ujkeletlive
Miközben az iráni háború egyre inkább eszkalálódik az Egyesült Államok, és az Egyesült Királyság nemzetközi konferenciát tervez a jövő hétre a Hormuzi-szoros ügyében, – jelentette az Axios európai, és az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.
Az Axios forrásai szerint Washington háborúból való kilépési stratégiájaként arra építene, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország az elmúlt hónapokban már több országgal is egyeztetett egy lehetséges nemzetközi koalíció létrehozásáról a Hormuzi-szoros biztonságának garantálására. Megjegyzendő, hogy amennyiben a londoni találkozón bármilyen, az említett célok elérésére irányuló megállapodás születne, annak előfeltétele lesz számos ország korábban leszögezett alapvető követelménye a harci cselekmények beszüntetésére.
Összességében – Washington úgy lépne ki a háborúból, hogy szövetségeseire hárítaná aknamentesítő hajók, hadihajók, és drónok küldését a térségbe, hasonlóan a misszió anyagi fedezetét.
„Az amerikaiak kiutat keresnek, és ehhez a mi segítségünket kérik,” – idéz az Axios egy európai diplomatát.
A konferencia pontos időpontja, és programja még egyeztetés alatt áll, végleges döntés nem született, a lehetséges résztvevők nyugati országok, és a térség államainak védelmi miniszterei, valamint vezető katonai parancsnokai, illetve akár Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, és Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is megjelenhet.
Tárgyalások a háttérben
A két hete újra kirobbantott iráni háború csillapítására irányuló tárgyalások eddig sikertelenül végződtek, az erőfeszítések azonban tovább folytatódnak. A tengeri hajózás biztonsága, és a kereskedelmi hajók áthaladása a Hormuzi-szoroson ügyében pénteken ománi küldöttség érkezett Teheránba.
Az eszkalálódó konfliktus hátterében a Hormuzi vita áll, Donald Trump elnök győzelmi célja a szoros ellenőrzésének átvétele, míg Irán ragaszkodik saját irányítása alatt tartani az olajutat, de az egyre intenzívebb amerikai bombázások ellenére sem közelítenek a felek közötti álláspontok.
Eközben, az iráni-amerikai tárgyalások egyik fő közvetítője Pakisztán szintén erőfeszítéseket tesz a konfliktus diplomáciai úton történő rendezése, és az öt hónapja tartó háború lezárása érdekében, – jelentette a Reuters több pakisztáni forrásra hivatkozva.
Megjegyzendő, hogy az új diplomáciai kezdeményezés mögött nagyrészt Kína ösztönzése áll, míg a kapcsolatfelvételre Eszkandar Momeni iráni belügyminiszter iszlámábádi látogatásai során került sor, de egyelőre mindössze puhatolózó egyeztetésekről van szó.
Egy tényleges amerikai–iráni tárgyalás újraindítását számos akadály nehezíti.
A Hormuzi-szoros válsága súlyosan veszélyezteti a globális energiaellátást, így Kína érdekeit is, ezért Pakisztán közvetítő szerepét Pekingben értelemszerűen támogatják. A misszió azonban kényes diplomáciai egyensúlyt igényel, mivel Iszlámábád egyidejűleg szoros kapcsolatban áll Szaúd-Arábiával – fontos pénzügyi támogatójával, a királyság tavaly védelmi megállapodást is kötött Pakisztánnal, ugyanakkor Kínától szintén erősen függ gazdaságilag.
Ráadásul, a háttérben az Iránhoz kötődő jemeni hútik támadásokat indítottak szaúdi célpontok ellen, és tengeri blokáddal fenyegetik a térséget, ami további nehézséget jelent a diplomáciai erőfeszítések ellenében.
Pakisztán kezdeményezésének sikere mindkét fél részéről kompromisszumot igényel – Iránnak le kellene állítania szövetségesei támadásait a térségben, az Egyesült Államoknak pedig be kellene szüntetni a csapásokat, és visszatérni a tárgyalóasztalhoz.
E két feltétel teljesülése azonban egyelőre nem tűnik reálisnak, ugyanis az Egyesült Államok, és Irán egyre mélyebben sodródik egy eszkalálódó konfliktusba, miközben katonai erővel már mindkét fél eléri lehetőségei határait, – olvasható a Wall Street Journal legfrissebb elemzésében.
A konfliktus az elmúlt napokban tovább súlyosbodott, miután az olajára ismét 100 dollár felé emelkedett.
A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet óta Trump elnök a legintenzívebb támadásokra adott parancsot, miközben létfontosságú infrastruktúrák, és egy feltételezett iráni nukleáris létesítmény a Csákány-hegy megtámadásával fenyegetőzik.
„Az ár minden egyes éjszaka tovább fog emelkedni, amíg észhez nem térnek” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön egy manilai csúcstalálkozón, hozzátéve – „az elnök politikája ennél keményebb: egy szemet, egy fejért. Őszintén szólva pontosan ez fog történni.”
Igen, de – mindkét fél hajlandóságot mutat az eszkalációra, ugyanakkor egyikük sem képes döntő katonai fölényt kialakítani a másikkal szemben, – írja a WSJ, idézve katonai elemzőket, akik szerint ez a patthelyzet növeli annak veszélyét, hogy az Egyesült Államok, és Irán hosszú hónapokra háborúba sodródik, miközben mindkét fél megpróbálja növelni tárgyalási és katonai mozgásterét.
„Most egy eszkalációs dinamika alakult ki. Nem gondolom, hogy az amerikai kormányzatnak valóban világos stratégiai elképzelése lenne arról, mit akar elérni,” – nyilatkozta [WSJ] Alan Eyre, egy korábbi magas rangú amerikai diplomata, aki részt vett Iránnal folytatott tárgyalásokon.
Trump tovább fokozhatná a konfliktust iráni civil infrastruktúrák megtámadásával, ami várhatóan iráni válaszcsapásokat váltana ki a Közel-Kelet globálisan fontos energia-infrastruktúrái ellen, ugyanakkor Hamidreza Azizi, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet Iránnal foglalkozó kutatója megjegyezi, akár egy kisebb nukleáris fegyver alkalmazása iráni föld alatti atomlétesítmény ellen mindössze szimbolikus csapás lenne a rezsimre.
„Ezek közül egyik lehetőség sem változtatná meg alapvetően a helyzetet. Úgy látom, hogy mindkét fél elérte azt a pontot, amire a katonai eszközök képesek,” – tette hozzá Azizi.
Másrészt, az Irán által támogatott jemeni hútik Vörös-tengeri blokádja révén „az irániak kétségtelenül eszkalációs előnyt szereztek a húszik akciójával, de nem rendelkeznek teljes eszkalációs fölénnyel, mert az Egyesült Államok továbbra is dönthet úgy, hogy civil célpontokat támad, és totális háborús stratégiát alkalmaz,” – idéz a jelentés egy korábbi magas rangú amerikai haditengerészeti tisztviselőt, Byran Clarkot, a Hudson Intézet elemzőjét.
- Bab el-Mandeb fenyegetése megváltoztatja a konfliktus földrajzi kiterjedését, ugyanis fontos útvonalat jelent a Hormuzi blokádot kikerülni igyekvő Szaúd-Arábia számára. A királyság a Kelet–Nyugat olajvezetéken keresztül a Vörös-tenger egyik kikötőjébe szállítja olaját, hogy elkerülje a Hormuzi-szoros használatát.
A hútik fenyegetését Trump lényegtelennek nevezve azt állította ugyan, hogy – „majd őket is elintézzük,” ugyanakkor még egy front nyitása az újraindított konfliktus eddigi két hetében már eleve négy katonát elvesztett hadsereg számára, nem kis tehertételt jelentene.
Ahogyan az olajárak emelkedése szintén gyengítik Trump alkupozícióját.
A WSJ elemzése rámutat, hogy a hútik akciói ellensúlyozni képesek az elnök azon törekvését, hogy a konfliktus lezárásának lehetőségével próbálja csökkenteni az árakat, ahogyan a háború első negyven napjában folyamatosan a közeli tűzszünetet, majd az utólag érdemtelennek minősített Egyetértési Megállapodás szerinti háború végleges lezárását ígérgetve hintáztatta a tőzsdét.
A hútik bevetése Irán részéről egyfajta ellenstratégia Trump Hormuzi blokádja, illetve a szankciók kiterjesztése ellenében.
„Az iráni rezsim az elmúlt évtizedekben bizonyította, hogy képes ellenállni a szankcióknak, és az amerikai gazdasági nyomásnak. A rendszer kevésbé érzékeny a belpolitikai tiltakozásokra is, és korábban hajlandó volt keményen fellépni saját lakosságával szemben hatalma megtartása érdekében. A rezsim tudja, hogyan kell elviselni egy ütést,” – összegezte Alan Eyre [WSJ] volt amerikai diplomata.
