ujkeletlive
Választások
Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Donald Trump elnök közötti, illetve általában az amerikai-izraeli kapcsolatok az iráni háború árnyékában lényegesen visszafogottabbak, mint az elnök első ciklusa alatt tapasztalható volt. Az újraválasztását szorgalmazó Netanjahu támogatását az elnök egyelőre nem jelentette be hivatalosan, mint azt korábban tette, és amikor megkérdezték, hogy találkozik-e az izraeli miniszterelnökkel jövő héten New Yorkban, azt válaszolta – „talán.”
A héber médiában megjelent jelentések szerint az ENSZ Közgyűlés margóján az elnökkel beiktatott találkozók listáján nem szerepel az izraeli miniszterelnök.
A Times of Israel hírportálnak nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint Trump kedden az Egyesült Királyság, Mexikó és Japán vezetőit fogadja, majd visszatér Washingtonba, ahol Xi Jinping kínai elnökkel fog várhatóan találkozni.
Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete nem részletezte az elnök programját, de megemlített egy találkozót Venezuela ideiglenes elnökével, Delcy Rodríguezzel, míg az Axios korábban arról számolt be, hogy az ENSZ Közgyűlés margóján már kiküldték a meghívót az elnökkel való megbeszélésre az Öböl-menti Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait, és Omán vezetőinek, hogy megvitassák az Irán elleni háború következő lépéseit, valamint az Egyesült Államok háború utáni stratégiával kapcsolatos elképzeléseit.
Netanjahu amerikai útjának részleteiről annyit lehet tudni, hogy a tervek szerint csütörtökön szólal fel, míg várhatóan mindössze körülbelül egy napot tölt New Yorkban. Mivel a Trump-találkozó nem tűnik valószínűnek, egyes jelentések szerint Marco Rubio külügyminiszterrel fog megbeszélést folytatni, ugyanakkor az ENSZ Közgyűlése előtt Netanjahu Texasba látogat, ahol várhatóan találkozik a techóriás Elon Muskkal.
Iráni háború – a Pentagon hiányos adatbázisa
A február 28-án kirobbantott iráni háború immár több mint fél éve alatt nem először vált ki bírálatot a Pentagon pontatlan halálozási adatbázisa. A The Washington Post tegnapi jelentése szerint a Védelmi Minisztérium adatbázisából kimaradt két Közel-Keleten állomásozó amerikai katona halála, akik az Irán elleni háború idején vesztették életüket, állítólag a konfliktustól független küldetések során.
Sorffly Davius őrnagy, aki a kuwaiti Camp Buehringben szolgáló 42. gyaloghadosztályban szolgált, „tisztázatlan okokból” halt meg idén március 6-án. A halálát bejelentő közlemény szerint 2025 nyarán vezényelték Kuvaitba a Spartan Shield hadművelet támogatására.
Devin Seibel őrmester, a coloradói Fort Carson-i 4. harci repülődandár, 2. zászlóalj légi mentőszázadának katonája május 31-én halt meg az iraki Erbil légibázison egy „kiképzéssel kapcsolatos incidensben,” – közölte a Pentagon egy júniusi sajtóközleményben.
A Pentagon Védelmi Veszteségelemző Rendszerében (DCAS) azonban sem Davius őrnag, Seibel őrmester neve nem szerepel.
A DCAS adatbázis pénteki állása szerint tizennyolc katona halt meg az Irán elleni amerikai háború február végi kezdete óta – beleértve az ellenséges, és nem ellenséges cselekményeket is –, és több mint 800-an megsebesültek. A Post tegnapi jelentésében számolt be először Davius és Seibel kihagyásáról az adatbázisból, valamint öt amerikai tisztviselőre hivatkozva az is kiderült, hogy legalább még két katona veszthette életét az iráni konfliktus idején a Közel-keleten, nevük mégsem jelenik meg a Pentagon adataiban. Ugyanakkor, egy hatodik amerikai forrás elmondása szerint nem 18, hanem 23 katona halt meg február 28-a óta, közöttük három amerikai vállalkozó, akik az USA Központi Parancsnokságának (CENTCOM) régiójában tartózkodtak.
Pete Hegseth hadiminiszter, Trump nagybetűs stílusában „GYOMORFORGATÓNAK és HAMISNAK” nevezve a Post beszámolóját, akiket a közösségi médiában közzétett bejegyzésében rosszabbnak nevezett az iráni állami médiánál.
Az elnök szintén haragszik az amerikai újságírókra, és Truth Social platformján bejelentette, hogy az MS NOW, a CNN és a Politico munkatársait kitiltja a Fehér Házból, mondván – „nem írhatnak vagy számolhatnak be folyamatosan KITALÁCIÓKRÓL és HAZUDSÁGOKRÓL, amikor az Egyesült Államok elnökéről, a Trump-adminisztrációról vagy az Amerikai Egyesült Államokról tudósítanak,” – majd „további álhírmédiumok” bojkottját ígérte.
Az elnök azon médiák, és újságíróik elleni támadása, akik nem az elvárásai szerint tudósítanak, nem újkeletű. Tegnapi bejelentése után az Ovális Irodában Trump megjegyezte, hogy a tilalmat az említett három hírportál „halmozott cikkeire” válaszul vezeti be, mondván
„elegem lett belőle.” A sajtó kitiltására tett kísérlet megéri az erőfeszítést, még akkor is, ha nem állja meg a helyét a bíróságon, „szerintem jó rámutatni a dolgokra, akár fennmarad az intézkedés, akár nem,” – vélekedik Trump.
„Az USA alkotmánya alapján jogunk van ahhoz, hogy a kormány akadályozása vagy beavatkozása nélkül tudósítsunk. Amennyiben a Trump elnök fenyegetése életbe lép, az illegális támadás lenne ezen alapvető és alkotmányosan védett jog ellen,” – közölte válaszul a CNN, míg a Politico X-en közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy továbbra is „tisztességesen fog tudósítani erről a Fehér Házról, és a következőkről is.”
„Határozottan meg fogjuk védeni az első alkotmánykiegészítésben foglalt jogainkat minden olyan kísérlettel szemben, amely korlátozni próbálja azokat,” – közölte a Politico közleményében, majd reagálva Trump egy másik megjegyzésére, közölte – azon állítások, miszerint az előző kormánytól állami támogatást kapott, „hamisak, és azokat már alaposan megcáfolták.”