Trump forgatókönyveket kér, Netanjahu szerint elkerülhetetlen a művelet

Avi/ujkelet.live

🇺🇸 Trump forgatókönyveket kér, újabb nagy offenzívát mérlegel

A helyzet: Donald Trump amerikai elnök megbízta a védelmi minisztériumot és az amerikai hírszerző szerveket, hogy készítsenek értékelést arról, hogyan reagálhat Irán a CENTCOM által kidolgozott támadási forgatókönyvekre.

A mérlegelés: Az Axios két, a részletekről tudó forrásra hivatkozva azt írja, hogy a Fehér Ház egyebek mellett azt kérdezi: létezik-e olyan katonai művelet, amely nem kockáztatja nagyszabású iráni csapások indítását az Öböl-menti energetikai infrastruktúra ellen.

  • Trump egy újabb nagy offenzíva tervét is mérlegeli.
  • Binjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök közben arra sürget, hogy Washington csatlakozzon Izraelhez egy négy-hét napos légicsapás-kampányhoz Teherán ellen.

Biológiai fegyverek: Trump a Fox Newsnak azt mondta, „van jele annak”, hogy Irán gázokban és biológiai fegyverekben gondolkodik. Arra a kérdésre, hogy az amerikaiaknak aggódniuk kell-e, azt felelte: nem. Hozzátette: „Ha ez megtörténik, eltöröljük őket”.

  • Trump szerint az amerikai csapás nem feltétlenül küszöbön álló. Szavaival: „Új év jön, és meglátjuk, mi lesz január 1. után”.

Anyahajók: Az amerikai haderő ismét két anyahajóval támogatja az Irán elleni hadműveleteket. A USS George Washington négy hónap után hagyta el a Közel-Keletet, ugyanazon a héten, amikor megérkezett a USS Theodore Roosevelt. Így rövid ideig három anyahajó állomásozott az iráni vizeken, ami szokatlanul magas szám.


🇮🇱 Netanjahu: „Elkerülhetetlen” a művelet; a Post szerint titkos tervet kért a Moszadtól

A riport: Netanjahu egy tegnap esti biztonsági megbeszélésen azt mondta, hogy „az Irán elleni művelet elkerülhetetlen” – jelentette a 13-as csatorna. Egy magas rangú katonatiszt szerint „vannak közös és jóváhagyott tervek az Izraeli Védelmi Erők és a CENTCOM között”, a kérdés az időzítés.

Miért számít: A tiszt szerint a két ország Trump döntésére vár, arra, hogy mit akar, és mikor akarja megtenni.

  • Brad Cooper tengernagy, a CENTCOM parancsnoka tegnap találkozott Ejal Zamir vezérkari főnökkel és más magas rangú izraeli katonai vezetőkkel, köztük Roman Gofman Moszad-igazgatóval.
  • Cooper azóta Szaúd-Arábiába utazott, ahol Öböl-menti tisztviselőkkel tárgyal.

A Washington Post jelentése: A lap négy forrása szerint aggodalmak vannak amiatt, hogy Netanjahu katonai műveletet rendelhet el, hogy javítsa esélyeit a hivatalban maradásra.

  • Az ügyvezető miniszterelnök a források szerint arra kérte Gofmant, hogy készítsen elő egy titkos iráni műveletet, a kabinet és a vezérkari főnök tájékoztatása nélkül.
  • Gofman a múlt héten Washingtonban járt, ahol állítólag közös amerikai–izraeli csapásokért lobbizott a Fehér Háznál.
  • Zamir a források szerint ellenezte Netanjahu terveit az október 27-i izraeli választás előtt, és még a végrehajtás előtt tudomást szerzett a Moszad-tervről.
  • Egy izraeli biztonsági tisztviselő tagadta, hogy a hadsereg tudta nélkül terv készült volna.

🇮🇷 Négy nyugati hatalom időhúzással vádolja Teheránt

A vád: Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország közösen sürgeti Teheránt, hogy engedje vissza az ellenőröket a tavaly az USA és Izrael által bombázott nukleáris létesítményekhez. A NAÜ 35 tagú kormányzótanácsának ülésén „időhúzás” miatt marasztalták el Iránt.

Miért számít: Irán a 2025. júniusi csapások óta nem biztosított hozzáférést az ügynökségnek ezekhez a létesítményekhez. A négy hatalom közös nyilatkozata szerint „minden tagot aggasztania kell”, hogy az ügynökség másfél éve elvesztette az ismereteinek folytonosságát Irán korábban ellenőrzött, magasan dúsított uránkészletéről.

A sorok között: Rafael Grossi NAÜ-főigazgató szerint az elmúlt negyedévben az egyetlen ellenőrzés a sértetlen busheri atomerőműben történt.

  • A négy ország hangsúlyozza: a főigazgató többször egyértelművé tette, hogy jelenleg nincs technikai akadálya a sérült létesítmények elérésének, az ellenőrök pedig régóta készen állnak a visszatérésre.
  • Szerintük Iránon múlik, hogy „megragadja-e ezt a lehetőséget”, irányt vált-e, és foglalkozik-e a nemzetközi közösség régi aggályaival – utalva Irán „időhúzó stratégiájára”.

A kontextus: Az USA és Izrael a tavalyi 12 napos hadjárat óta nem indított nagy csapást iráni nukleáris létesítmények ellen. Az Egyesült Államok viszont kilenc hónapja háborúban áll Iránnal.

Iráni álláspont: Teherán szerint az amerikai és izraeli támadások okozták a jelenlegi patthelyzetet az ellenőrzések körül.