A helyzet a régióban és 25 éve volt a Sbarro-pizzéria elleni öngyilkos merénylet

Avi/ujkelet.live

🚫 Nincsenek közvetlen tárgyalások a láthatáron

A lényeg: Irán és az Egyesült Államok között nem folynak tárgyalások, és Teherán mindaddig nem is indítja el azokat, amíg Washington megsérti a júniusban aláírt ideiglenes megállapodást, jelentette ki Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter.

Közvetítők és a Hormuzi-szoros:

  • Üzenetváltások: A külügyminiszter hozzátette, hogy közvetítőkön keresztül továbbra is zajlik az üzenetváltás a két fél között.
  • Megállapodás Ománnal: Aragcsi megerősítette Teherán álláspontját, miszerint az Irán és Maszkat (Omán) közötti, a Hormuzi-szorosra vonatkozó megállapodás a „végső szakaszban” van, de ez nem jelenti a stratégiai vízi út azonnali újranyitását.
  • Új hajózási útvonalak: A Mehr hírügynökség beszámolója szerint a külügyminiszter tisztázta, hogy a megállapodás azokat az új hajózási útvonalakat határozza meg, amelyeket azt követően használnak majd, hogy az USA teljesíti a szoros újranyitásához szükséges feltételeket.

💥 A hútik dróntámadása egy szaúdi finomító ellen

A lényeg: A jemeni hútik vállalták a felelősséget az Aramco szaúd-arábiai, dzsizáni finomítójában éjszaka keletkezett tűzért.

A részletek:

  • Irányított csapás: Az Irán által támogatott csoport fegyveres szárnyának közleménye szerint sikeresen célba vették a létesítményt egy drónnal, válaszul a szaúdi drónok átrepüléseire.
  • Nincs sérült: A szaúdi Energiaügyi Minisztérium korábban közölte, hogy a tűzoltó csapatok eloltották a finomítóban pirkadat körül keletkezett tüzet. Sérülésekről nem érkeztek jelentések.
  • Stratégiai elhelyezkedés: Dzsizán Szaúd-Arábia déli részén, a Vörös-tenger partján található, a jemeni határ közelében.

🕊️ Libanon nem függeszti fel a tárgyalásokat Izraellel

A lényeg: Egy libanoni politikai forrás a Nidaa al-Watan Hezbollah-ellenes lapnak nyilatkozva kijelentette: a híresztelésekkel ellentétben a libanoni fél nem tervezi az Izraellel folytatott tárgyalások bojkottálását, és elkötelezett a folyamat végig vitelében, mivel az alternatíva pusztító lenne Libanon és a libanoni nép számára.

A tárgyalási pozíció és a látogatás:

  • Ragaszkodás a követelésekhez: A forrás megjegyezte, hogy Libanon tartja magát a libanoni delegáció által az előző tárgyalási fordulókban bemutatott álláspontokhoz és követelésekhez.
  • Amerikai koordináció: Ezeket a követeléseket továbbítják Joseph Clearfield amerikai tábornoknak, a katonai koordinációs bizottság vezetőjének közeledő bejrúti látogatása során, ahol a tűzszünetről és a kísérleti övezetekről egyeztetnek majd.

⚖️ Jogi dilemmába került a Központi Parancsnokság vezetője

A lényeg: A Kerületi Bíróság elvi szinten jogosnak, arányosnak és ésszerűnek ítélte meg a házi őrizeti végzés kiadását Tal Jinon Dardik ellen, elfogadva azt az álláspontot, hogy veszélyt jelent a régió biztonságára. Ugyanakkor a bíróság megállapította, hogy a jelenlegi rendelet ebben a formában nem megvalósítható, így alternatívát kell találni.

  • A gyanú: Dardikot azzal gyanúsítják, hogy márciusban részt vett egy brutális támadásban Khirbet Humsza palesztin faluban, ahol a gyanú szerint egy palesztin civilt levetkőztettek, nemi szervét megkötözték, és körbehordozták a faluban. Dardik tagadja a részvételét.
  • A letartóztatás: Miután megtagadta a házi őrizetet a B körzetben lévő farmján kívül, fogdába került, ahol már több mint három hete éhségsztrájkot folytat.

A döntés és a halasztás:

  • Kétnapos haladék: A bíróság keddig felfüggesztette a határozat végrehajtását. Addig Dardik őrizetben marad.
  • Avi Bluth vezérőrnagy döntési kényszerben: A Központi Parancsnokság vezetőjének a következő két napban kell döntenie a lépésekről.

A parancsnok előtti opciók:

  • Kiad-e újabb korlátozó végzést Dardik ellen – szembemenve Iszrael Katz védelmi miniszter utasításával?
  • Engedi-e Dardik szabadon bocsátását, ezzel kockáztatva Júdea és Szamária biztonságát (a Sabak belbiztonsági értékelése szerint)?
  • Sikerül-e olyan alternatívát találnia, amellyel a házi őrizet megfelel a bíróság által megszabott feltételeknek?

🇺🇸 25 év után is kiadatást követel az USA a Sbarro-pizzéria elleni merénylet ügyében

A lényeg: Napra pontosan 25 évvel a jeruzsálemi Sbarro pizzériában elkövetett palesztin öngyilkos merénylet után Mike Huckabee, az USA izraeli nagykövete ismét felszólított a terrortámadás megszervezésében segédkező jordán nő kiadatására. A 16 halálos áldozatot követelő tragédiában három amerikai állampolgár is életét vesztette.

A tragédia és a felelős:

  • Megemlékezés: „25 évvel ezelőtt a mai napon a Hamász egyik öngyilkos merénylője 16 embert gyilkolt meg és több mint 120-at megsebesített a jeruzsálemi Sbarro pizzériában” – írta Huckabee az X-en. „Az áldozatok között volt az amerikai Judith Greenbaum, Chana Nachenberg és a 15 éves Malka Roth. Emlékük legyen áldott.”
  • Ahlam Tamimi szerepe: A Hamász terroristája, Ahlam Tamimi választotta ki a célpontot és vezette oda a merénylőt. Tamimi Jordániában talált menedéket, miután 2011-ben kiszabadult az izraeli börtönből abban a megállapodásban, amelyben Izrael 1027 terroristát engedett szabadon a elrabolt Gilád Salit izraeli katonáért.
  • Élet Jordániában: Tamimi azóta szabadon él Jordániában: állampolgárságot kapott, TV-műsort vezetett, előadásokat tartott, és számos nyilvános szereplésén éltette a robbantást.

A kiadatási küzdelem:

  • Amerikai álláspont: „Izrael mellett állunk a terrorizmus minden formájával szemben, és továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy e gyalázatos tett utolsó szökevényét is bíróság elé állítsuk” – fogalmazott Huckabee, megosztva az amerikai Külügyminisztérium által Tamimi elfogásáért felajánlott 5 millió dolláros nyomravezetői díj hivatkozását.
  • Jordán elutasítás: Az amerikai Igazságügyi Minisztérium 2017-ben jelentette be, hogy kéri a nő kiadatását – ezt a lépést a Roth család is szorgalmazta –, ám Amman elutasította azt.
  • Jogi vita: 2017-ben a jordániai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy Tamimi nem adható ki az USA-nak, beszámolók szerint arra hivatkozva, hogy a két ország közötti 1995-ös egyezményt nem ratifikálták. Tamimi azzal is érvelt, hogy az USA-nak nincs joga vádat emelni ellene, mert Izraelben már bíróság elé állították és elítélték. Az Egyesült Államok ugyanakkor egy 2018-as jelentésben leszögezte: a kiadatási egyezmény Tamimi esetében teljesen érvényes.

Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt – Új Kelet Live

🎙️A mai epizódban 5 kiemelt hírt hoztunk el a világ különböző pontjairól.Az adás témái:Áttörés az 1994-es argentínai merénylet ügyében: Hivatalosan is vádat emeltek hét iráni és egy libanoni állampolgár ellen a 85 áldozatot követelő AMIA zsidó közösségi központ elleni robbantás kapcsán. Elindulhat a tárgyalás a vádlottak jelenléte nélkül?Diplomaták és polgármesterek szópárbaja: Zohran Mamdani New York-i polgármester szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa alapján le kellene tartóztatni az ENSZ-be érkező Netanjahut, bár elismerte, hogy nincs jogköre erre. Az izraeli miniszterelnök éles videóüzenetben válaszolt.Szélsőjobboldali követelések Izraelben: Itamar Ben-Gvir a Védelmi Minisztériumot, Tally Gotliv az Igazságügyi Minisztériumot követeli az október 27-i választások előtt. Milyen radikális változtatásokat terveznek?A félbehagyott és nem használt alagút: Állami pénzből épült légkondicionált átjáró Netanjahu otthona és a zsinagóga között Jóm Kipurra, de végül senki sem használta.9000 életmentő műtét: Egy kilencéves malawi kislány lett a Save A Child’s Heart szervezet 9000. megműtött gyermeke.És a szokásos bónusz téma.Ne felejts el feliratkozni a csatornára!
  1. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  2. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  3. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  4. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  5. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt