Avi/ujkelet.live
A háború 229. napja, déli front: Az Izraeli Védelmi Erők parancsnoka, Herci Halevi altábornagy tegnap az észak-gázai Dzsabalijában azt mondta a tiszteknek, hogy a hadsereg hajlandó kockázatos küldetéseket végrehajtani a megölt túszok holttesteinek hazahozatala érdekében.
,,A küldetés… az, hogy a lehető legtöbb [Hamász] parancsnokot, a lehető legtöbb terroristát megöljük, hogy elpusztítsuk az infrastruktúrát. Ez a nyomás… abban is segít, hogy hazahozzuk az életben lévő túszokat, és készek vagyunk veszélyes és bonyolult műveleteket végrehajtani, hogy hazahozzuk a túszok holttestét, hogy eltemessék őket Izraelben” – mondta Halevi.
A Hamász terroristái által október 7-én meggyilkolt négy túsz holttestét a közelmúltban találták meg egy dzsabalijai alagútban. Egy ejtőernyős tiszt elesett a föld feletti harcok során a művelet területén.
Rafah: Izrael célzott hadműveletei Rafahban és a dél-gázai városban a Hamászra gyakorolt izraeli katonai nyomás „lehetőségeket teremthet a fogolycsere-megállapodáshoz való visszatéréshez” – mondta a Biden-kormány egyik magas rangú tisztviselője tegnap az újságíróknak.
Az amerikai tisztviselő szerint Izrael figyelembe vette az Egyesült Államok néhány javaslatát a tervezéssel kapcsolatban Rafah városát illetően, jelezve, hogy ez tette lehetővé Izraelnek, hogy potenciálisan javítsa pozícióját a tárgyalásokon, ahelyett, hogy ártana az erőfeszítéseknek.
Kritika: A Biden-kormány egyik vezető tisztviselője a sajtót tájékoztatva ritkaság számba menő kritikát fogalmazott meg Egyiptommal kapcsolatban, amiért Kairó visszatartja az ENSZ humanitárius segélyeit Gázától.
,,Az ENSZ-segélyeknek a Kerem Salom-átkelőhöz kéne kerülniük, de jelenleg Egyiptomban vannak. Egyiptom mindaddig nem lép, amíg a Rafah-átkelő helyzete rendeződik” – mondta a magas rangú tisztviselő.
„Nem hisszük, hogy a segélyeket bármilyen okból vissza kellene tartani. A Kerem Salom nyitva van. Az izraeliek megnyitották. És ennek a segélynek a Kerem Salomon kell keresztül mennie” – tette hozzá a tisztviselő.
A segélyek felhalmozódtak a Rafah-átkelő egyiptomi oldalán, miután a hónap elején az átkelő gázai oldalának átvételére irányuló izraeli művelet miatt lezárták.
Egyiptom és Izrael egymást vádolja az átkelő zárva maradásáért.
Egyiptom húzása: A CNN reggel arról számolt be, hogy az egyiptomi hírszerzés titokban megváltoztatta a tűzszüneti javaslat feltételeit, amelyet Izrael már aláírt a hónap elején, végül megbuktatva a fogolycsere-megállapodást és a lehetőséget a gázai harcok ideiglenes befejezéséhez.
Az egyiptomi hírszerzés által eszközölt változtatások, düh- és vádhullámhoz vezettek az Egyesült Államok, Katar és Izrael tisztviselői körében, és zsákutcába vitték a tűzszüneti tárgyalásokat.
„Mindannyiunkat becsaptak” – mondta az egyik forrás a CNN-nek.
Bill Burns, a CIA igazgatója, aki a tűzszüneti megállapodás megkötésére irányuló amerikai erőfeszítésekét vezeti, a térségben tartózkodott, amikor eljutott hozzá a hír, hogy az egyiptomiak megváltoztatták a megállapodás feltételeit. Burns dühös volt – mondta a forrás, aki szerint a húzás miatt úgy tűnt, mintha Burns-nek nem lenne befolyása, vagy nem tájékoztatta volna az izraelieket a változásokról.
„A Hamász azt mondta az embereinek: ‘Holnap megállapodást kötünk'” – mondta a forrás.
„Az összes fél azt feltételezte, hogy az egyiptomiak ugyanazt a dokumentumot adták be”, amelyet Izrael aláírt, és amiről a többi közvetítő, az Egyesült Államok és Katar is tudott.
Ugyanakkor a második forrás szerint az egyiptomiak igyekeztek halványítani a határvonalakat az eredeti keret és a Hamász válasza között.
Északi front: Izraeli vadászgépek tegnap este légicsapások sorozatát hajtották végre a Hezbollah terrorszervezet célpontjait támadva Dél-Libanonban.
A célpontok között szerepelt egy terrorsejt Odaisszében, egy rakétavető Haltában, és a Hezbollah által használt épületek Jarunban, Marun al-Raszban és Ajta as-Sabban.
A hadsereg továbbá rakétaindító posztokat is ágyúzott Dél-Libanonban, melyeket kedden Észak-Izrael elleni rakétatámadásokhoz használtak.
Meron: A Polgárvédelmi Parancsnokság vezetője a Lag B’Omer ünnepségek kapcsán este zárt zónává nyilvánította a Meron-hegy területét ma este 11-től hétfő délig.
A Hezbollah a háború közepette többször is megtámadta a Meron-hegyet, amely mintegy nyolc kilométerre található a libanoni határtól, és rakétaesőket küldött a hegyre, valamint irányított rakétákat a tetején lévő izraeli légiforgalmi irányító bázisra.
Általában több tízezer zsidó hívő keresi fel Simon bar Jocháj rabbi sírját a hegyen Lag B’Omer idején.
Palesztin Állam: Az ír kormány szerdán bejelenti egy palesztin állam elismerését, amelyet Izrael határozottan ellenez, nyilatkozta a Reutersnek egy, a részleteket ismerő forrás.
Az Európai Unió tagországai Írország, Spanyolország, Szlovénia és Málta az elmúlt hetekben jelezték, hogy elismerésre készülnek – valószínűleg összehangolt bejelentés formájában, azzal érvelve, hogy a kétállami-megoldás elengedhetetlen a tartós békéhez a térségben.
1988 óta az ENSZ 193 tagállamából 143 ismerte el a palesztin államot.
Izraelben úgy becsülik, hogy Írország ma elismeri a palesztin államot, Spanyolország és Norvégia pedig azonnal csatlakozik hozzá.
Az ír kormány szerint az elismerés kiegészítené a béketörekvéseket, és támogatná a kétállami-megoldást.
Az izraeli külügyminisztérium óva intett a lépéstől, és X-en közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy az elismerés ,,növekvő terrorizmushoz, instabilitáshoz vezet a térségben, és veszélyezteti a béke minden kilátását”.
„Ne légy gyalog a Hamász kezében” – közölte a minisztérium korábban.
