szerző: Kati Yael Hirschberg Már megint itt tartok. Már megint hallom a szirénákat. Már megint rá vagyok kattanva a telefonomra, ahol folyamatosan, több irányból is jönnek a hírek. Már megint csak valahonnan a háttérből hallom, ahogy a gyerekek egymást piszkálják a kocsiban. Már megint csak a híreket hallgatnám, de erőt veszek magamon, nincsenek – mind – abban a korban, hogy az arcukba csapjon a valóság, főleg … Slomit Krigman emlékére részletei…