ujkeletlive

A választások előtt Binjámin Netanjahu miniszterelnök nem titkoltan az iráni háború újraindítására igyekezett rávenni Donald Trump elnököt, aki eleinte nem mondott határozott nemet, végül azonban többször is hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában elrendelni a széleskörű csapásokat a félidős választások előtt.

Az izraeli védelmi vezetés, élén Ejál Zamir vezérkari főnök a választások előtt világossá tette, hogy nem áll fenn olyan sürgősségi helyezet, ami az iráni támadás azonnali elrendelését teszi szükségessé, másrészt arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges tűzpárbaj a választások felfüggesztéséhez vezetne.

Washington határozott elutasítása ellenére, saját felelősségre kirobbantott iráni támadás úgy tűnik nem okozott különösebb dilemmát Netanjahu számára, ugyanis alig néhány nappal a választások előtt megpróbált előmozdítani egy akciót, – jelentette a 12-es csatorna.

A tervet a Moszad főnöke, Roman Gofman támogatta, míg a szakma illetékesei úgy vélekedtek, hogy az akció a régiót lángba borító veszélyes eszkalációhoz, másrészt a választások elhalasztásához vezethet. Netanjahu azonban a támadás mellett döntött, ami valószínűleg meg is történt volna, de az amerikaiak véletlenül tudomást szereztek az előkészületekről. Így, a washingtoni adminisztráció közbelépett, és megakadályozta a bombázásokat, – a katonai cenzúra miatt részleteket a tévécsatorna konkrét részleteket nem közölhetett a fejleményekről.

A média megkeresésére a Miniszterelnöki Hivatal tagadta az állításokat, utalva korábbi közleményére, miszerint –„a miniszterelnök maga tisztázta valós időben, hogy az izraeli választások előtti csapásmérés nincs napirenden.”

Igen, de – Netanjahu, és Trump maga is a korábbi júniusi Felkelő Oroszlán, illetve a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli közös hadművelet előtt is hárította a háború indításról szóló híreket.

Az izraeli, és az amerikai választásokon túl egyelőre nem világos, hogy Trump milyen döntést fog hozni, bár hónapok óta azt ígérgeti, hogy a háborúnak, így vagy úgy hamarosan vége lesz.

A mindkét házban elvesztett republikánus többség miatt az elnök jelenlegi helyzete korántsem olyan magától értetődő, mint azelőtt, emellett további akadályt jelent, hogy saját pártján belül is egyre többen ellenzik a háború további eszkalálódását. A demokraták rendelkeznek többek között költségvetési korlátozó erővel, amivel megnehezíthetik a háború újraindítását, ugyanakkor a hadsereg főparancsnokaként Trump tetszése szerint elrendelheti a bombázások újraindítását.

Mindazonáltal, az iráni konfliktus lezárására a választások, és az elmúlt nyolc hónap időhúzása után sem áll több lehetőség az elnök rendelkezésére, mint újabb fegyveres hadművelet – melynek hatékonysága vitatott; vagy diplomáciai úton történő megállapodás, amit Trump nem akar, illetve a gazdasági „fojtás” további kiterjesztése ezáltal kényszerítve tárgyalóasztalhoz a teheráni rezsimet.

Az elnök hárította felelősségét, a félidős választások azonban mindig az ország élén álló vezető bizalmi fokmérője volt. Míg a demokraták a háború befejezését ígérik, Trump elismerte, hogy a választások eredményére hatással volt az iráni konfliktus, ugyanakkor kijelentette, hogy „semmit sem csináltam volna másképp.„

Trump tanácsadói közül egyedül Pete Hegseth hadiminiszter kampányol a széleskörű csapásokat újraindítása érdekében, míg megbízottai a diplomáciai erőfeszítéseket, míg Bessent pénzügyminiszter inkább a szankciókat helyezné előtérbe.

JD Vance alelnök a keddi súlyos választási vereség után világossá tette, miszerint „azért vesztettünk, mert háború van.”

A két év múlva esedékes elnöki választáson leginkább esélyes jelöltnek számító Vance az elmúlt két hétben személyesen is részt vett az Iránnal folytatott közvetett tárgyalásokban, melyek célja egy új tűzszüneti megállapodás elérése és a nukleáris tárgyalások újraindítása – jelentette az Axios, két forrásra hivatkozva.

A riport megjegyezi, hogy alelnök aktív részvétele arra utal, hogy személyesen vállalta magára az Egyesült Államok kivezetését abból a konfliktusból, amelyet a republikánusok választási vereségét okozta, miközben a kormányzat legmagasabb szintjére emeli a közvetett tárgyalások legújabb fordulóját. Az elnök korábban viccesen megjegyezte, amennyiben alelnöke sikerrel jár, az úgyis az ő érdeme lesz, ellenkező esetben, pedig Vance fogja terhelni a felelősség.

Az iráni konfliktus helyreállítása érdekében tett erőfeszítései és a végső eredmény, amennyiben két év múlva indul a választáson Vance választói körében meghatározó szerepet fog kapni.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, Trump egyelőre nem függesztette fel a diplomáciai erőfeszítéseket, ugyanakkor bármikor dönthet az ellenkezőjéről, és elrendelheti a csapásokat, amelyekre az amerikai hadsereg fel van készülve.

Összegezve – Vance alelnök volt, aki a háború kezdete óta az elnök iráni tárgyalója volt, aki felvállalta a kör négyszögesítésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, és közvetlenül is találkozott a teheráni rezsim magasrangú tisztviselőivel, ezenkívül a jelenleg is zajló háborús készülődés közepette Mohsen Rezaei, az iráni legfelsőbb vezető katonai tanácsadójának címzett levelében hangsúlyozta, hogy az amerikai katonai csapások elkerülését célzó tárgyalásoknak „a nukleáris kérdés megvitatását is magukban kell foglalniuk.”

Az Axios forrásai szerint Vance szinte naponta beszél Mohammed bin Abdulrahman Al Thani sejkkel, Katar miniszterelnökével, Aszim Munír pakisztáni vezérkari főnökkel, illetve más közvetítőkkel az Iránnal folytatott tárgyalásokról.

Az egyeztetések a félidős választások után is folytatódnak, míg tegnap reggel Trump telefonon beszélt Tamím bin Hamad Al Thani sejkkel, Katarr emírjével, többek között az iráni megállapodásra irányuló erőfeszítésekről.