ujkeletlive
Választások és Irán
Donald Trump legújabban azzal okozott, többek között saját pártja, a Republikánusok berkeiben széles körű megbotránkozást, miszerint kiegyezett Vladimir Putyin elnökkel, és feloldva a vonatkozó szankciókat, azt állította, hogy ezáltal Moszkva azonnali hatállyal több mint 300 ezer tonna dízelolajat szállít az amerikai és a globális piacokra, illetve további szállítmányok is várhatók.
Az említett dízelolaj-mennyiség felszabadítása révén – amennyiben egyáltalán megtörténik, energetikai elemzők szerint meglehetősen kétséges, hogy jelentősen csökkennének a világpiaci, vagy amerikai árak; Putyin háborút támogató bevételi forrásai azonban biztosra vehetően gyarapodni fognak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Trump döntését „nem tisztességesnek, és nem őszintének” nevezte az Axiosnak nyilatkozva, hozzátéve, hogy a megállapodás egyfajta ajándék Putyinnak, miután az amerikai elnök felszólította Ukrajnát, hogy cserélje le Zelenszkijt egy olyan vezetőre, aki hajlandó megállapodásra jutni Oroszországgal.
Eközben a héber médiában egyre sűrűbben jelennek meg spekulatív jelentések az október 27-ei választások előtt várható Irán elleni újabb háború izraeli kirobbantását illetően.
Az Axios és a 12-es csatorna riportere Barak Ravid, két Fehér Ház-i és egy izraeli forrásra hivatkozva azonban cáfolta a Maariv újságírója, Ben Caspit riportját. Caspit úgy tudja, hogy a félidős választások előtt az amerikaiak nem akarják újraindítani a háborút, mert az ártana Trumpnak, vagyis a republikánusoknak; ugyanakkor Washington azt kérte Izraeltől, hogy önállóan támadja meg Iránt, mert az úgyis előnyére szolgálna Binjámin Netanjahunak a küszöbön álló Kneszet választásokon.
A Maariv jelentésének hátterében az Izrael és az Egyesült Államok között az elmúlt két hétben Irán-vonatkozásban folytatott egyeztetések állnak, mely során állítólag elhangzott a Caspit szerinti amerikai követelés, miszerint Izrael támadja meg Iránt, miközben Washington kizárta a közös hadműveletet.
A szóbanforgó amerikai-izraeli egyeztetésen Ejál Zamir vezérkari főnök valóban világossá tette, hogy egy közeljövőben elindított támadás nagy valószínűséggel az izraeli választások elhalasztásához vezetne, – jelentette korábban az Axios bennfentes forrásokra hivatkozva.
Amit korábbi sajtóbeszámolók alapján valójában tudni lehet, hogy Trump legfeljebb „fontolgatja” az Irán elleni támadások újraindítását, és bár a nyilvánosság előtt többször is azt állította, rövidesen – akár a támadások újraindításával véget ér a háború, végül helyesbítette azon híreszteléseket, hogy a félidős választások előtt utasítaná az amerikai hadsereget érzékeny iráni célpontok bombázására.
A Bloomberg legutóbbi jelentése rávilágít, hogy a teheráni rezsim továbbra is működteti rakéta- és dróngyártó üzemeit, ellentétben Trump és Netanjahu azon állításaival, miszerint a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet során megsemmisítették Irán „katonai kapacitását.” Emellett, a Bloomberg arról is beszámolt, hogy Oroszország rakétákat szállít Iránnak, összhangban korábbi hírszerzési értékelésekkel.
Mindezen állítások mellett, vagy ellenére Izraelben bár nem zárják ki, hogy még a választások előtt újraindulhat az iráni háború, az esélyét azonban nem tartják túlzottan jelentősnek. A Kan közszolgálati csatornának nyilatkozó izraeli politikai forrás szerint létezik olyan forgatókönyv, miszerint a Trump „zöld utat” ad egy önálló izraeli támadásra Irán ellen, ami nyilvánvalóan a választások felfüggesztését jelentené, de nem tartja valószínűnek.
Az amerikai-iráni patthelyzet, és a Hormuzi-szoros kettős blokádja mellett a Perzsa-öbölben enélkül is tovább eszkalálódott a feszültség miután az iráni támogatottságú jemeni hútik szombaton Rijád nemzetközi repülőtere ellen indítottak támadást. A februárban kirobbantott iráni háború kezdete óta a szaúdi fővárost ért legsúlyosabb bombázás következtében legalább 12 személy vesztette életét, és több mint 300-an megsebesültek.
Braverman jegyzőkönyv „javítása„
Azt követően, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök volt katonai titkára, Avi Gil tartalékos vezérőrnagy megerősítette az úgynevezett „jegyzőkönyv-hamisítási” ügyet a 12-es csatornán csütörtök este közzétett interjúban, majd ugyanitt rendőrségi forrás megerősítette, hogy a vizsgálat végén bizonyítékokat találtak a miniszterelnök kabinetfőnöke, Tzáhi Braverman tevékenységével kapcsolatban, és a vádemeléshez szükséges bizonyítékokat már egy évvel korábban átadták a főügyész hivatalának.
A lefoglalt anyagok között megtalálható az eredeti számítógépes fájl, amely a pontos időpontot tartalmazta, valamint a módosított változat is. Emellett olyan bizonyítékok is rendelkezésre állnak, amelyek alátámasztják, hogy Braverman jegyzőkönyvek összegyűjtését kérte.
Tovább folytatva a történtek feltárását, a csatorna tegnapi jelentése felidézi a Miniszterelnöki Hivatalban 2024 januárjában történt eseményeket, amikor Braverman felkereste a Netanjahu hivatalában dolgozó gyorsírót, és arra kérte, hogy mutassa meg neki a miniszterelnök és katonai titkára [Gil] között a biztonsági forródróton október 23-án, reggel 6:40-kor lezajlott beszélgetés pontos szó szerinti leiratát. A jegyzőkönyvet olvasva Braverman dicsérte Netanjahu teljesítményét, majd azt kérte a gyorsírótól, hogy a dokumentumban szereplő időpontot 6:29-re módosítsák – arra az időpontra, amikor Gil WhatsApp-on először felhívta a miniszterelnököt.
„Hű, ez milyen nagyszerű! Nézd, milyen éles eszű Netanjahu! Nézd, milyen éles eszű! Ez 6:29-kor történt, nem 6:40-kor. Változtasd meg az időpontot!” – idézi a csatorna a nyomozati anyagban szereplő beszélgetést.
A gyorsíró határozottan visszautasította a kérést, Braverman azonban tovább erősködött, és valótlanul azt állította, – „én is részt vettem a beszélgetésben, ez 6:29-kor volt.” Amikor újabb elutasító választ kapott, Netanjahu kabinetfőnöke egyszerűen magához vette a kinyomtatott gyorsírói jegyzőkönyvet, és kék tollával saját kezűleg átírta az időpontot.
A gyorsíró rémülten hagyta el a szobát, és közvetlenül a katonai titkárhoz fordult, aki jelentette a főügyésznek, majd az az egész ügy végül rendőrségi nyomozáshoz vezetett.
A nyomozati anyagban szereplő beszélgetést a Kan közszolgálati csatorna is megerősítette, hozzátéve, hogy amennyiben nem derült volna ki, az átírás, úgy tűnhetett volna, csak egyetlenegy beszélgetés történt a miniszterelnök és katonai titkára, Gil között, és Netanjahu már a támadás első perceiben konkrét hadműveleti utasításokat adott, és nem derült volna ki, hogy az első hívás során, 6:29-kor meglepetten reagált, és azt kérdezte: „miért lőnek?”, mivel még mindig úgy gondolta, hogy a Hamász nem kezdeményez támadást.
A rendőrség nyomozása szerint Braverman azért írta át az időpontot, hogy megváltoztassa a történtek narratíváját, aki viszont tagadja a vádakat, mondván „ártatlan hibajavítás” volt a célja. A kabinetfőnök meghallgatásán nem tagadta az átírást, azt állítva, hogy tudott a Netanjahu és Gil között 6:29-kor történt beszélgetésről, de azt hitte, hogy a nyilvántartásban 6:40-es időponttal szereplő hívás valójában ugyanaz az első volt, amely 11 perccel korábban történt.
Az viszont már kevésbé érthető, hogy Braverman miért három hónappal később, 2024 januárjában érezte hirtelen szükségét a jegyzőkönyvek megtekintésének, és annak ellenére, hogy a gyorsíró többször is világosan elmagyarázta neki: a beszélgetés időpontját a számítógépes rendszer rögzíti, és az nem módosítható, ennek ellenére kézzel mégis átírta az időpontot.
