ujkeletlive

Néhány nap relatív iráni tűzszünet után Donald Trump elnök korábbi „kemény” csapásra vonatkozó fenyegetéseinek megfelelően még az éjszaka folyamán a katonai műveletek folytatására adott parancsot. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) megerősítette „a tegnapi iráni támadási kísérletekre adott erőteljes választ.”

Trump türelme azt követően fogyott el, hogy Irán ballisztikus rakétatámadásokat indított a térségben állomásozó amerikai katonai bázisok ellen. A konfliktus eszkalálódása tovább súlyosbodott miután az Egyesült Államok, és Szaúd-Arábia közös légicsapásokat hajtott végre Irakban iráni támogatású fegyveres csoportokat célozva.

A rijádi vezetés szerint a támadásokat azt követően rendelték el, hogy iráni hátterű iraki milíciák szaúdi olajlétesítményeket vettek célba, és bár hangsúlyozták, miszerint nem áll szándékukban tovább eszkalálni a helyzetet, ugyanakkor minden újabb támadásra katonai választ helyeztek kilátásba. Elemzők szerint a szaúdi stratégiai változás előrevetíti a háború kiterjesztését, és annak ellenére, hogy Rijád korábban határozottan kerülte, ezúttal akár a szaúdi bázisok amerikai katonai műveletekre történő átengedése is lehetséges opció.

„Nagyon keményen le fogunk csapni rájuk. Már bocsánatot kértek, de azért egy kicsit helyre kell tennünk őket,” – állította Trump az Ovális Irodában újságíróknak, utalva a várható megtorlócsapásokra. Az elnök szerint Irán öt ballisztikus rakétát indított amerikai célpontok irányában, de mind az ötöt megsemmisítették.

Továbbá, Egyiptom földközi-tengeri Damietta kikötőjében lévő amerikai tulajdonú gáztároló tartályhajót ért dróntámadást illetően, Trump úgy vélekedett, – „tájékoztattak róla. Nagyjából ugyanaz történik, mint eddig. De ezt is rendezni fogjuk,” – ígérte részletek említése nélkül.

A Reuters korábbi jelentése szerint, Irán hamarosan hozzájuthat akár 400 darab kínai gyártmányú, vállról indítható légvédelmi rakétarendszerhez, mely lehetőséget az elnök meglepőnek tartott.

„Nos, ez meglepő lenne. Előfordulnak ilyen dolgok, de ez valóban meglepne. Xi [Jinping] kínai elnök nagyon határozottan azt mondta nekem, hogy nem vesz részt benne, rendkívül csalódott lennék, ha mégis így történne,” – válaszolta Trump a Reuters jelentésével kapcsolatos kérdésre, nem sokkal azt követően, hogy a hét elején azt nyilatkozta, miszerint bízik a kínai elnökben, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökben, akik biztosították arról, hogy nem fognak beleavatkozni az iráni háborúba.

Előzmények

Binjámin Netanjahu miniszterelnök Fehér Ház-i találkozója után néhány órával Irán amerikai támaszpontot vett célba Jordánia területén, állításuk szerint, válaszul az „amerikai hadsereg agresszív lépéseire.”

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) pedig megerősítette, miszerint az amerikai és szaúdi erők Kelet-Irakban logisztikai, és fegyverraktárakat támadtak, válaszul arra a több mint harminc dróntámadásra, amelyeket az elmúlt napokban az iráni Forradalmi Gárda irányított. A támadások során 20 Iránhoz köthető fegyverest likvidáltak.

A szaúdi Védelmi Minisztérium elismerte részvételét a műveletben, de további részleteket nem közölt, míg Irán külügyminisztériuma a háború kiszélesítésének szándékával vádolta Washingtont.

Egyelőre nem világos, hogy az amerikai–szaúdi hadművelet összefügg-e az iráni rakétázással, illetve Trump éjszaka újraindított csapásai milyen intenzitással, és milyen mértékben fokozzák a térségbeli feszültséget, mindenesetre a kereskedések meglehetősen negatívan reagáltak az eseményekre.

Az irányadó Brent nyersolaj ára ismét 90 dollárra ugrott, több mint 7 százalékkal emelkedve, míg a Dow Jones több mint 800 pontot esett.

Belső figyelmeztetés – Brad Cooper admirális, a CENTCOM parancsnoka a műveleti biztonság fokozásának szükségességére figyelmeztette az amerikai katonákat, miután számos felvétel, és fénykép került fel az internetre az amerikai erőket ért károkról.

Tim Hawkins sorhajóhadnagy, a CENTCOM szóvivője nem hozta nyilvánosságra az üzenetet, de megerősítette annak kiadását, mondván – „Cooper admirális elsődleges célja a Közel-Keleten szolgáló több mint ötvenezer amerikai katona biztonságának, és jólétének megőrzése. A műveleti biztonságról szóló útmutatása ezt a célt szolgálja.”

A háború újraindítását a korábban aláírt amerikai-iráni Egyetértési Megállapodás ellenére, Trump két hete rendelte el. A felek közötti vita tárgya a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés körüli nézeteltérések. A napokig folyamatosan zajló intenzív támadások következtében a Hormuzi forgalom teljesen leállt, de az USA nem ért el jelentős eredményeket a teheráni vezetés gyengülése, és az elnök feltételeinek elfogadása terén. Eközben, a múlt héten az Irán által támogatott jemeni hútik szintén blokáddal fenyegetnek a Vörös-tengeren áthaladó szaúdi olajszállítmányokra vonatkozóan, mire a szaúdi erők megtorlócsapásokat indítottak jemeni húti célpontok ellen.

Összességében – a szaúdi stratégiaváltás jelentős fejleménynek számít az elrettentő képesség helyreállítása érdekében, ugyanakkor megjegyzendő, hogy Rijád egyrészt továbbra is támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket a régió stabilitása érdekében, másrészt az is kijelenthető, hogy mindaddig míg Szaúd-Arábia nem közvetlenül Iránt, hanem az általa támogatott milíciákat támadja, egyértelműen igyekszik elkerülni a teljes körű háború kirobbanását.

Eközben, a héber médiát leginkább az foglalkoztatja, milyen beszélgetés zajlott az Ovális Irodában Trump és Netanjahu között. A miniszterelnök sokáig függőben maradt utazása előtt, különböző, hivatalához közeli források úgy vélekedtek, hogy a várva várt találkozóra Netanjahu komplex védelmi stratégiával fog érkezni, melynek része az ominózus Csákány-hegy atombunker megtámadását szükségessé tevő izraeli hírszerzési bizonyítékok.

A híresztelésekkel ellentétben, Netanjahu és Trump megvitatta az iráni helyzetet, és lehetőségeket, de kizárólag eszmecsere keretében. Az esemény után Cipi Hotoveli, Netanjahu hivatalának kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, miszerint a Csákány-hegy megtámadása állítólag nem került szóba a találkozón, ahogyan az izraeli ellenállásba ütköző F35-ös eladás sem.

„Nem igaz az az állítás, hogy Izrael bármilyen irányba próbálná terelni az Egyesült Államokat az iráni kérdésben. A miniszterelnök nem mondja meg az amerikai elnöknek, mit tegyen, és semmilyen irányba nem próbálja befolyásolni. Mindkét fél azt akarja megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Ennek a célnak az elérésére számos lehetőség van,” – hárította Hotoveli újságírók előtt a híreszteléseket, ami a napirenden lévő többi témát illeti, pedig kijelentette, miszerint Trump és Netanjahu a szaúdi normalizációról is tárgyalt, amit az elnök a Szaúd-Arábiával már aláírt nukleáris megállapodás utólag hozzáadott részeként fogadtatna el a rijádi vezetéssel. Emellett, Hotoveli szerint Trump azt sem követelte, hogy Izrael vonja ki csapatait a megszállt szíriai, és libanoni területekről.

Az Axiosnak nyilatkozó izraeli tisztviselő már árnyaltabban fogalmazott, mondván, Netanjahu Trump döntésére vár, ugyanakkor egyértelművé tette, iráni támadás esetén, az izraeli válasz azonnali, és rendkívül erőteljes lesz.

Továbbá, a miniszterelnök ismételten ragaszkodott azon álláspontjához, miszerint szkeptikus az Iránnal kötendő megállapodás esélyeit illetően, és azon lehetőségekre koncentrált, miként lehetne fokozni a gazdasági nyomást Iránra „kinetikus, és nem kinetikus eszközökkel,” – idézi az Axios egy magas rangú izraeli tisztviselőt.

Megjegyzendő, hogy sem Trump, sem hivatala nem részletezte a találkozón elhangzottakat, míg a Netanjahuhoz közeli tisztviselők jelentései ezidáig nem kerültek megerősítésre.

Összességében, ami Iránt illeti az izraeli forrás szerint Trump három lehetséges forgatókönyvet vázolt:

• Megállapodás Iránnal – Trump megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner továbbra is tárgyalnak az irániakkal a nézetkülönbségek ellenére. Netanjahu közölte, hogy kételkedik a megállapodás létrejöttében;
• Tengeri blokád fenntartása, miközben tovább fokozzák a gazdasági nyomást;
• Katonai csapások újraindítása és fokozása, Netanjahu ez utóbbit támogatja, miközben egy újabb közös amerikai-izraeli hadművelet érdekében szeretné meggyőzni Trumpot.

Az Axiosnak nyilatkozó tisztviselő szerint Trump Netanjahuval vitatta meg a lehetőségeket, bár -„nem azért, hogy valamelyiket előnyben részesítsük, hanem hogy felmérjük, melyik vezethet a legjobb eredményhez.”

A két vezető nem feltétlenül ugyanazon módon értékeli az Iránra gyakorolt gazdasági nyomás hátulütőit. Míg Trump aggodalmát fejezte ki a háború energiaárakra, és a világgazdaságra gyakorolt hatásai miatt, Netanjahu szerint az iráni rezsimnek nem maradt más nyomásgyakorlásra alkalmas eszköze, mint a Hormuzi-szoros, ugyanakkor szerinte vannak további lehetőségek Irán gazdaságának gyengítésére, amely már most is súlyos válságban van.

Emellett, a miniszterelnök álláspontja szerint Modzstaba Hámenei legfőbb vallási vezető rendkívül kemény álláspontot képvisel „minden kérdésben,” ugyanakkor nem világos, hogy a neki tulajdonított utasítások valóban tőle származnak-e, – állítja az izraeli magasrangú tisztviselő, majd bizonyítékok nélkül azt állította, miszerint „életben van, de senki sem tudja hitelt érdemlően állítani, hogy valóban találkozott vele. Állítólag megtiltotta embereinek, hogy a jóváhagyása nélkül bármit tegyenek, és egyszer még haragra is gerjedt, amikor ezt megszegték.”

Az iráni helyzeten túlmenően, Netanjahu egy térképet is bemutatott Trumpnak Szíriáról, azt ábrázolva, hogy a Törökország által ellenőrzött területek ötvenszer nagyobbak, mint az Izrael által megszállt részek. Az Axios forrása szerint, Netanjahu hangsúlyozta, hogy Törökország Szíria mintegy 5 százalékát, Izrael pedig csupán 0,1 százalékát ellenőrzi. Ugyanakkor, a megbeszélésen jelenlévő amerikai tisztviselő állítólag világossá tette, míg Izrael dél-szíriai jelenléte megszállásnak minősül, addig a török katonai jelenlét Észak-Szíriában a szíriai kormány beleegyezésével, és meghívására történik. Ettől függetlenül, Netanjahu ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael addig fenntartja jelenlétét a dél-szíriai „ütközőzónában” amíg a dzsihadista csoportok fenyegetést jelentenek, másrészt a forrás arra utalt, hogy a miniszterelnök korrigálni akarta Trumpnak eljutatott pontatlan információkat, ami rossz következtetésekre vezetheti, ezért a tények vizuális bemutatásán keresztül igyekezett hatni az elnökre.

Emellett, az Axios forrása megerősítette Hotoveli korábbi állítását a szaúdi normalizációról, bár konkrétumokkal elmondása szerint akkor jelentkeznek, amennyiben valódi előrelépés tapasztalható az ügyben, megjegyezve azt is, hogy Izraelnek mondanivalója lesz a nukleáris kérdésre vonatkozóan.

Végezetül, a várhatóan tíz éven belül megszűnő amerikai katonai segélyekre vonatkozóan, Netanjahu megerősítette ezirányú szándékát, új Egyetértési Megállapodás (MOU) kidolgozását kezdeményezve.

Az Axios forrása szerint Netanjahu azt ígérte, hogy saját maga fogja nyilvánosan vezetni ezt a folyamatot, mert célja Izrael védelmi önállóságának megteremtése, így az egyes republikánus politikusokat érő Izrael-ellenes vádak is kikerülhtőek. A forrás úgy tűnik megerősítette, hogy Netanjahu a következő legalább két parlamenti ciklus erejéig is hatalmon kíván maradni, mondván – „tízéves folyamatról beszélünk. Nyitottak vagyunk a javaslatokra, akár gyorsabban is megvalósulhat.”

Összegezve, Netanjahu állítólag azt mondta Trumpnak, nem szeretné, hogy Izrael „az amerikai Kongresszus jóindulatától függjön,” mert úgy látja, hogy mindkét pártban csökken a katonai támogatások iránti politikai elköteleződés, mindamellett szerinte Izrael gazdasági helyzete már lehetővé teszi az amerikai katonai segélyek fokozatos kiváltását, ugyanakkor 16 milliárd dollár közvetlen amerikai katonai támogatást szorgalmaz a megújított megállapodás értelmében, ezen felül további 5–10 milliárd dollárt kér Izrael rakétavédelmi rendszereinek fejlesztésére, emellett 16 milliárd dollár közös kutatás-fejlesztési alap létrehozását kezdeményezi új fegyverrendszerek fejlesztésére.