ujkelet.live
Donald Trump elnök ellentmondásos üzenetei tovább folytatódnak, és figyelmen kívül hagyva korábbi állításait miszerint a félidős választások után véget ér az iráni háború, majd a lehetséges megállapodásra utaló, illetve JD Vance alelnök magas rangú teheráni vezetővel tervezett találkozásáról megjelent híreket cáfolva, az elnök terjedelmes Truth Social bejegyzésében arra utasította az alelnököt, hogy „teljes és osztatlan figyelmét” a demokrata vezetésű városokban és államokban szerinte tapasztalható korrupcióra fordítsa, ez ügyben külön kiemelve Minnesotát, Kaliforniát és Illinoist.
Az elmúlt hetekben folyamatosan lebegtetett iráni háború újraindítását elvetve, a múlt heti amerikai választások után az elnök már meglehetősen valószínűtlennek tartotta a széleskörű hadművelet megújítását, saját közösségi platformján viszont tegnap azt közölte, hogy „nincs szükségünk megállapodásra Iránnal.”
Marco Rubio külügyminiszter újságírók előtt a G7-országok külügyminisztereinek keddi párizsi találkozója kapcsán úgy értékelte, hogy a jelenlegi gazdasági szankciók és a katonai hadjárat okozta pusztítás „olyan jól működik, hogy az elnöknek valójában nincs szüksége nagyszabású katonai műveletek végrehajtására,” azt viszont nem említette, hogy Trump egyáltalán nem tervezi a háború lezárást.
A kiterjedt csapásokkal való fenyegetőzései, és a megállapodást elutasító legutóbbi bejegyzését követően az egyébként eddigi ígéretei nyomán, mintha az iráni háború gyakorlatilag már véget ért volna formában reagáló tőzsdék ismét zuhantak, az olajárak pedig megugrottak.
Trump saját platformján röviden megjegyezte, hogy „nincs szükségünk megállapodásra Iránnal. Azoknak az időknek már régen vége. Nálunk van a pénzük, több százmilliárd dollár, és s a szorosuk is,” majd újabb vámokkal fenyegette meg Mexikót, és bírálta a republikánus szenátorokat, amiért nem fogadták el a Save America ACT nevű törvényjavaslatot, mivelhogy ennek elmaradása „pusztító” hatással volt a republikánusokra a félidős választásokon. Bejegyzésében említett – az elnöki rendelettel, úgynevezett csalások felszámolására létrehozott munkacsoport (Task Force to Eliminate Fraud) vezetésével Vancet bízta meg, és ismételten a „kék” városok ellen szövetségi fellépést sürgetett, miközben a bűnözés és a korrupció melegágyaként állította be a demokrata vezetésű területeket, bár konkrét adatokkal rendszerint nem támasztotta alá ezen állításokat.
A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli közös Irán elleni hadjárat nagyjából két hónapig tartó erőteljes kinetikus szakaszát követően, Donald Trump elnök alapvetően a „se nem háború, se nem alku” stratégiát követte. Az iráni rezsim gazdasági bénítására irányuló Hormuzi olajexport blokádja, illetve a különböző szankciók mellett időnként elejtett célzott „önvédelmi” csapásokon túl az elnök nem döntött a háború, bármilyen formában történő befejezését illetően.
Miközben a valószínűleg az egész régiót lángba borító háború újraindítása az izraeli, és az amerikai politikai kampányok meghatározó szempontjává vált, mindkét ország hadserege továbbra is készen áll az újabb hadműveletre, hasonlóképpen a szemben álló iráni fél is jelezte, hogy nem áll szándékában meghátrálni.
Trump közeli tanácsadói vagy a háború újraindítását, vagy a jelenlegi „nem megállapodásra” irányuló állapotot halasztgatnák a végtelenségig, ugyanakkor Vance alelnök aktív részvétele arra utal, hogy személyesen vállalta magára az Egyesült Államok kivezetését abból a konfliktusból, amelyet a republikánusok választási vereségét okozta, miközben a kormányzat legmagasabb szintjére emelné a közvetett tárgyalások legújabb fordulóját.
A nyilvánosság előtt Trump ugyan elismerte, hogy alelnökének igaza van az amerikaiak háborús elutasítását illetően, ugyanakkor kitart amellett, miszerint Irán megtámadása nukleáris programjuk megsemmisítése miatt a lehető legjobb döntés volt. Az elmúlt napok nyilatkozatai során az elnök ugyan hangoztatta elkötelezettségét a megállapodás irányában, időnként azonban ismét felveti a csapások újraindításának lehetőségét.
Eközben az iráni háború az izraeli választások utáni belpolitikai helyzetre is hatással van. A meggyőző parlamenti többséget el nem érő Binjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök átmeneti kormánya élén jelenleg is az amerikaiakkal közös iráni csapások újraindítását szeretné elérni a Fehér Házban, ugyanakkor végső esetben Trump nélkül is hajlandó lenne parancsot adni a kezdőcsapásokra.
Az ügyvivő miniszterelnök által mindenáron tervezett iráni hadművelet híreire reagálva, a kormányalakítással megbízott ellenzéki Gadi Eizenkot Gali Baharav-Miara főügyészhez fordult rendszeres hírszerzési tájékoztatás végett, amit Netanjahu eleinte nem biztosított. Engedve a kritikáknak, katonai titkára Guy Markizeno jelenlétében Netanjahu saját irodájában tett eleget Eizenkot kérésének.
Eközben a háttérben zajlanak a kormányalakítási tárgyalások, illetve az ügyvivő kormány részéről a lehetséges megállapodás blokkolására irányuló próbálkozások.
Azt követően, hogy a Kneszetben tegnap hivatalosan is megalakult az ideiglenes Külügyi és Védelmi Bizottság, a Likud megakadályozta Avigdor Liberman [Jiszráél Beitenu] megszavazását a testület elnökének. Ofir Katz, a leköszönő koalíciós frakcióvezető és Amir Ohana, leköszönő házelnök likudos képviselők fenyegetéssel érték el a szavazás hétfőre halasztását. Ilymódon a bizottság érdemi felügyelet nélkül maradt, Liberman pedig nem gyakorolhatja az elnöki jogköröket, és nem férhet hozzá titkosított anyagokhoz.
A folyamatban lévő koalíciós tárgyalásokat illetően, Naftali Bennett volt miniszterelnök BeJahad szövetségese – Jáir Lapid pártjának [Jes Atid] konferenciáján kijelentette – „a kormány meg fog alakulni. Egy értékrendjében elkötelezett, jó és Izrael népéhez méltó kormány. Kompromisszumokat fogunk kötni. Fájdalmas kompromisszumok nélkül nem lehet kormányt alakítani. Valószínűleg nem fogjuk tudni a következő hat hónapban megvalósítani minden célunkat és teljesíteni valamennyi ígéretünket – de kormány fog alakulni. Ezt a leckét Binjámin Netanjahutól tanultam: először kormányt kell alakítani. Utána lehet nekilátni a korrekcióknak, a javításoknak és a kormány kiszélesítésének.”
Az arab pártokra támaszkodó kisebbségi kormányt ellenző Liberman abban egyezett meg Eizenkottal, hogy az ultraortodox frakciókkal fognak megállapodni. Az askenázi Jahadut Hatora ugyan szakított Netanjahuval, az Árje Deri vezette szefárd Sász csatlakozása pedig kétséges, amennyiben mégis összejönne a fúzió a felek részéről választási ígéretek feladását és súlyos kompromisszumokat követelne.
Eközben, a háttérben folyamatosan zajlanak a puhatolózások. Azt követően, hogy Netanjahu tárgyalója Natan Esel többször is érdeklődött a Ra’am vezetőjénél, Manszúr Abbásznál, a Likud a 11 mandátummal rendelkező Egyesített Arab Listánál próbálkozik, és arra akarják rábeszélni a vezetőket, hogy Eizenkot kormányalakítása helyett inkább az új választások kiírását támogassák, nyilvánvalóan bőséges ígéretekért cserébe.
A kulisszák mögött az iszlamista Ra’am és a Jahadut Hatora magas rangú képviselői között létrejött kommunikáció keretében tájékoztatják egymást a Változás blokkal folytatott tárgyalásaik részleteiről, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna.
Ilymódon Abbász azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat Eizenkotékkal a katonai szolgálatról szóló törvény elfogadása érdekében, ami szerinte politikai táborokon átívelő legitimitást adhatna egy enyhébb szabályozásnak, és egyúttal döntő tényezővé válhatnának a megállapodás előtt. Másrészt, az askenázi szövetség vezetője Jákov Áser többször beszélt az elmúlt napokban Manszúr Abbásszal, valamint a Közös Lista képviselőjével, Ahmed Tibivel is.
Áser irodája közölte, hogy ezek kötetlen, hétköznapi beszélgetések voltak, amelyek nem kapcsolódtak politikai egyeztetésekhez, ugyanakkor megjegyzendő az úgynevezett Kaminitz-törvény felfüggesztése az Közös Lista egyik követelése az Eizenkot blokkal szemben, a Jahadut Hatora pedig nem zárja ki ennek támogatását.
- a Kaminitz-törvény lehetővé teszi, hogy bírósági eljárás nélkül lépjenek fel az építési és területrendezési szabályok megsértése ellen, emellett szigorítja az ilyen jogsértések büntetését is, ami az arab társadalomban különösen gyakori, mivel számos településen hiányoznak a megfelelő rendezési tervek.
Az arab pártok és az ultraortodoxok közötti együttműködés nem újkeletű, és amennyiben a Változás blokk háta mögött összefognak megnehezíthetik Eizenkotték követeléseinek érvényesítését a koalíciós tárgyalások során.
“Hangulatváltozások – Trump mégsem akar megállapodást Iránnal” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva