ujkeletlive
Trump újabb meglátása
A november 3-i amerikai félidős választások előtt az elmúlt két év negatív gazdasági eredményeit, és annak kiváltó diplomáciai és katonai kudarcait elutasítva Donald Trump elnök végnélküli bejelentései minden valós alapot nélkülöznek.
Két évvel korábbi megválasztását megalapozó ígéreteit az elnök alapvetően figyelmen kívül hagyva, az orosz-ukrán háború megoldásának nyilvánvaló kudarcát tetézi a február 28-án kirobbantott, és mostanáig világos befejezést nem mutató amerikai-izraeli iráni hadművelet választói előtti elutasítása.
Trump korábbi kijelentéseit miszerint a „nagy nemzetek nem vívnak végtelen háborút,” majd megválasztása utáni győzelmi beszédében elhangzott ígérte – „nem fogok háborút indítani. Meg fogom állítani a háborúkat,” az elnök szerint azt jelenti, nem azért épített fel erős hadsereget, hogy ne legyen háború.
Mindezek után, bár az abszolút népszerűtlenségi rekord Harry Truman nevéhez köthető, akit 1952-ben a választók alig 22%-a támogatott, Trump jelenlegi 30-35 százalékos elfogadási indexe egyelőre a keményvonalas republikánusok magnak köszönhető; az előrejelzések ugyanakkor a választók széles körében nem festnek biztató képet a novemberi választások előtt és a republikánusok elveszíthetik többségüket a törvényhozásban.
Az elemzések és a közvélemény-kutatások (AP-NORC, Reuters/Ipsos) szerint a lakosság elégedetlenségét elsősorban a megélhetési költségek növekedése, a magas infláció, az üzemanyagárak emelkedése, valamint az Iránnal kapcsolatos katonai konfliktus és háborús elutasítás eredményezik.
Második hivatali idejének utolsó feléhez érve, Trumpnak azonban nincs vesztenivalója, meggyőződéssel hirdeti a novemberi újabb győzelmet, és a republikánusok élén kampányolva, hol minden valóságalap nélküli energetikainfrastruktúra – tűzszünetet hirdet az orosz-ukrán fronton, majd választásokra szólít fel Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök félreállítását célozva, hol az iráni csapások mindent elsöprő újraindítását helyezi kilátásba, naponta azt állítva, hogy a háború „nagyon hamar” véget ér, és az olaj ára úgy fog esni mint a feldobott kő.
Azontúl, hogy az orosz-ukrán háború rendezésének kudarcát teljes mértékben Zelenszkijre hárítja, látványos gazdasági engedményekkel segítené Vladimír Putyin orosz elnököt a győzelemhez, legújabban pedig a közel-keleti válság rendezésére Trump tegnap belengette a szaúdi- izraeli normalizációt.
Az elnök állítása szerint az Ábrahám Egyezmény ismét napirenden van, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy Izrael segített Szaúd-Arábiának a hútik ellen, hozzátéve, hogy a felek közötti diplomáciai kapcsolatok rendezése „talán jobban, mint valaha” aktuális, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt is megerősítette, hogy Izrael további segítséget ajánlott Rijádnak, amit „szerintem el kellene fogadniuk.”
Alig 10 nappal az izraeli választások előtt Trump újabb bejelentése minden valószínűséggel kampányának újabb felütése, és legalább annyira nem kerül megerősítésre Rijádban, mint az elnök utólagos feltétele az amerikai-szaudi nukleáris megállapodással kapcsolatban.
- Július végén derült ki, hogy Trump elnök jóváhagyta azon szaúdi megállapodást, amely lehetővé tenné Mohammed bin Szalmán trónörökös számára, hogy polgári célú nukleáris programjához saját urándúsítási kapacitást építsen ki. Alig egy nappal az ellenjegyzés után az elnök máris visszakozott, és Truth Social platformján azt állította, hogy a történelmi jelentőségű szaúdi megállapodás létrejötte az izraeli normalizációhoz kötött, azaz – „teljes mértékben attól függ, hogy Szaúd-Arábia csatlakozik-e a nagy tiszteletnek örvendő, és rendkívül sikeres Ábrahám-megállapodásokhoz,” mely feltételről Rijád nem vett tudomást.
A jelenlegi helyzetben az iráni támogatottságú jemeni hútik újabb frontot nyitottak a Vörös tengeri Báb el-Mandeb-szoros átvételére, miközben erőteljes tűzpárbaj alakult ki a szaúdi olajinfrastruktúra támadása közepette.
A szaúdi trónörökös segítséget kért Trumptól, aki ezidáig elutasította az amerikai beavatkozást tartva az Iránnal amúgy is pattanásig feszült helyet további eszkalálódásától. Különböző médiajelentések szerint, az elnök azokban nem bánná, ha a választások előtt álló Binjámin Netanjahu miniszterelnök helyette indítana támadást akár iráni, vagy jemeni infrastruktúrák ellen, ami minden bizonnyal lángba borítaná az egész régiót, ráadásul az izraeli választásokat is megakadályozná.
A Trump által említett izraeli segítség eddig elsősorban célpontokra vonatkozó hírszerzési adatok átadására korlátozódott, ezentúl a stratégiai izraeli védelmi rendszerek eladását Jeruzsálem a normalizációhoz, és ahhoz kötné, hogy bin Szalmán felejtse el a palesztin ügyet, ami Rijád „vörös vonal” feltétele a tárgyalások elkezdéséhez.
Az elnök azon állítása, miszerint az „Ábrahám-megállapodások visszatértek az asztalra,” nem tűnik megalapozottnak, és bár a hútik támadásai némi bizonytalanságot teremtettek a szaúdi gazdaság körül [Financial Times], a hatás átmeneti, és az Irán elleni háború megszűnésével a hútik minden bizonnyal felhagynak a támadásokkal, ahogyan a szaúdi trónörökös sem fog visszakozni a normalizáció kérdésében.
Arra vonatkozóan, hogy Rijádnak el kellene fogadnia a nyílt katonai partnerséget, Trump azon elképzelése áll, hogy Netanjahu szívesen indítana támadást a hútik ellen. Sajtóértesülések szerint bin Szalmán trónörökös azonban határozottan visszautasította Netanjahu közvetlen ajánlatát az izraeli hadsereg beavatkozását illetően.
És az olajára
Donald Trump elnök állítása ellenére, miszerint az amerikai hadsereg teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost, az olaj ára pénteken meredeken emelkedett, miután Irán fokozta támadásait szorosban, a hútik további rakétákat lőttek ki Szaúd-Arábiára, Ukrajna pedig kijelentette, hogy továbbra is támadni fogja az orosz olajfinomítókat.
Az irányadó Brent kőolaj határidős jegyzése május óta először ismét elérte a hordónkénti 110 dollárt, majd kissé visszaesett, és 3,7%-os emelkedéssel, 109,86 dolláron zárt.
Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) kőolaj ára 3,5%-kal, hordónként 101,41 dollárra emelkedett.
Összességében – a WTI ára ezen a héten több mint 10%-kal, míg a Brent közel 5%-kal drágult.
Az AAA adatai szerint pénteken az Egyesült Államokban egy gallon (körülbelül 3,785 liter) dízel átlagára 6,33 dollár volt, ami több mint 70%-kal haladja meg az egy évvel korábbi, azonos időszakban mért értéket.
A Hormuzi-szorosban a héten legalább kilenc olajszállító tanker és teherhajó került támadás alá, miközben Irán megpróbálja elvágni az olajúton keresztül áthaladni próbáló exportot. Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint Irán szerdán elsüllyesztette a GFS Pride szingapúri lajstromozású konténerszállító hajót, a legénységet kimenekítették.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szerint a támadások következtében ezen a héten három tengerész megsérült, ketten pedig eltűntek.
A fokozódó iráni támadások következtében a Hormuzi-szoroson áthaladó nyersolajexport visszaesett, miután szeptemberben ismét elérte a háború előtti szintet. A Kpler energiapiaci kutatócég adatai szerint a szerdával végződő héten a szállítások napi 9,4 millió hordót tettek ki, ami az iráni háború előtti átlag körülbelül 70%-ának felel meg.
Eközben gyorsan összeomlott Trump „energetikai tűzszünete,” amit Vladimir Putyin figyelmen kívül hagyva tovább támadta az ukrán infrastruktúrát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig közölte, hogy válaszul Kijev ismét támadni fogja az orosz olajfinomítókat.
Forrás, – AAA, oilprice.com, CNBC, ujkeletlive
