ujkeletlive
Diplomácia
Donald Trump elnök továbbra is elutasítja azon sajtóértesüléseket, miszerint azért küldte a CIA fönökét Moszkvába, mert ilymódon akarta figyelmeztetni Vladimir Putyin orosz elnököt, hogy tegyen le NATO tagállamok megtámadásának szándékáról.
John Ratcliffe kémfőnök oroszországi útját az elnök elismerte ugyan, a Politico és a Wall Street Journal forrásainak ellentmondva azonban, „félig-meddig rutinszerűnek” nevezte a találkozót, hozzátéve, hogy „nagyon keményen dolgozunk a háború befejezésén, és őszintén szólva, ezen a ponton mindkét fél szeretné látni, hogy véget ér.”
Az elnök optimizmusát a szembenálló felek egyelőre nem osztják, a harcok csendesedése helyett Oroszország és Ukrajna egyre intenzívebb, és több civil áldozatot követelő drón- és rakétacsapásokkal fokozza az egymás elleni támadásokat.
Mindenesetre, a Kreml Ratcliffe vizitjét szokványos munkalátogatásként értékelte orosz kollégájával, Szergej Nariskinnel, miközben Vladimir Putyin orosz elnök tájékoztatást kapott ugyan, de személyes találkozás nem jött létre. Ratcliffe vendéglátója, Nariskin szerint „semmi rendkívüli nem történt,” mindössze „hírszerzési kérdésekről” tárgyaltak.
Bármi is volt a váratlan moszkvai út célja, az orosz Külügyminisztérium egyik szóvivője [Guardian] tegnap arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britannia és Franciaország „a tűzzel játszik,” miáltal nagy hatótávolságú támadásokra alkalmas technológiát szállít Ukrajnának, majd azzal fenyegetőzött, hogy Moszkva válaszul brit katonai célpontokat fog támadni Ukrajnán belül, és azon kívül is. Nagy Britannia, és más nyugati szövetséges segítségnyújtását Ukrajna azért is kérte, mivel az iráni háború következtében kimerült amerikai Patriot elfogórakétakészletek miatt Trump jelentősen redukálta a Kijevnek szánt védelmi támogatást.
Visszatérve Ratcliffe utazásának céljára, a Wall Street Journal úgy tudja, hogy konkrétan a nyomásgyakorlás volt a lényeg, miután korábbi hírszerzési értékelések is alátámasztják, hogy Putyin mérlegeli a nyugati szövetségesek, különös tekintettel olyan balti országok elleni támadást, mint Litvánia, Lettország, és Észtország.
A jelek szerint Putyin figyelmen kívül hagyta a kémfőnök állítólagos borús figyelmeztetését, az Axiosnak Trump azonban továbbra is azt állította, hogy nem aggódik Oroszország NATO tagállamok elleni lehetséges csapásai miatt.
„Egyáltalán nem aggódom… Nincs semmi probléma,” – mondta Trump egy esetleges, NATO-tagállamok elleni orosz provokációra vonatkozóan, hozzátéve, – „Ratcliffe hat- vagy tizenkét havonta találkozik orosz kollégájával. Nagyon jó a kapcsolatuk. Nem volt semmilyen üzenet, és semmi szokatlan nem történt.”
Igen, de – amerikai kémfőnök legutóbb 2021 végén, Joe Biden akkori elnök hivatala idején járt utoljára Putyin környékén. Akkoriban, Bill Burns CIA-főnök arra figyelmeztette az orosz elnököt, hogy ne támadja meg Ukrajnát, ma már tudjuk, hogy nem járt sikerrel. Ahhoz képest, hogy Moszkvában, és Washingtonban is hétköznapi rutin találkozónak állították be Ratcliffe váratlan moszkvai útját, Trump tavaly januári beiktatása óta eddig mégsem került rá sor.
Az Axios riport után nem sokkal, az elnök újságírók előtt először nem kíván nyilatkozni, majd mégis hozzátette – „nem fognak NATO-területet megtámadni,” bár azt nem közölte, hogy mire alapozza állítását.
Végezetül, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusban nyilatkozott az Axiosnak, hangsúlyozta, hogy Putyin a következő hónapokban 500 ezer katonából álló nagyszabású mozgósítást tervez egy újabb ukrajnai offenzíva előkészítésére, emellett Oroszország infrastruktúrát épít további 30 ezer észak-koreai katona fogadására, akiket Ukrajnában vetnének be. Megjegyzendő, hogy az elmúlt hetekben több NATO-tagállam – köztük Románia és Lengyelország légterében egyre sűrűbben jelennek meg az Oroszországból indított katonai drónok.
Másrészt, az iráni háború végtelen húzása következtében Trump állításai ellenére a Hormuzi-szoros továbbra is blokád alatt, és többször hangoztatott teljes mértékű aknamentesítés, és napi több millió hordót olaj átjutása amerikai segítséggel szintén nem tükröződik az olajárakban.
Az elnök ugyanakkor elutasítja a visszatérést az Iránnal kötött Egyetértési Megállapodáshoz, – jelentette a Wall Street Journal az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.
A háttérben folyamatosan zajló pakisztáni és ománi erőfeszítések ellenére, „semmilyen tárgyalás vagy egyeztetés nem zajlik, és nincs is tervben a tárgyalások megkezdése az Iráni Iszlám Köztársasággal. A tengeri blokád továbbra is teljes egészében érvényben van, a gazdasági elszigetelési művelet pedig folyamatban van annak érdekében, hogy elvágják a rezsim számára megmaradt minden gazdasági mentőövet,” – közölte a Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly, utalva Trump legújabb stratégiájára az iráni háborút illetően, ami hosszú „hosszú időn át tartó gazdasági folytatást jelent, mindaddig, míg a teheráni rezsim elfogadja Trump teljes megadásra irányuló feltételekeit a háború befejezéséért.
Végezetül, Ratcliffe utazásának időzítése nem véletlenül az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent Irán és szövetségesei ellen tervezett szankciók alkalmazását bejelentő fenyegetése után történt. A Politico brit forrása szerint a CIA-főnök egyértelművé tette, miszerint Oroszországnak el kell állnia a fegyverek, és védelmi technológia megosztásától Iránnal, emellett azt az orosz tisztviselőkön keresztül az üzenetet közvetítette Putyinnak, hogy amennyiben a beígért „amerikai szankciók” Moszkvát is utolértnék, „ne reagálja túl.” Oroszországon kívül, Washington Kínát is szankciókkal fenyegeti az Iránnak nyújtott támogatás miatt, ugyanakkor Bessent beígért szankciói, ami komoly globális gazdasági felfordulást okozna, egyelőre nem találtak meghallgatásra sem Pekingben, sem Moszkvában.
Választások
Zini szerint az ellenzéki pártok vezetőinek nem jár védelem
Többszöri megkeresés után a Központi Választási Bizottság elnöke, Noam Szolberg [Legfelsőbb Bíróság bírája] levélben fordult a Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjéhez az ügyben, hogy vitassák meg a Jáir Golan [Demokraták], illetve Gadi Eizenkot [Jásár] pártvezetők védelmének elutasítását a Sábák döntése értelmében.
Szolberg rávilágít, hogy az ügyet személyvédelemmel foglalkozó tanácsadó bizottságnak, valamint a miniszteri bizottságnak is meg kell tárgyalnia, – idézi a Kan közszolgálati csatorna felhívást.
„Meg kell határozni, milyen kritériumok alapján biztosítandó a pártvezetők védelme a választási időszakban,” – írta Szolberg Smuel Ben Ezrának címzett levelében, hozzátéve, hogy különbséget kell tenni a parlamenti képviselők, miniszterek, állami vezetők, valamint az olyan, nem parlamenti képviselő jelöltek között, mint a halálos fenyegetések folyamatos céltáblája: Eizenkot és Golan.
A rendőrség ugyan megemelte Golan fenyegetettségi szintjének értékelését, David Zini Sábák-főnők azonban továbbra is szükségtelennek tartja mind a Demokraták vezetője, mind Eizenkot védelmét.
Visszaszámlálás a pártlisták leadásáig
A Likud felől érkező támadásokra válaszul, Ofer Winter dandártábornok kijelentette, hogy a választások után kizárólag Binjámin Netanjahut fogja megjelölni miniszterelnöknek. Az „Izrael népe” párt élén induló Ofer nyilatkozatában elutasította azon vádakat, hogy tulajdonképpen az ellenzéki Avigdor Libermanhoz [Jiszráél Beitenu] fog társulni, ezért világossá tette, hogy Netanjahu a jobboldali tábor vezetője, és „csak őt fogjuk ajánlani,” majd nyilatkozatában a háredi katonai sorozást, a gázaiak önkéntes kivándorlását, a feltartóztatás politikájáról a döntő lépésre való áttérést, valamint a hatékony tájékoztatás szükségességét hangsúlyozta.
A volt dandártábornok harsány, változást sürgető bejelentkezése a politikába átrendezte a jobboldali blokkot, ugyanis megosztva a szavazókat az egyelőre 4-6 mandátum közeli eredményre számító pártja a Likudtól venné el szavazatokat, ráadásul Becalel Szmotrich, és Vallásos Cionizmus frakciója a jelek szerint be sem jutnak a következő Kneszetbe.
Netanjahu jobboldali blokkja egyelőre távol áll a kormányalakítás lehetőségétől, Winter nyilatkozatával pedig valószínűleg még több koalícióhoz közeli szavazót tud átcsábítani azáltal, hogy világossá tette ki mellé fog állni, ugyanakkor a dandártábornok zárójelben megjegyezte azt is senki nem mondhatja meg miszerint „fogunk táncolni,” ami elég egyértelmű utalás, hogy csak arra tett ígéretet, hogy kit fog ajánlani, arra nem, hogy kinek a kormányában fog ülni.
A listák, és egyesülések utolsó, szeptember 10-i leadásáig alig van pár nap hátra, és a miniszterelnök egyelőre a bejutási küszöb alatt teljesítő számos jobboldali párt, és a két rivális: Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] és Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] között sem tudott ezidáig rendet teremteni.
Ilymódon, Netanjahu az előző választásokon jól működött technikai egyesülésre szólított fel, mondván – „1992-ben a jobboldalnak, a maihoz hasonlóan, több szavazata volt, mint a baloldalnak, de mivel három párt volt, nem értük el a bejutási küszöböt, vesztettünk a baloldallal szemben, megkaptuk az oslói katasztrófát, Arafatot, és a Hamászt, és mindezt katasztrófa a katasztrófa hátán követte. És ez most is megtörténhet. Akárhányszor együtt indultunk, nyertünk,” – tette hozzá a közösségi médiában közzétett felvételen, azt követelve, hogy az említett felek emelkedjenek felül a helyzeten, a valóban létező nézeteltéréseiken.
Szmotrich alapvetően nem szándékozik összeülni riválisával, ám bölcsen hallgat róla, hogy ne keltse az ellenkezés látszatát, tudván, hogy Ben-Gvir helyette is megteszi.
Az Ocma-vezér hasonló videóüzenetben küldte válaszát Netanjahunak, – mondván „mindketten tudjuk az igazságot: egy gyenge Ocma Jehuditot akarsz, hogy Eizenkottal egy ‘széles nemzeti kormányt’ alakíthass. Csak egy erős Ocmával, valamint Szmotrich és Winter közös indulásával alakítható ki egy ízig-vérig jobboldali kormány,” – üzente Ben-Gvir, mire Netanjahu azzal vágott vissza, – „Izrael Földje a tét. Izrael népe a tét. Izrael Állama a tét. Nem tudom elhinni, hogy a személyes ambíciók miatt képes lennél veszélyeztetni az országot. Hozd meg a helyes döntést: eljött az egység ideje!”
Szmotrich billegő frakciója mellett, Beni Gantz Kék-Fehér, Joáz Hendel és Chili Trooper Cionista Otthon, valamint Gilad Erdan és Juli Edelstein Egység pártja szintén kieshetnek az októberi választásokon, újabb mandátumvesztést okozva Netanjahu jobboldali blokkjának.
