ujkeletlive
Irán, háború és választások
A titkosnak indult, majd mindkét fél részéről megerősített Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Pete Hegseth amerikai hadiminiszter közötti izraeli találkozót követően a miniszterelnök a libanoni határmenti Kirját Smona egyetemén tartott beszédében ismételten az Irán elleni háború küszöbön álló újraindításával kampányolt.
Netanjahu állítása szerint Hegseth izraeli látogatása, és a Donald Trump elnökkel folytatott legutóbbi telefonbeszélgetése során is az iráni munka „befejezése,” különös tekintettel a rezsim felszámolása volt a központi téma.
„A munka befejezése azt jelenti, hogy megdöntjük az iráni terrorista rezsimet. Ez a mérgező polip feje, ha levágjuk a fejét, az egész összeomlik. Libanonnal is békénk lesz,” – közölte Netanjahu a Tel Hai Egyetemen, hozzátéve – „be kell fejeznünk az iráni rezsim felszámolását, ez az elsődleges cél. Erről többször is beszéltem Trump elnökkel, legutóbb tegnapelőtt.”
Egy héttel a választások előtt a Fox News vezető külpolitikai tudósítója, Trey Yingst arra utalt, miszerint az izraeli légierő már elkezdte a berepüléseket Irán felé, mondván – „az éjszaka folyamán az izraeliek hadgyakorlatokat tartottak, melyek során vadászgépeket küldtek Irán felé, Szíria és Irak fölött átrepülve.” A Fox nem támasztotta alá Yingst állításait, és az állítólagos izraeli hadgyakorlat az iráni határnál a hadsereg, vagy más védelmi forrás részéről ezidáig nem került megerősítésre.
Eközben, Trump elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón ismét az olajárak meredek zuhanását ígérte miközben azt állította, hogy a végső győzelem felé halad.
„Nagyon jól haladunk Iránnal. Már csak azt a döntést kell meghoznunk, hogy végső soron milyen módon akarunk győzni. Azt akarjuk, hogy a kellemesebb módon, vagy a kellemetlenebb módon győzzünk?” – majd az Iránnal folytatott tárgyalásokról szólva kijelentette „nekik kell eldönteniük, milyen módon fogunk győzni.”
A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadműveletbe egyre inkább belebonyolódó elnök népszerűsége saját pártjának választói körében is mélypontra jutott, nem tudván meggyőzni az amerikaiakat az elhúzódó háború lényegét illetően. A Fehér Ház-i tájékoztatón Trump megjegyezte, hogy nem volt lehetősége elkerülni a konfliktust, – „Igen, ezt egyszerűen nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Irán a világ legnagyobb terrorizmusfinanszírozó állama,” – közölte, ugyanakkor ellentmondásosan megjegyezte a hadművelet már elérte egyik legfontosabb célját.
„Soha nem lesz atomfegyverük. Ezt már elértük. Akár most azonnal távozhatnánk, és mondhatnánk, hogy jó munkát végeztünk, sőt nagyszerű munkát. Az a gyönyörű repülőgép, amely éppen ott áll, megsemmisítette a nukleáris létesítményeket, minden több száz tonnányi kőzet alatt van,” – közölte, majd hozzátéve – „de számomra ez nem elég. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy öt, hat vagy tíz év múlva sem történhet meg. És pontosan ez fog történni. Valójában tehát nagyon csekély árat fizetünk azért, hogy megakadályozzuk a világ legveszélyesebb államát atomfegyverhez jutásában.”
Ami a háború gazdasági következményeit, és nyomában a megélhetési költségek növekedését illeti, Trump újfent óriási olajárzuhanást jósolt, amint véget ér a háború. Emellett tagadta, hogy népszerűsége mélypontjára zuhant az üzemanyagárak emelkedése miatt, mondván óriási a támogatottsága, mert „amikor az emberek elégedetlenek az üzemanyagárakkal apróságnak tűnik, de ők maguk is ezt mondják.”
Végezetül, a hadművelet eddigi költségvetésére vonatkozóan [45 milliárd dollár] elismerte, hogy súlyos, ugyanakkor szerinte „csekély árat kell fizetnünk azért, hogy megakadályozzuk Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson.”
Emellett, Trump ugyan elismerte, hogy Hegseth a Közel-keleten járt, és találkozott Netanjahuval, további részleteket azonban nem volt hajlandó közölni.
A jövő héten kedden esedékes izraeli Kneszet-választások, és a november 3-i amerikai félidős választások feszültsége hátterében katari, és pakszintáni közvetítőkön keresztül továbbra is zajlanak az egyeztetések egy lehetséges amerikai-iráni megállapodás érdekében. A lehetséges megegyezést illetően ellentmondásos hírekről érkeztek jelentések; egyrészt a katariak szerint egy új kompromisszumos javaslat már ezen a héten áttörést hozhat, a Reuters viszont arról számolt be, hogy a teheráni rezsim szándékosan húzza az időt, hogy gyengítse Trump pozícióját az amerikai félidős választások előtt, miközben felkészül a várható izraeli támadásokra.
Az iráni időhúzás oka Trump politikai gyengítésén túl, az a meggyőződés, miszerint hasonlóan a tavaly júniusi és a február 28-án indított izraeli-amerikai támadás – kombinációkhoz, Washington és Jeruzsálem valójában már megegyezett a háború újraindítását illetően és az elnök nem érdekelt a megállapodásban.
Eközben Trump gyors eredményeket akar, beleértve azt, hogy Irán nukleáris leszerelése már a tárgyalások kezdetétől eldöntött legyen, és Izrael szintén az iráni nukleáris program felszámolását szorgalmazza. Ezzel szemben a teheráni rezsim ragaszkodik ahhoz, hogy a nukleáris tárgyalások megkezdése előtt teljesüljenek a „hétnapos tervben” megfogalmazott feltételek, melyek teljesülése esetén egy héten belül megnyílna a Hormuzi-szoros az olajforgalom előtt. Cserébe a tengeri blokád, az iráni olajexportot korlátozó intézkedések, illetve a befagyasztott iráni vagyonelemek feloldását követelik, a háború valamennyi fronton történő lezárása mellett.
Magyar Péter – „Viszlát Izraelben”
Jichák Herzog elnök egynapos hivatalos látogatásra érkezett Budapestre.
Orbán Viktor áprilisi bukása után az izraeli államelnök először látogatott Magyarországra, és találkozot többek között Magyar Péter miniszterelnökkel, Baka András köztársasági elnökkel, és a zsidó közösségek vezetőivel.
Herzog hivatala közleményében megerősítette, hogy az elnök és Magyar miniszterelnök a kétoldalú együttműködés előmozdításáról, Izrael és az Európai Unió kapcsolatairól, valamint a térség kihívásairól tárgyalt zárt ajtók mögött, vezető magyar miniszterek részvételével tartott munkaebéd keretében.
Az izraeli elnök megköszönte Magyar kormányának az antiszemitizmus elleni fellépést, és meghívta Izraelbe, amit a miniszterelnök úgy tűnik elfogadott, mondván –
„Köszönöm, hogy ellátogatott hozzánk, és találkozunk Izraelben.”
Magyar április győzelme után meghívta Binjámin Netanjahu miniszterelnököt az 56′-os forradalomra emlékező október 23. ünnepségre, amelyre a miniszterelnök a közelgő izraeli választások, és amiatt sem utazhat, hogy az Orbán-rezsimet leváltó új kormány májusban jóváhagyta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés visszavonását. A magyar miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy országa köteles tiszteletben tartani a bíróság elfogatóparancsait, beleértve a Netanjahu ellen kiadott végzést is, azt viszont nem tudni, hogy a gyakorlatban is megtörténne, amennyiben Netanjahu megjelenne az 56′-os rendezvényen.
A magyar miniszterelnökkel való találkozója előtt Herzog a Sándor-palotában tárgyalt kollégájával, Baka András köztársasági elnökkel.
A zárt ajtók mögötti megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón Herzog „barátnak és szövetségesnek” nevezte Magyarországot, méltatta az ország szerepét az Izrael és az Európai Unió közötti „kiegyensúlyozott és konstruktív kapcsolatok” előmozdításában, abban a reményben, hogy az új magyar kormány alatt tovább fejlődnek a két ország közötti kapcsolatok.
„Az elmúlt év során azt láttuk, hogy erős kétoldalú szövetségünk jelentősen elmélyült. Ha összefogunk, kreativitásunk, találékonyságunk és elszántságunk legjavát hasznosíthatjuk annak érdekében, hogy biztonságos gazdasági és technológiai jövőt alakítsunk ki,” – nyilatkozta Herzog újságírók előtt.
Baka elnök „szívélyesnek és stabilnak” nevezte a két ország közötti kapcsolatot, hangsúlyozva miszerint Izrael továbbra is „fontos gazdasági partnere” Magyarországnak, ugyanakkor az október hetedikei Hamász mészárlások után kezdődött háború, és az egy évvel korábban életbe lépett tűzszünettel kapcsolatban hangsúlyozta – „a nemzetközi humanitárius jogot maradéktalanul tiszteletben kell tartani, a segélyeknek pedig biztonságosan és megszakítás nélkül kell eljutniuk azokhoz, akiknek szükségük van rájuk.”
Herzog válaszában hangsúlyozta, miszerint Izrael nem „választja a háborút,” majd az Irán és regionális szövetségesei, köztük a Hamász, a libanoni Hezbollah, és a jemeni hútik fenyegetéseire hívta fel a figyelmet.
„Az elmúlt években egyértelmű, közvetlen és folyamatos terrorfenyegetéssel, valamint az Iránból kiinduló, és annak radikális szövetségesei hálózatán keresztül terjedő szélsőségességgel kellett szembenéznünk. Ezek a csoportok ugyan a Közel-Keleten működnek, de az egész világot fenyegetik. A szabadságszerető nemzetek szövetsége kulcsfontosságú ahhoz, hogy szembeszálljunk velük,” – figyelmeztetett az izraeli elnök.
Herzog szóba hozta a közelgő izraeli választásokat, megjegyezve, hogy – „bármilyen összetételű is lesz Izrael következő kormánya, komoly kihívásokkal kell szembenéznie, melyek biztonságunk és a nemzetközi színtéren elfoglalt helyünk lényegét érintik,” – miután bizalmát fejezte ki az iránt, hogy a zsidó állam továbbra is szövetségesre és barátra talál Magyarországban.
A magyarországi zsidó közösségekre, és a holokauszt örökségére vonatkozóan Baka megerősítette Magyarország „zéró tolerancia” politikáját az antiszemitizmussal szemben, míg Herzog a magyar zsidóság náci pusztítását, és a holokauszt örökségét olyan „erkölcsi emlékezetként” írta le, amely a jelen számára is iránymutatást ad.
Végezetül, látogatásának személyes vonatkozására utalva, felidézte édesapja – Chaim Herzog hivatalban lévő izraeli államfőként első alkalommal, 1991 júniusában tett látogatását Magyarországon, kevesebb mint két évvel azt követően, hogy a két ország helyreállította diplomáciai kapcsolatait.
Édesapja 35 évvel ezelőtt abbéli regényének adott hangot, hogy Izrael és Magyarország kapcsolatai tovább mélyülnek, – „ma, Izrael Állam elnökeként, és az ő fiaként rendkívül büszke vagyok arra, hogy láthatom, milyen mértékben vált valóra ez a remény,” – emlékezett vissza Herzog elnök.