ujkeletlive
Egyelőre Irán, és Donald Trump elnök is megerősítette a küszöbön álló megállapodást a Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozóan. Az Ománnal közös megegyezés a teheráni vezetés szerint „záró szakaszában” jár, míg Trump kijelentette, hogy a megállapodást még a héten bejelenthetik.
A megállapodás megerősítéséhez állítólag Modzstaba Hámenei legfőbb vallási vezető hozzájárulása szükséges, akit azonban „jelenleg nagyon nehéz” elérni nyilatkozta Maszúd Pezeszkián iráni elnök a helyi médiában.
A teheráni felsővezetés beleegyezése valószínűleg attól függ, hogy az Egyesült Államok feloldja-e az iráni kikötőkre kivetett blokádját, amit a Trump-kormányzat eleve kizárt. Így, egyelőre nem világos, hogy a megállapodás valóban létrejött, vagy majdnem; mindenesetre a CNN úgy tudja, hogy „50-50” esély van a pénteki bejelentésre.
Ahogyan a menetrendet, úgy a megállapodás vázlatát is homály fedi. Annyi bizonyos, hogy Irán ragaszkodik bizonyos mértékű ellenőrzés gyakorlására a szoros felett, és azt is kijelentették, hogy a háború előtti állapot nem állítható vissza, másrészt azt is világossá tették, hogy amennyiben létrejön Ománnal a megállapodás, az nem jelenti a Hormuzi blokád automatikus feloldását.
Időközben, Washington megelőlegezett engedményként feloldotta a Forradalmi Gárdához köthető két légi járműre, és három légitársaságra vonatkozó szankciókat, amit a Fehér Házban elegendőnek tartanak a szoros „valamilyen” ellenőrzésre vonatkozó iráni követelménynek, míg a Reutersnek nyilatkozó forrás szerint az „ellenőrzés meghatározásának módjáról” még nem készült el minden részlet.
A Katari közvetítéssel zajló tárgyalások célja a háború újraindításának megakadályozása, illetve a nukleáris leszerelés ügyében való egyeztetésekhez való visszatérés. Mindenekelőtt azonban Irán elsődleges célja, hogy legfeljebb három hónapos ideiglenes megállapodást kössön Ománnal, ami helyesbítené a júniusban létrejött amerikai-iráni Egyetértési Megállapodás homályos körülírását a Hormuzi-szoros ellenőrzésére vonatkozóan.
A New York Times forrásai szerint a felek ezúttal olyan javaslatot fogadnának el, miszerint a Perzsa-öbölbe a szoroson keresztül belépő hajók az iráni partokhoz közel haladnának, a távozó hajók pedig a déli, Ománhoz közeli útvonalon. Emellett, a teheráni vezetés nem tervez vámot kivetni, de a szoros kezelésének „környezeti következményeit,” és a tankerek „biztonságát” fedező szolgáltatási díjat igen, bár Trump elnök többször is kijelentette, hogy a díjak beszedése továbbra sem opció.
Az elnök bizakodóan nyilatkozott a Hormuzi vita rendezésére irányuló megállapodás „nagyon közeli” bejelentését illetően, ellenkező esetben azonban ismét végzetes csapásokat helyezett kilátásba, míg Irán arra figyelmeztette az Öböl-menti országokat, hogy az ellene irányuló bármilyen amerikai támadás újraindítása „az egész régió kritikus energiainfrastruktúrái” elleni válaszcsapásokat fogja eredményezni.
A Hormuzi patthelyzet feloldására Trump elnök legutóbb múlt héten döntött a minden eddiginél erősebb iráni energetikai célpontok elleni támadásról, ám a CBS amerikai-izraeli, mindent elsöprő támadásokról szóló pénteki jelentése után néhány órával az elnök felfüggesztette az akciót.
A visszalépés oka egyrészt, Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös közbelépése, másrészt az amerikai hadsereg jelentősen felélt háborús készlethiánya. A CNN tegnapi jelentése szerint, a THAAD ballisztikus rakétaelhárító rendszerhez tartozó elfogórakéták közel 80%-a, míg a Patriot rendszerek elfogórakétáinak mintegy 50%-a került felhasználásra az iráni háború elmúlt öt hónapjában. A készletek gyorsított tempóban újraindított újratermelése ellenére, évekbe telik a pótlás.
Az aggasztó helyzetet úgy tűnik, hogy az elnök a médiából tudta meg, és a mindent eldöntő múlt pénteki Camp David-i biztonsági találkozón frusztráltan kérte számon a kialakult helyzetet hadügyi miniszterén, – jelentette a The Washington Post két forrásra hivatkozva.
Amikor az elnök állítólag szembesítette a szinte üres készlettel, Pete Hegseth helyettesét Stephen Feinberget hibáztatta a hiány, valami amiatt, hogy nem tájékoztatta teljes mértékben az elnököt.
A múlt havi szenátusi meghallgatáson Hegseth kitért a válaszadás elől, amikor arról kérdezték a demokraták, miszerint megelőzően pontos értékelés alapján tájékoztatta-e Trumpot az iráni háborúról, beleértve egy elhúzódó hadjárat kockázatait az amerikai katonai készletekre nézve. A hadiminiszter azonban a hiányt ismételten a Biden-kormány katonai kezelésére hárította.
A Post megkeresésére Sean Parnell, a Pentagon szóvivője tagadta a riportban elhangzottakat, mondván -„Hegseth miniszter senkit sem vezetett félre lőszerkészleteink állapotáról, és nem hibáztatta Feinberg helyettes minisztert sem. A kimerült készletekről, belső nézeteltérésekről, a miniszter Irán-álláspontjáról szóló állítások egyaránt kitalációk,” – tette Parnell.