Avi/ujkelet.live
A lényeg: A Netflixen szeptember 8-án indult a Fauda ötödik évada — amelyet Avi Isszacharoff és Lior Raz az október 7-i mészárlás után újraírt — a FlixPatrol adatai szerint több tucat országban bekerült a top 10-be, Libanonban első, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben második helyen áll.
Miért fontos: Isszacharoff szerint egy szórakoztató sorozat ért el olyan közönséget az arab világban és azon túl, amelyet az izraeli állami kommunikáció nem ért el — és ezt kifejezetten az állami szervek megkerülésével tette.
Miről szól: Az 5. évad két évvel a Hamász terrorszervezet vezette Izrael elleni támadás és a Vaskardok háború kitörése után játszódik. A történet Doront (Lior Raz) és elit egységét követi nyomon, amint megbirkóznak annak a bizonyos napnak a traumájával. Ami személyes bosszúvágyként indul, hamarosan titkos küldetéssé alakul, hogy megakadályozzanak egy hatalmas terrorcselekményt, amely váratlan forrásból ered, és Izrael egy rendkívül érzékeny helyszínét veszi célba.
A valósághű, sokat dicsért Fauda egy miszta’arvim nevű izraeli titkosügynök csoportról szól, akik az arabok közé beépülve (a miszta’arvim az arab Muszta’arabi szóból ered, jelentése „azok, akik az arabok közt élnek”) próbálják elkapni a hírhedt (fiktív) terroristákat. A sorozatban szereplő terrorelhárító ügynökök folyamatos félelemben élnek, tudván, hogy bármelyik pillanatban lebukhatnak.
A Fauda készítői, Lior Raz, aki egyben a főszereplő Doron karakterét is játsza, és a Ynet arab ügyekkel foglalkozó tudósítója, Avi Isszacharoff, az Izraeli Védelmi Erőkben szerzett tapasztalataikból merítettek a korábbi történetekhez.
Isszacharoff a KAN közrádióban beszélt a sikerről:
- A saját meglepetésük: Reménykedtek a sikerben, de szkeptikusak voltak, mert — ahogy fogalmazott — finoman szólva a világ közvéleménye Izrael-ellenes. Aztán jött a pillanat: ,,Várj, mi? Első helyen Libanonban?”
- Miért működik? Az átlagos Netflix-néző nem ül napi 24 órában hírek előtt, mint az izraeliek. Neki újdonság, hogy a gázai bombázásokat megelőzte valami — egy példátlan, a Közel-Kelet arculatát megváltoztató esemény.
- Nem haszbara-projektnek indult. ,,Nem azért jöttünk, hogy Izrael Állam információs eszközei legyünk” — izraeliekként akartak elmondani egy bennük égő történetet. A kormányzati szervekre nem támaszkodhattak: szerinte azok október 7-én és 8-án sem működtek, most sem működnek, és nem is érdekli őket. Hozzátette: az ellenség egy üres kapu ellen játszik mindenben, ami az információval kapcsolatos.
- Szakmai csúcspont: 26 év újságíróként és forgatókönyvíróként — ez kétségkívül a legfontosabb, amit valaha csinált. Rájött: ha valaki a világ másik végén ezt látja, az megmozgatja.
A történet, amit kiemelt: Egy Hamász-ellenzéki gázai palesztin újságíró nyíltan megírta, mennyire megrázta az évad megtekintése, és hogyan vitte vissza október 7-hez — azokhoz a percekhez, amikor izraeli dzsipet látott egy idős nővel a zsákmány közt Gáza utcáin. Az újságíró a támadások ellen írt, és ezért Hamász-kínzásokkal fizetett. Isszacharoff szerint ha egy palesztin nézőt ez egy pillanatra gondolkodásra késztet, az őt valóban meghatja.
A dramaturgiai döntésről, hogy miért nem egy egész évadot készítettek a mészárlással foglalkozó két „buborékepizód” (7. és 8. epizód) helyett: voltak már október 7-ről szóló sorozatok, amelyek kevésbé futottak be, épp azért, mert máshogy forgatták le az anyagot. ,,Néha kell ez a trükk.” Amikor megnézték a nyers felvételeket, a fejükhöz kaptak: sokkal nagyobb dologról van szó, mint egy újabb Fauda-epizód.