes V. 6/7-ben, ahol a Smá parancsolata található, áll: „…és beszélj azokról…amikor lefekszel”, ebből következik, hogy egész éjjel mondható.

(6) Ez összhangban van a bölcsek véleményével.

(7) Amikor valamely parancsolat teljesítéséről van szó.

(8) A bemutatott áldozatok egyes részeit és a faggyút el kellett égetni az oltáron.

(9) Az áldozati állatok bizonyos részeit a papok kapták, s volt köztük olyan, melyet még aznap el kellett fogyasztaniuk, ld. 2. lábjegyzet

(10) Ha megadnák az igazi határidőt, könnyen kicsúszna belőle az ember, mondván: még van időm, még ráérek. Így azonban megelőzik az efféle parancsolat-szegéseket.

Frölich Róbert főrabbi blogja: link

Hozzászólás