ujkeletlive
Donald Trump elnök „háborúzás” helyett „béketeremtő” ígéretei ellenére a novemberi félidős választások előtt úgy tűnik sem Gázában, sem az orosz-ukrán fronton, illetve a Hormuzi blokád feloldása terén sem tudott kézzelfogható eredményeket felmutatni. A mintegy fél éve kirobbantott, és egyre inkább megoldhatatlannak tűnő iráni háborút illetően, nem csak az iráni Forradalmi Gárda, de az amerikai hadsereget, és készleteit is kimerítő több fázisú erőltetett katonai offenzíva után következő diplomáciai erőfeszítések eddigi sikertelensége vezetett Teherán térdrekényszerítése újabb, kényszerítő fejezetéhez. Az elnök múlt héten jelentette be az Iszlám Köztársaság elleni „gazdasági háborút” [D-Day] minden eddiginél súlyosabb szankciók formájában, ami Iránon kívül mindazon országokat is sújtani fogja, akik segítőkezet nyújtanak.
Az elnök globális békére irányuló tervei, és tárgyalásai számtalan esetben felforgatták a tőzsdét, és miközben az amerikai igényeket kielégítő új világrendet vezetne be többnyire az USA gazdasági, illetve elrettentő katonai erejét kombinálva adagolja a kívánt eredmény kikényszerítésére, Trump saját szövetségeseit is képes fenyegetni, mint például legutóbb a Hormuzi megállapodás érdekében tárgyaló Omán esetében.
Az iráni, és nem különben az orosz-ukrán patthelyzet gazdasági következményei az amerikaiakat is súlyosan érintik, az olajárak a fél évvel korábban kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet előttihez képest 34 százalékkal ugrottak meg felhajtva az inflációt, miközben az amerikai Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a szövetségi államadósság elérte a rekordnak számító 40 billió dollárt.
Az amerikaiak körében népszerűségének mélypontját elérő elnök azonban továbbra is úgy véli, hogy a gazdasági fojtás a Hormuzi-szoros blokádjával együtt végül a teheráni rezsim megadásához vezet, és elmúlt hetekben folyamatosan szigorított szankciókat tetézve múlt héten Truth Social platformján gazdasági „D-napot” hirdetve kijelentette, hogy minden olyan országot szankciókkal sújtanak, amely kereskedelmi kapcsolatban áll Iránnal. Trump arra számít, hogy Irán már a háború előtt is magas inflációval, gyengülő valutával, energiaválsággal, szankciókkal sújtott gazdaságát tovább rontja a bombázások miatt megrongálódott infrastruktúra, a kereskedelem akadozása, és az újjáépítés költsége, ami az elviselhetetlen terhekkel küzdő irániak arra fogja késztetni, hogy a rezsim ellen forduljanak.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn, keleti parti idő szerint 14 órakor (18:00 GMT) sajtótájékoztatón fogja ismertetni a még szigorúbb intézkedéseket.
„Hajnalban kezdetét veszi a gazdasági D-nap – az eddig összeállított legnagyobb pénzügyi offenzíva egy ellenféllel szemben,” – üzente Bessent a Financial Timesban megjelent tegnapi véleménycikkében, bár nem részletezte, hogy konkrétan milyen intézkedésekre utal, csak annyit tett hozzá, hogy mindazon országok, akik „békéltető” politikát folytatnak azáltal, hogy kapcsolatot tartanak fenn Irán gazdaságával, és pénzügyi rendszerével „jól tennék, ha számításba vennék annak következményeit.”
Az egyként az 1979-es iszlám forradalom óta szinte folyamatosan gazdasági szankciók blokádja alatt álló Teherán egyenlőre nem szándékozik meghátrálni, és válaszul azt ígérte, miszerint „amennyiben folytatódik a gazdasági háború,” a Hormuzi teljes olajexportot leállítja.
Trump, és pénzügyminisztere tervei nem érték váratlanul Teheránt, így napok óta készülve az újabb szankciókra katonai válaszlépést sem zárnak ki
„Ha folytatódik a gazdasági háború, egyetlen csepp olajat sem exportálnak majd – sem a Hormuzi-szoroson keresztül, sem a Perzsa-öböl bármely más pontjáról,” – üzente Mohszen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben, hozzátéve – „Irán háborús cselekménynek fogja tekinteni, ha bármely ország részt vesz Amerika iráni nép elleni gazdasági háborújában, vagy támogatja azt.”
Irán legjelentősebb gazdasági partnere Kínát illetően, Bessent korábban arra utalt, hogy az USA együttműködést vár, megjegyezve, hogy Peking olajimportjának fele az Öböl térségéből szerzi be. A címzett azonban elutasította a figyelmeztetést, – „a szankciók és a nyomásgyakorlás nem segít a probléma megoldásában,” – jelezte kínai washingtoni nagykövetségi szóvivője miközben diplomáciai megegyezésre szólított fel.
A jelenleg semmilyen formában a felek között nem zajló tárgyalások ellenére, Irán közölte, hogy Aszim Munir, a pakisztáni hadsereg vezérkari főnöke hétfőn Teheránba látogat a térség békéjének és biztonságának helyreállítására irányuló erőfeszítések részeként, míg Pakisztán szerint Munir a látogatás során megvitatja az Egyesült Államok új szankciókkal kapcsolatos fenyegetését is.
Politika, választások
Új háredi párt, és a Sász kampánya sérti a választási törvényeket
Hivatalosan is bejelentette indulását az októberi választásokon a „Háredi Nyilvánosság” (HaTzibur HaHaredi) párt, hangsúlyozva a független politikai irányvonalat a sorozás, az alaptanterv, és a foglalkoztatás kérdéseiben.
A Bét Semesben több száz aktivista, rabbi, és közéleti személyiség körében tartott kampánynyitón a párt elnöke, Motti Leitner megerősítette, hogy listájuon askenázi, szefárd és haszid jelölteket egyaránt indítanak, míg programjuk a Tóra-világának megőrzésére, a sorkatonai szolgálat és egyenlő teherviselés kérdésére, illetve a matematika és az angol nyelv oktatásának a vallásos iskolákba való beépítésére, valamint a foglalkoztatási lehetőségekre fog összpontosítani, melynek részleteit a következő hetekben mutatják be.
„A Jahadut HaTorára, és Sászra leadott szavazat a Jeruzsálemi Frakció erőszakoskodóira leadott szavazat. Ahhoz, hogy a tanuló társadalom továbbra is létezhessen, és virágozhasson Izrael földjén, egyenesen a valóság szemébe kell néznünk, és kezelnünk kell a besorozási válságot, a szegénységet, és a diszkriminációt. Aki tanul, az teljes, és abszolút védelmet fog élvezni. Aki nem tanul – az szolgálni fog. Nemcsak egy háredi dandár fog felállni, hanem egy háredi hadosztály fog megalakulni. Ez az egyetlen módja a Tóra világának megvédésére,” – közölte Leitner a hivatalos ünnepségen, kritikát fogalmazva meg az említett askenázi és szefárd politikai vezetőkkel kapcsolatban, akik elfelejtették a felelősség értelmét, miközben az elmúlt három évben az ország többfrontos háborúkba küldte a katonákat, és a tartalékosokat, mondván – „amikor egy pártelnök arra arra táncolt, hogy ‘nem hiszünk a hitetlenek uralmában’, miközben ugyanezekben a percekben egész Izrael népe a csatában elesett szent harcosok haláláról értesült, az nem tévedés volt, hanem politika – egy olyan politika, amely a leválást, és a balgaságot tette meg követendő útnak, akkor szembe kell néznünk a valósággal – a háredi társadalom egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe.”
A bíróság a törvénysértő videó eltávolítására utasította a Sászt
Az ultraortodox szefárd Sászon belüli feszültségeket, konkrétan az elnök Árje Deri és Jichák Joszef volt főrabbi és a Rabbinikus Tanács magasrangú vezetője közötti nézeteltéréseket elsimító nyilvános békülést követően, rav Joszef arra szólította fel közösségüket, hogy semmiképpen sem maradjanak otthon, és mindenképpen szavazzanak a Sászra, cserébe megállapodás született a rabbi szerepének megerősítését illetően, miközben Deri továbbra is a legfőbb politikai döntéshozó marad.
Édesapja, Ovadia rabbi örökségének szellemében Joszef rabbi pozíciójának megerősítése a háredi, katonai szolgálatot elutasító platformot fogja előtérbe helyezni, ugyanakkor Deri kénytelen lesz lemondani, azon vallásos cionista, hagyományőrző családok szavazatairól, akiknek tagjai a hadseregben szolgálnak.
A békülést követően Deri elindította a Sász kampányát olymódon, hogy közösségük két választói rétegét egyszerre próbálja meggyőzni. Ilymódon, az első ellentmondásos videó, ami az egyébként a Kneszetben a háredi sorkatonai szolgálat alóli mentességre vonatkozó összes törvény megszavazásáért kampányoló párt honlapján hivatalosan debütált egy idillikus sábáti képet mutat, amint a jesiva tanuló fiával együtt a család a seregben szolgáló testvérét várja haza.
„Az egyik fiú jesivában tanul, a testvére pedig a hadseregben szolgál, mindketten a maguk módján járulnak hozzá Izrael népéhez, Ez a Sász család története: hit, hagyomány, egység és Izrael szeretete. Tóra-hallgatók, és katonák, mindannyian egy család vagyunk,” – jelentette be a párt a kampányvideót bemutató közleményben.
Gadi Eizenkot [Jásár] feljelentést tett a bíróságon, majd a Sásznak küldött ügyvédi levélben részletezte a törvénysértő kampányt.
„Ez a videó nem csupán olyan választási propaganda, amely ‘alkalmas azt a benyomásra kelteni, hogy az Izraeli Védelmi Erők azonosul egy párttal’, hanem ez az állítás kifejezetten elhangzik. Mélyen felháborító, hogy a Sász úgy döntött, egy katonát felvonultató hirdetéssel indítja el kampányát, miután három évnyi háború alatt azon fáradozott, hogy elfogadtassa a sorkatonai kibújás törvényét, és teljes mértékben előnyben részesítette azokat, akik úgy döntöttek, hogy nem szolgálnak.”
Megjegyzendő, hogy a videóban szereplő katona ugyan nem a hadsereg szabványos egyenruháját viseli, de a zöld katonai öltözék, és a fegyver azt a látszatot kelti, hogy az Izraeli Védelmi Erők kötelékében szolgál.
A feljelentést követően, a Központi Választási Bizottság elnöke, Noam Szolberg bíró ideiglenes végzést adott ki, felszólítva Derit a szóban forgó videó eltávolítására, és két napon belül várja a Sász elnökének válaszát a beadványra.
Egyébként, a kampányvideón szerepel egy valótlan felirat is, miszerint „a legutóbbi választáson több mint 30 000 sorkatona és hivatásos katona szavazott a Sászra,” megalapozatlanul utalva a „dupla borítékokra,” amely tartalmazza ugyan a lakhelyüktől távollévő katonák szavazatát is, de összesítve más biztonsági erők, valamint kórházi betegek és dolgozók, a külföldön tartózkodó diplomaták, és megbízottak, a rabok és őrizetesek, valamint a fogyatékossággal élő, akadálymentesített szavazóhelyiségekben szavazókéval egyetemben.
Deri kezdetben ugyan megtagadta a kampányvideó eltávolítását, azzal érvelve, hogy a felvételeken „egyáltalán nem szerepelnek a hadsereg szimbólumai, és mindössze azt mutatja be, amint egy családtag civil ruhában tér haza a bázisról, hogy cáfolja a hamis propagandát,” – de később a párt eltávolította a videót online felületeiről, majd közleményben bírálta Szolberg döntését.
Megjegyzendő – A Központi Választási Bizottság a közelmúltban Eizenkotra, és Naftali Bennettre vonatkozóan hasonló döntést hozott, és el kellett távolítaniuk a katonákat szerepeltető választási videóikat.