ujkeletlive

Donald Trump elnök és közeli magasrangú tisztviselői szerint az Amerikai Egyesült Államok teljes egészében ellenőrzése alatt tartja a korábban Irán által felügyelt olajutat, minekutána – „óriási mennyiségű olaj jön ki a Hormuzi-szorosból,” – közölte tegnap az elnök az Axios hírportálnak nyilatkozva. Ugyanakkor, Trump cáfolta a korábbi cáfolatot, miszerint nem tárgyal Iránnal, majd utána már azt állította, a kapcsolatok újrafelvétele „talán valamikor” lehetséges, majd ezt követően Axiosnak már ismét megerősítette, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem érdekelt a tárgyalásokban, mondván -„az idejüket vesztegetik. Időpocsékolás velük tárgyalni. Az irániakban még van némi harci kedv, de összességében már csak árnyékai önmaguknak.”

A Hormuzi-szoros teljes ellenőrzésére vonatkozó állítások azonban csak részben felelnek meg a valóságnak, mivel az áthaladás továbbra sem biztonságos az iráni blokád miatt. Az amerikai hadsereg az ománi partokhoz közeli sávon hozott létre egy hajózási folyosót, amelyen keresztül ki- és befelé naponta több millió hordónyi olajat szállítanak, – közölte az Axios két Fehér Ház-i forrása, amit jelentős eredménynek tartanak a fél éve tartó, iráni háború patthelyzete ellenére.

Éjszakánként radar alatt, összeségében 15–20 tartályhajó halad át a szoroson mindkét irányban, és a tisztviselők szerint naponta mintegy 10 millió hordó olajat juttatnak ki a piacokra, ami az Axios forrásai szerint érzékelhető különbséget jelent a globális kínálatban, annak ellenére, hogy az említett 15-20 hajó nagyjából 10 százalékát jelenti a háború előtti forgalomnak. Az amerikai hadsereg az olajjal megrakott tartályhajókat, illetve az üres tankerek áthaladását is segíti a Fort Bragg-i [Észak-karolinai] katonai parancsnokságról irányítva a műveleteket, és együttműködve az Öböl-menti szövetségesekkel.

A tankerek áthaladását éjszakára időzítik az amerikai hadsereg útmutatásai alapján, illetve a légierő vadászgépei védelme alatt. Az Axios forrása szerint a tankerek közlekedése azért lehetséges, mivel a legutóbbi hadjárat jelentős károkat okozott Irán radar- és tengeri megfigyelőrendszereiben. Washington úgy véli a szoros déli részén áthaladó olajforgalmat Irán nem tudja ellenőrzése alatt tartani, és mindössze „vakon,” indítanak drónokat, illetve cirkálórakétákat rossz irányba.

Összességében, Washingtonban úgy vélik az éjszaka leple alatt áthaladó olajforgalom néhány esetben akár a 15–20 millió hordót is megközelítette, amit ígéretük szerint tovább fognak növelni.

Az oilprice.com szakmai hírportál azonban rávilágít a piac ébredésére azt követően, hogy a tőzsde fél évig Trump bármely ígéretére a szoros újbóli megnyitását, és a háború befejezését illetően pozitívan reagált, az elnök jelenlegi TACO-bejelentései azonban már nem okoznak javulást az olajárakra vonatkozóan.

Az elemzés továbbá idézi a Wall Street Journal hét eleji beszámolóját a tavasz óta kialakuló dízelhiány súlyosbodásáról, ami a téli hónapokban tovább romolhat. Eközben, a nyersolaj kínálata is szűkül, és úgy tűnik, hogy a kereskedők [Reuters] már egy elhúzódó Közel-keleti válságot kezdenek beárazni.

Az Axios riportjával ellentétben a Hormuzi-szoroson keresztül naponta átlagosan mintegy 2 millió hordó olaj áramlik át, – áll a Kpler adataira hivatkozó Reuters elemzésben, ami jelentős visszaesés a júliusi napi 4,8 millió hordós átlaghoz képest, amit az amerikai-iráni Egyetértési Megállapodás aláírása után mértek. A háború előtti, napi 18 millió hordó átlagos szinthez képest pedig a lemaradás jelentős. Lényegét tekintve a Hormuzi-szoroson a fél évvel ezelőtti tartályhajó-forgalom alig 11%-a tud átjutni, miközben az amerikai eszkort alatt áthaladó hajók kockáztatnak, és az is egyértelmű, hogy a teljes forgalom visszaállítása ilymódon nem lehetséges.

A Fehér Ház továbbra is azt állítja, hogy a Hormuzi-szoros nyitva áll minden áthaladni kívánó hajó előtt, miközben Irán szerint továbbra is le van zárva, ez utóbbit a tartályhajók mozgását követő adatok alátámasztanak. A felek közötti tárgyalások összeomlottak, és kereskedők már nem hisznek a háború rövidesen megtörténő befejezésében, ami az energiaárak, különös tekintettel az üzemanyagárak tartós drágulását eredményezi.

Trump elnök továbbra is úgy véli, hogy a gazdasági fojtás a Hormuzi-szoros blokádjával együtt végül a teheráni rezsim megadásához vezet. Az elmúlt hetekben folyamatosan szigorított szankciókat tetézve az elnök Truth Social platformján gazdasági „D-napot” hirdetve kijelentette, hogy minden olyan országot szankciókkal sújtanak, amely kereskedelmi kapcsolatban áll Iránnal.

Azt követően, hogy megismételte korábban hangzotatott állításait, miszerint Irán „haditengerészete megsemmisült, légiereje megsemmisült, katonai gyáraik mostanra romokban hevernek, valutájuk értéktelen, országuk pedig egy hajszálon függ,” a valaha végrehajtott legnagyobb gazdasági hadműveletet jelentette be, melynek „eredménye példa nélküli léptékű gazdasági hadviselés, és elszigetelés lesz.”

Trump szerint rajta kívül senki nem biztosított nagyobb lehetőséget Iránnak arra, hogy „megállapodást kössön. TRAGIKUS MÓDON azonban nem éltek vele,” ezért azon országokat fogja felelősségre vonni, amelyek lehetővé teszik pénzügyi intézményeik, vállalkozásaik, repülőtereik, vagy kormányzati szervei számára, hogy bármilyen módon segítséget biztosítsanak Iránnak, és amely kezdeményezéshez az USA szövetségeseinek segítségét kéri.

Az elnök bejelentése nem volt hatással a tőzsdére, az irányadó Brent nyersolajat továbbra is 91.89 (+0.29); míg az amerikai WTI nyersolajat 84.49 (+0.12) dolláron jegyezik.

Az Egyesült Államokban a normál benzin átlagára gallononként körülbelül 4,09 dollár, ami több mint 34 százalékkal magasabb, mint a fél évvel ezelőtt kirobbantott amerikai-izraeli iráni hadművelet előtt volt.

A végnélküli háború, és nyomában az áremelkedések eredményeként Trump támogatottsági indexe újabb mélypontra, 33%-ra esett vissza, miközben elutasítottsága egy ponttal emelkedett a hónap elejéhez képest, és elérte a 64%-ot, -a Reuters/Ipsos legfrissebb felmérése szerint. Az augusztus 14–17. között 1166 felnőtt amerikai válaszai alapján készült felmérés szerint a megkérdezettek 80%-a – köztük a demokraták 87%-a, és a republikánusok 71%-a – úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok iráni szerepvállalása „hosszabb ideig fog tartani,” miközben mindössze 16% véli úgy, hogy a konfliktus várhatóan néhány héten belül véget ér. A felmérés alapján az amerikaiak többsége tíz év óta először gondolja úgy, hogy a gazdaság kezelését a demokratákra (38%), bízná a republikánusok (35%) helyett.

Az elnök elutasítása összefügg azon választási kampányban elhangzott, és elfeledett ígéreteivel, miszerint kihagyja az országot a hosszú hadviselésekből, és kizárólag az állampolgárok jólétének javítását fogja szem előtt tartani. A negatív megítélésen valószínűleg az amerikai Pénzügyminisztérium tegnapi bejelentése sem fog javítani, miszerint a szövetségi államadósság kedden elérte a rekordnak számító 40 billió dollárt, aminek következményeit az amerikaiak, a vállalkozások, és a kormány még hosszú évekig érezni fogják. Az Egyesült Államok adóssága az elmúlt években gyorsabb ütemben növekedett, melynek oka többek között az ország népességének öregedése, illetve az elmúlt évtizedekben több olyan törvénycsomag bevezetése, amelyek csökkentették az adókat, és növelték a kiadásokat. Ezek közé tartozott a Trump elnöksége alatt, 2017-ben elfogadott Tax Cuts and Jobs Act, valamint szintén a nevéhez köthető 2025-ben elfogadott One Big Beautiful Bill Act. Emellett, a Covid járvány miatt több  segélycsomagot Trump, és elődje Joe Biden volt elnök is megszavaztatott a Kongresszusban.

A CNN szakértői szerint mind az adósság nagysága, mind annak növekedési üteme aggodalomra ad okot, miközben a Pénzügyminisztérium adatai szerint kijelenthető, hogy az államadósság mindössze az elmúlt öt hónapban 1 billió dollárral nőtt, emellett a szövetségi kormány kiadásai továbbra is meghaladják a bevételeket.

Ami az iráni háború befejezését illeti, az elnök hangsúlyozta, hogy nem siet, és szerinte az amerikaiak nem bánják, ha egy „kicsivel” többet kell fizetni az üzemanyagért, mivel ezáltal megakadályozzák, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. 

Ugyanakkor, Trump úgy tűnik nem aggódik Észak Korea már meglévő atomfegyvereit illetően, bár elismerte, hogy a Kim Dzsongun elnök vezette országnak „57 nagyon erős nukleáris fegyvere” van. Az elnök tegnap a Fehér Ház előtt rögtönzött sajtótájékoztatón az phenjani vezetőre ismételten kijelentette, – „jól kijövök vele. És tudják mit? Az, hogy jól kijövök vele, nagyon jó dolog, nem pedig rossz.”

Továbbá, a nukleáris fegyverekre utalva hozzátette – „Észak-Koreának soha nem lett volna szabad megengedniük, ha én lettem volna az elnök, nem engedtem volna meg. De neki már megvannak,” – ugyanakkor az észak-koreai vezetőről úgy vélekedett – „amíg okos elnökünk van, addig rendben lesz.”

Az említett mennyiség becslések szerint valós, de úgy vélik, hogy Észak-Korea nukleáris arzenálja jelentősen bővült azóta, hogy Trump és Kim először találkozott 2018-ban.

A témával kapcsolatban az elnök egy nappal korábban erősítette meg, hogy „jelentősen csökkenti” a Dél-Koreával közös hadgyakorlatokat, hivatkozva arra, hogy „nagyon jó kapcsolatban” van Kimmel, majd később bejelentette, hogy hamarosan személyesen is újból találkozni fognak.

Sem Phenjan, sem a Fehér Ház egyelőre nem erősítette meg a találkozót, amelyre esetleg akkor kerülhetne sor, amikor Trump november közepén résztvesz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) éves  csúcstalálkozóján a kínai Sencsenben.

Az iráni háború árnyékában Kim Dzsongun az észak-koreai Legfelsőbb Népi Gyűlés előtt elmondott márciusi beszédében élesen bírálta az Egyesült Államok nukleáris leszerelésre vonatkozó követeléseit, mondván „az Irán elleni katonai fellépések bebizonyították, hogy teljes mértékben helyes döntés volt megtartani, és tovább bővíteni Észak-Korea nukleáris arzenálját.”