Avi/ujkelet.live
🇮🇱 Jegybank: A kripto nem szankciókerülő útvonal
Bejelentés: A szombat kimenetele után a jegybank élesen reagált Binjámin Netanjahu miniszterelnök szavaira, aki a kriptovalutát az esetleges nemzetközi szankciók elkerülésének lehetséges eszközeként említette. A jegybank közleménye szerint a kriptovaluták nem használhatók szankciókat megkerülő pályaként.
Miért számít: A közlemény szerint az izraeli gazdaság szempontjából a helyes lépés az, hogy az ország megőrzi gazdasági kapcsolatait fő kereskedelmi partnereivel, és arra összpontosít, hogy megelőzze a szankciókat és azok negatív hatását a gazdaságra.
„Az izraeli gazdaság lebontása”
BibiCoin: Gadi Eizenkot, a Jasar párt vezetője az X-en támadta Netanjahut. Szerinte a miniszterelnök „lebontja az izraeli gazdaságot”. A „BibiCoin-vízió” nemzetbiztonsági fenyegetés.
- Eizenkot szerint Netanjahu azután, hogy lebontotta az izraeli társadalmat és gyengítette a hadsereget, a következő célpontját is kijelölte: a gazdaság generációkra szóló lebontását.
- Azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy „elvesztette a kapcsolatot a valósággal”. Netanjahu azt javasolja „megoldásként” a nemzetközi mélypontra, amelyet maga idézett elő, hogy Izrael szakadjon le a globális gazdaságról. Két konkrét kérdést tett fel:
- Hogyan kapna fizetést vagy külföldi befektetést egy izraeli techcég, amelynek külföldi ügyfelei vannak?
- Hogyan venne meg a Google egy izraeli céget azzal a feltétellel, hogy megkerüli a nemzetközi bankot, és kriptóban fizet?
Mi következik: Ha Netanjahu víziója megvalósulna, az izraeliek elveszítenék nyugdíjukat és befektetéseiket, sokan elhagynák az országot. Ennek következménye kevesebb munkahely, kevesebb pénz az egészségügyre és az oktatásra, és a nemzetbiztonság összeomlása lenne.
Netanjahu interjúja: A miniszterelnök pénteken a TV10 Israel gazdasági csatornának adott interjújában azt mondta, hogy Izraelnek fel kell készülnie a banki szankciókra és az amerikai segélyek csökkenésére. Felvetette, hogy a kriptovaluta lehetséges eszköz lehet a gazdasági szankciók következményeinek kikerülésére. Szerinte Izraelnek „alternatív gazdasági rendszert” kell kiépítenie a közelgő szankciókra készülve.
- Miért fontos: Netanjahu nyíltan kimondta, hogy véget érhet az az amerikai támogatás, amelyet saját állítása szerint kétszer is kiharcolt: több tízmilliárd dollár a védelmi költségvetésre.
- „Ha azt hiszitek, hogy ezt tovább kapjuk, készüljetek fel. Ez nem fog megtörténni, mert az Egyesült Államok megváltozott. Ennek vége, és véget fog érni. Csak idő kérdése.”
- Arra a kérdésre, hogy fontolgatja-e a kripto használatát a szankciók kijátszására, Netanjahu azt felelte, hogy már utasította a tisztviselőket, hogy dolgozzanak ki erre egy tervet.
🎇 Likvidálások Gázában
A hír: Az Izraeli Védelmi Erők délben közölte, hogy a csapatok likvidáltak két terroristát, akik átlépték a Gázai övezetben a „Sárga Vonalat”. Az egyik eset az övezet északi, a másik a déli részén történt, a katonák pedig az azonosítás után azonnal likvidálták őket.
🎈 Kábítószeres csomagok léggömbökön
Mi történet: Az izraeli hadsereg vizsgálatot indított, miután a Hácerim légibázis kerítésénél három léggömböt találtak. A léggömbökre csomagokat kötöttek, amelyekben a hadsereg szerint feltehetően különféle kábítószerek voltak dohánytermékek mellett. Az ügyet további vizsgálat alá vonták.
A sorok között: A hadsereg közlése szerint a csempészek időnként léggömbökkel juttatnak át kábítószert az egyiptomi határon.
🪖 Hebron: Lebontott épületek, lezárt negyed
A hadművelet állása: Az izraeli biztonsági erők a hétvégén lebontották azokat az épületeket és építményeket, amelyek a júdeai Hebron északi bejáratánál pénteken történt halálos terrortámadás helyszínének közelében álltak.
- A létesítmények Júdea és Szamária C zónájában voltak, vagyis Izrael ellenőrzése alatt, és illegálisan épültek.
- Izrael ezen a területen évek óta nem ad építési engedélyt a palesztinoknak.
- A hadsereg a bontást az illegalitással és az általuk jelentett „biztonsági kockázattal” indokolta.
Az előzmény: Pénteken két terrorista tüzet nyitott egy ideiglenes ellenőrzőpontnál. A terroristák likvidálásával végződő több mint 20 percig tartó tűzharcban két katona elesett, három megsebesült. A terroristák az ellenőrzőpont közelében álló épületeket használták fedezékként.
A sorok között: A katonák ma a két támadó, Mohammad és Firasz Dzsaaba lakónegyedében is tevékenykednek. A hadsereg becslése szerint a környék mintegy 2000 lakója a Dzsaaba klán tagja, amelyet Hamász-kötődésűnek minősítettek. Aki ,,kérte az evakuálást”, a hadsereg szerint biztonsági ellenőrzés után ideiglenesen elhagyhatta a területet kijelölt ellenőrzőpontokon át. Eddig mintegy 200 helyszínt vizsgáltak át Hebronban, és 10 gyanúsítottat vittek el kihallgatásra.
❗️ Jordánia: Támadás után megerősített biztonság
A rendelet: Az ammáni amerikai nagykövetség közölte, hogy fokozták a biztonsági intézkedéseket Jordánia-szerte a bevásárlóközpontoknál, külföldi nagykövetségeknél és más helyszíneken.
Mi történt: Pénteken fegyveresek tüzet nyitottak egy temetésen Karak kormányzóság egyik templomában. A jordán hatóságok szerint hét ember meghalt, 40 megsebesült. II. Abdullah király ,,terrorcselekménynek” nevezte a támadást.
A sorok között: Eddig senki nem vállalta magára a támadást. A hatóságok ,,szélsőségesekként” írják le a támadókat, akiket még keresnek. Szerintük túl korai megállapítani, hogy kapcsolódnak-e jordániai vagy külföldi ismert csoportokhoz.
🇦🇷🇮🇱 Netanjahu állítólag Argentína oldalára áll a Falkland-szigetek ügyében
A riport: A The Telegraph beszámolója szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök utasította az izraeli diplomatákat, hogy változtassák meg Jeruzsálem hivatalos álláspontját a Falkland-szigetekről. A lap névtelen forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Izrael támogatni fogja Argentína szuverenitási igényét, és közvetlen tárgyalásokat sürget az ügyben.
- A szigetek hivatalosan brit tengerentúli terület. Argentína viszont magáénak tartja őket, és Islas Malvinas néven hivatkozik rájuk.
A sorok között: A lap egy múlt havi beszédre hivatkozik, amelyet Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete mondott. Danon szerint Izrael ,,elismeri az argentin közvélemény számára e kérdés fontosságát”, és a haladást a ,,releváns történelmi, jogi és emberi szempontok teljes körének” figyelembevételével kell elérni. A Telegraph szerint ez a megfogalmazás kifejezetten Argentína igényét támogatta. Egy forrás szerint a szöveget ,,a legmagasabb szinten hagyták jóvá”.
A háttér: Az izraeli–brit kapcsolatok mélyponton vannak. Egy hónapja az Egyesült Királyság széles körű szankciókat vezetett be az izraeli telepesek tevékenysége miatt Júdea és Szamáriában, egy éve pedig elismerte a palesztin államot.
- Buenos Airesben harag van amiatt, hogy az izraeli tulajdonú Navitas Petroleum kőolajfúrást tervez a Falkland-szigeteknél, amely 2028-ban kezdődhet.
- Izrael szerint a kormánynak nincs köze a Navitas működéséhez és nincs is rá hatása, mivel az részvénytársaság. Azt is közölte, hogy a Javier Milei vezette Argentína ,,Izrael egyik legjobb és legközelebbi barátja”, a két ország vezetői pedig szoros kapcsolatban állnak.
🛑 Izrael megtagadta egy spanyol újságíró belépését
Nem az első eset: Izrael nem engedte be az országba Francesca Cicardi spanyol újságírót, tudta meg a Haaretz. A lap szerint az elmúlt két hétben ez már az ötödik eset, hogy külföldi tudósítónak megtagadták a belépést.
- Cicardi a baloldali El Diario hírportálnak dolgozik, és érvényes sajtóengedéllyel rendelkezik.
- A Haaretz szerint nem kapott indoklást.
A sorok között: Az El Diario közleménye szerint Cicardi évek óta tudósít Izraelből, és korábban sosem volt gondja a hatóságokkal.
- Már 2023. október 7. előtt is ,,megbízhatóan és szakszerűen” számolt be az izraeli politikai fejleményekről.
- Azóta tudósított a gázai háború következményeiről, a palesztin lakosság helyzetéről Gázában és Júdea és Szamáriában, a tűzszüneti megállapodás aláírásáról, a túszok szabadon engedéséről és más eseményekről.
