ujkeletlive
A héber médiában megjelent háborús jóslatok a hétvégén várható apokaliptikus támadásokról, melyek következtében Irán „biztos” megtámadja Izraelt, és akkor Binjámin Netanjahu miniszterelnök zöld utat ad a minden eddiginél erősebb válaszcsapásokra, azzal végződtek, hogy nem történt semmi.
Donald Trump újabb TACO húzása, azaz az iráni energetikai célpontok, és az utóbbi napokban híresen-hírhedtté vált „Csákány-hegy” atombunker pokoli erővel történő szétrombolását illetően, az elnökhöz közeli források világossá tették, miszerint még nem született döntés, de a 14-es csatornának nyilatkozó Mose Szaada [Likud] még a szombat bejövetele előtt bejelentette, hogy Izrael belépése a háborúba nem kétséges, és már a hétvégén várható.
A hadsereg legmagasabb szintű készültsége ellenére Trump végül semmilyen támadást nem indított sem péntek, majd a rá következő éjszaka sem, amit izraeli biztonsági források csak ideiglenes felfüggesztésként értelmeznek, míg Trump utolsó esélyt ad a diplomáciának.
Eközben a hétvégén az elnök egy másik háborúra koncentrált a merényletkísérlet miatt korábban elhalasztott újságírók tiszteletére adott vacsorán. A helyi médiával köztudottan hadilábon álló Trump a rögtönzött poénok mellett azt is elejtette, hogy indul „negyedik választásán” 2028-ban, és azt is megnyeri.
A közben kialakult félig-meddig tűzszünet közepette Netanjahu és Trump hivatala is megerősítette a miniszterelnök sokáig halogatott, Fehér Ház-i látogatását, keddre időzítve. A miniszterelnök az elhunyt Lindsay Graham szenátor megemlékezésére érkezik Washingtonba, a szertartáson az ellenzék vezetője Jáir Lapid [Jes Atid] is tiszteletét teszi.
Emellett, szintén jövő héten az Egyesült Államok, és az Egyesült Királyság nemzetközi konferenciát tervez a Hormuzi-szoros ügyében. Az esemény kapcsán Washington háborúból való kilépési stratégiájaként arra építene, hogy az Egyesült Királyság, és Franciaország az elmúlt hónapokban már több országgal is egyeztetett egy lehetséges nemzetközi koalíció létrehozásáról a Hormuzi-szoros biztonságának garantálására.
Megjegyzendő, hogy amennyiben a londoni találkozón bármilyen, az említett célok elérésére irányuló megállapodás születne, annak előfeltétele lesz számos ország korábban leszögezett alapvető követelménye a harci cselekmények beszüntetésére.
Az elmaradt eszkalálódás háttere
Az izraeli politikai vezetés nem titkoltan cselekvésre felkészülten, és nagy reményekkel várt háborús eszkalálódás elmaradása mögött, a The New York Times riportja szerint az amerikai légvédelmi rakétakészleteket fenyegető veszély aggodalma állt, ami csak egyike annak a számos szempontnak, melyek miatt a nagyszabású hadműveletekhez való visszatérés rendkívül kockázatossá vált. Trump és legfőbb tanácsadói amiatt is nyugtalanok, hogy a háború az egész Közel-Keletet berobbanthatja a kulcsfontosságú Öböl-menti szövetségesek eltávolodását eredményezve, nem beszélve a globális gazdasági válságról, miután növekvő energia- és menekültválság alakulhat ki.
Hasonló következtetésre jutott az Axios, megjegyezve, hogy az Iránnal kapcsolatos konfliktuskezelés legújabb fordulata azután következett be, hogy az elnök pénteken tanácskozott legfőbb tanácsadóival, és kabinetjének rangidős tagjaival.
Nem sokkal a sorban 14. napi támadások leállításának döntése után Trump a Fehér Házban újságíróknak kijelentette, hogy továbbra is megvan a lehetősége a légicsapások folytatására vagy akár azok fokozására is, beleértve azt is, hogy „mindent megsemmisítsenek, amijük csak van,” ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte „okosabb stratégia” lenne megállapodást kötni Iránnal.
„Most is tárgyalunk az irániakkal. Úgy gondolom, napról napra egyre komolyabban veszik a helyzetet. Mindenre készen állunk, teljes harckészültségben vagyunk, de közben tárgyalunk velük,” – tette hozzá, majd a Fehér Házi Tudósítók Szövetségének vacsoráján ismét visszakozott, és úgy fogalmazott, hogy szerinte Irán jelenleg még nem áll készen a megállapodásra, „de hajlandó vagyok meghallgatni őket.”
A lényeg – a NYT forrásokra hivatkozva megerősítette, hogy a zárt ajtók mögötti egyeztetések középpontjában a Pentagon megfogyatkozott Patriot-készletei, és más légvédelmi eszközei álltak, megjegyezve, hogy múlt pénteken három amerikai katona vesztette életét Jordániában, amikor egy ballisztikus rakéta áthatolt az amerikai légvédelmen, amely éppen egy iráni rakéta- és dróntámadást próbált visszaverni.
Ilymódon, Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke négyszemközt arra figyelmeztetett, hogy az Irán elleni nagyszabású hadműveletek újrakezdése akár kivitelezhető lenne, de veszélyesen lemerítené a Központi Parancsnokság (CENTCOM) rendelkezésére álló rakétaelhárítókat.
- Megjegyzendő – a lehetséges izraeli hadművelet megvitatására Netanjahu múlt héten biztonsági megbeszélést hívott össze. A kabinetülésen azonban heves vita alakult ki, [KAN] miután a biztonsági vezetők a Pénzügyminisztériumot tették felelőssé az izraeli lőszerkészlet, és a légvédelmi rendszerek készleteinek hiánya miatt, arra figyelmeztetve, hogy egy esetleges újabb hadművelet esetén Izrael „nehéz helyzetnek” néz elébe. A bírálat elsősorban Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter hivatalát érte, ugyanakkor burkoltan Netanjahut is okolták, amiért nem gondoskodott saját döntéseinek végrehajtását illetően, felsorolva azokat a miniszterelnök által elrendelt, védelmi költségvetés finanszírozására vonatkozó döntéseket, amelyek nem valósultak meg.
A CENTCOM nem kommentálta a híreket, ugyanakkor Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója kijelentette, miszerint az elnök „mindvégig következetesen hangoztatta, hogy a diplomáciai megoldást részesíti előnyben, de továbbra is minden opciót fenntart, ha Irán folytatja a terrortevékenységet a Hormuzi-szorosban vagy a szövetségesek ellen,” – majd hozzátette, hogy „Irán részéről bölcs dolog lenne a tárgyalásos megállapodásra törekedni, ellenkező esetben tudják, mi fog történni.”
Az Egyesült Államok, és Irán közötti tűzpárbaj két hét után először csendesedett, bár a feszültség továbbra is fennmaradt miközben kiújultak a harcok a Szaúd-Arábia által támogatott jemeni erők, és az Iránnal szövetséges hútik között. A hútik Vörös-tengeri blokáddal fenyegetnek, ami a Hormuzi háborút kikerülni igyekvő rijádi vezetés számára okoz jelentős károkat.
Az elmúlt napokban megjelent elemzések szerint, a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet, illetve a két hete újraindított amerikai támadások, illetve a nagyszabású hadműveletek újrakezdése nem kényszeríti vissza Iránt a tárgyalóasztalhoz. A Times forrása megjegyezte, hogy a csapások a szándékolttal ellentétes hatást értek el: egyben tartják Iránt, és lehetővé teszik az iráni vezetők számára, hogy a figyelmet egy külső fenyegetésre összpontosítsák.
A Pentagon az elmúlt napokban további erőket, fegyvereket, és felszerelést küldött a Közel-Keletre, hogy felkészüljön az esetleges eszkalációra, miközben a hadsereg egyre több olyan vasúti hidat rongált meg vagy semmisített meg, amelyeket a civilek használnak, de amelyek lehetővé teszik az iráni parancsnokok számára a szállítmányok eljuttatását a szoros közelében fekvő tengerhez közeli régióba.
A nagyszabású bombázási tervek azonban egyelőre felfüggesztésre kerültek, miután az elnököt meggyőzték katonai tanácsadói értékelései a lőszerkészletek fogyatkozásáról. Ezen készletekre a Jordániában, Kuvaitban, Bahreinben, és az Egyesült Arab Emírségekben állomásozó amerikai csapatok védelméhez lenne szükség, amelyek heves iráni tűz alá kerültek az elmúlt két hétben. Egy nagyobb támadás minden bizonnyal hevesebb iráni válaszcsapást vonna maga után, ami még inkább rontana helyzeten.
Április végén, szintén a Times számolt be arról, hogy a Pentagon több mint 1200 Patriot elfogórakétát használt fel az iráni háborúban – darabját több mint 4 millió dollárért –, ami a Védelmi Minisztérium becslései, és kongresszusi tisztségviselők szerint aggasztóan alacsony szintre csökkentette a készleteket. A helyzet azóta csak romlott, közölték katonai tisztségviselők a héten.
Másrészt, elemzők szerint az iráni kikötőkbe be- és kilépő hajók amerikai tengeri blokádja felemás eredményeket hozott. Amerikai tisztviselők elmondása szerint az irániak a június közepén aláírt memorandum után jelentős olajszállítmányt indítottak útra, főként Kínába, így időbe telik, mire a gazdasági szorítás ismét érezteti a hatását, ugyanakkor Washington nyomásgyakorlásként újabb szankciókat jelentett be.
Diplomácia, szankciók nyomása alatt
Trump tűzszünetre vonatkozó utasítása néhány órával azután történt, hogy pénteken egy ománi tárgyalóküldöttség érkezett Teheránba, egy olyan megállapodás érdekében, ami lehetővé tenné a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását. Az Axios tárgyalásokat ismerő két Közel-keleti forrása szerint érdemi előrelépés történt az egyeztetéseken, és Omán, illetve Irán akár már a hétvégén megállapodásra juthat.
Eközben, az iráni-amerikai tárgyalások egyik fő közvetítője Pakisztán szintén erőfeszítéseket tesz a konfliktus diplomáciai úton történő rendezése, és az öt hónapja tartó háború lezárása érdekében, – jelentette a Reuters több pakisztáni forrásra hivatkozva.
Megjegyzendő, hogy az új diplomáciai kezdeményezés mögött nagyrészt Kína ösztönzése áll, míg a kapcsolatfelvételre Eszkandar Momeni iráni belügyminiszter iszlámábádi látogatásai során került sor, de egyelőre mindössze puhatolózó egyeztetésekről van szó. Pakisztán erőfeszítéseinek sikere mindkét fél részéről kompromisszumot igényel – Iránnak le kellene állítania szövetségesei támadásait a térségben, az Egyesült Államoknak pedig be kellene szüntetni a csapásokat, és visszatérni a tárgyalóasztalhoz, mely feltételek a hétvégén nagyrészt teljesültek.
Összességében – mindkét fél hajlandóságot mutat az eszkalációra, ugyanakkor egyikük sem képes döntő katonai fölényt kialakítani a másikkal szemben, – írja a WSJ, idézve katonai elemzőket, akik szerint ez a patthelyzet növeli annak veszélyét, hogy az Egyesült Államok, és Irán hosszú hónapokra háborúba sodródik, miközben mindkét fél megpróbálja növelni tárgyalási és katonai mozgásterét.
„Most egy eszkalációs dinamika alakult ki. Nem gondolom, hogy az amerikai kormányzatnak valóban világos stratégiai elképzelése lenne arról, mit akar elérni,” – nyilatkozta [WSJ] Alan Eyre, egy korábbi magas rangú amerikai diplomata, aki részt vett Iránnal folytatott tárgyalásokon.
Trump tovább fokozhatná a konfliktust iráni civil infrastruktúrák megtámadásával, ami várhatóan iráni válaszcsapásokat váltana ki a Közel-Kelet globálisan fontos energia-infrastruktúrái ellen, ugyanakkor Hamidreza Azizi, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet Iránnal foglalkozó kutatója megjegyezi, akár egy kisebb nukleáris fegyver alkalmazása iráni föld alatti atomlétesítmény ellen mindössze szimbolikus csapás lenne a rezsimre.
„Ezek közül egyik lehetőség sem változtatná meg alapvetően a helyzetet. Úgy látom, hogy mindkét fél elérte azt a pontot, amire a katonai eszközök képesek,” – tette hozzá Azizi.
