ujkeletlive

Gyásznap

A Tisa B’áv-i 25 órás böjt kezdetével tegnap este ezrek érkeztek a Siratófalhoz, hogy gyászénekekkel, imádkozással, és a Siralmak könyvének felolvasásával emlékezzenek meg az első, és a második jeruzsálemi Templom pusztulásának nemzeti gyásznapjáról. A Templom maradványai előtt összegyűlt tömegben számos közéleti szereplő, és politikus is feltűnt, köztük Naftali Bennett volt miniszterelnök, Gadi Eizenkot [Jásár] Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter, és Nir Barkat [Likud] Jeruzsálem volt polgármestere.

A Siratófal Örökség Alapítvány közleménye szerint az éjszaka, és folytatólagosan a nap folyamán az ország minden részéből hívők tízezreire számítanak, illetve a böjt kimenetele előtti, este hét órakor a Kotel előtti téren kezdődő közös éneklésre mindenkit várnak.

A szervezők, továbbá felhívják a figyelmet, hogy a hagyományosan évente megrendezésre kerülő esemény „a gyászból a vigaszba való átmenetet” szimbolizálja, amit élőben közvetítenek az alapítvány honlapján, valamint országszerte, és a világ számos pontján.

Tisa B’áv előestéjén az egész országban több helyszínen megrendezett nyilvános eseménnyel vette kezdetét a gyásznap. A küszöbön álló választások előtt a politikusok kihasználták a kampánylehetőséget, beszédeikben párhuzamot vonva a zsidóság történetének nehéz időszakai, és a jelenlegi kihívásokkal teli megpróbáltatásai között. Binjámin Netanjahu miniszterelnök videófelvételen közzétett üzenetében összefogásra szólított fel, mondván az elmúlt három évben az izraeli társadalom közös erőfeszítéssel elkerülte „a harmadik Templom pusztulását.”

Azt követően, hogy saját kezdeményezésére megszavaztatta a Kneszetben a társadalmat megosztó, és nagy felháborodást keltő ultraortodoxok sorkatonai szolgálat alóli kibújást, a miniszterelnök méltatta a katonák hősiességét, majd azt állítva, hogy miniszterelnökként a nemzeti egység elmélyítésére törekszik, egy széles alapokon nyugvó, stabil nemzeti kormány létrehozását ígérte, amely garantálja az ország biztonságát, és jövőjét.

A háredi sorkatonai szolgálatra utalva, Jichák Herzog elnök szimbolikusan a Makkabeus [Hasmoneus] Dandár kiképzőbázisán, Tisa B’áv előestéjén a katonákkal együtt olvasta fel a Siralmak könyvét.

„Tudjuk, hogy a Szentély kétszer is az alaptalan gyűlölködés miatt pusztult el, és amit mi itt teszünk, – az a feltétel nélküli szeretet, a föld szeretetével, és a nép szeretetével,” – szólt Herzog a katonákhoz, majd elbeszélgetett velük szolgálatuk nehézségeiről.

Több ezres tömeg előtt olvasták fel a Siralmakat a történelmi Herodiumnál, Gush Etzion településen, illetve Mitzpe Arugot előőrsön.

„Bár ma gyászolunk, soha nem volt még ennyi zsidó Júda földjén! Így néz ki a megváltás,” – közölte Járon Rosenthal a Gush-Etzion-i Regionális Tanács elnöke.

Újabb iráni háború, lőszerek nélkül

Izraelben megemelték a védelmi készültségi szintet az Iránnal való közvetlen eszkalálódás lehetőségére készülve, azt követően, hogy az Egyesült Államok tájékoztatta a jeruzsálemi vezetést miszerint a közel két hete újraindított háború során először, a következő napokban nehézbombázókkal végrehajtott támadásokat terveznek.

A régióban súlyosbodó feszültség, és a lehetséges izraeli hadművelet megvitatására Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap biztonsági megbeszélést hívott össze, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna. A kabinetülésen heves vita alakult ki miután a biztonsági vezetők a Pénzügyminisztériumot tették felelőssé  a lőszerkészlet, és a légvédelmi rendszerek készleteinek hiánya miatt, arra figyelmeztetve, hogy egy esetleges újabb hadművelet esetén Izrael „nehéz helyzetnek” néz elébe. A bírálat elsősorban Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter hivatalát érte, ugyanakkor burkoltan Netanjahut is okolták, amiért nem gondoskodott saját döntéseinek végrehajtását illetően, felsorolva azokat a miniszterelnök által elrendelt, védelmi költségvetés finanszírozására vonatkozó döntéseket, amelyek nem valósultak meg.

A pénzügyi tárca képviselői azonban azt állítják, hogy a védelmi rendszer nem gazdálkodik felelősen a rendelkezésére bocsátott hatalmas költségvetéssel, és szerintük saját maga idézte elő a jelenlegi költségvetési hiányt.

Washington

A Képviselőház szűk többséggel elfogadott egy 1,15 billió dolláros költségvetési javaslatot, melynek célja leginkább az iráni háború finanszírozása, emellett a Fehér Ház egyéb prioritásai is tartalmazza. 

A szavazás végül 216–214 arányban dőlt el, miután két republikánus, és egy független képviselő a demokratákkal együtt ellenezte. A képviselőházi republikánusok megosztottak voltak a terv, és az iráni háború miatt is. A konzervatívok szerint a javaslat nem tartalmaz ellensúlyozó költségvetési megszorításokat, a házelnök Mike Johnson azonban ragaszkodott a javaslat átnyomásához, ami esélyt ad a meglehetősen szkeptikus Kongresszus meggyőzésére. A szenátus annak ellenére, hogy nem adott felhatalmazást Trump elnöknek a háború folytatására, mégsem tudta megakadályozni a támadások újraindítását, és a feszültség eszkalálódását a régióban.

Washington megerősítette a szaúdi nukleáris paktumot

Nem sokkal azt követően, hogy a Wall Street Journal már bejelentette, a Trump-kormány tegnap este hivatalosan is megerősítette a szaúdi nukleáris megállapodást, amely lehetővé teszi polgári célú nukleáris program létrehozását, és akár megnyithatja az utat az urándúsítás előtt a királyság területén.

A megállapodás 30 évre szól, és miközben értékét több tízmilliárd dollárra becsülik, megjegyzendő, az amerikai vállalatok központi szerepe Szaúd-Arábia nukleáris infrastruktúrájának kiépítésében, kizárva a külföldi versenytársakat.

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium közleményében megerősítette Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter, és Abdulaziz bin Szalmán, Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere közötti megállapodást a polgári célú nukleáris energia terén folytatandó együttműködésről, továbbá egy kétoldalú nukleáris biztosítéki egyezményt is elfogadtak.

„Biztosíthatok mindenkit arról, hogy ezek a megállapodások a nukleáris biztonság és az atomsorompó-rendszer legmagasabb szintű előírásainak felelnek meg, miközben a világ legfejlettebb nukleáris technológiájára és szakembereire támaszkodnak, amelyeket itt, az Egyesült Államokban fejlesztettek ki. Trump elnöknek köszönhetően megkezdődött az amerikai nukleáris reneszánsz, amely hosszú távú előnyöket hoz az amerikai és a szaúdi nép számára,” – közölte Wright újságírók előtt.

A megállapodást a Kongresszusnak is jóvá kell hagynia, és bár a felülvizsgálat után elvileg akár elutasító határozatot is elfogadhatnam, a gyakorlatban olyan nehezen elképzelhető vétótöbbségre lenne szükség, ami felülírja Trump kezdeményezését.

A szaúdi kormány már több mint öt éve törekszik  a megállapodás összehozni, amerikai tisztviselők, és szakértők azon aggályai ellenére, hogy Mohamed bin Szalmán trónörökös királysága a technológiát akar atomfegyver fejlesztésére is felhasználhatná, új fegyverkezési versenyt indítva el a Közel-Keleten.

Az Egyesült Arab Emírségek által elfogadott, úgynevezett „123-as megállapodás” az USA-val [atomerőmű megépítése dél-koreai közreműködéssel] kiköti, hogy Abu-Dzabi lemond az urándúsítás jogáról, amit szakértők az atomenergia békés célú felhasználása „arany standardjaként” tartanak számon. A Wall Street Journal azonban úgy tudja, hogy az Egyesült Arab Emírségekkel ellentétben, Szaúd-Arábia nem volt hajlandó elfogadni az „arany standardot, vagyis nem kötelezte el magát, hogy saját területén nem fog uránt dúsítani.

Joe Biden volt elnök megpróbált hasonló nukleáris megállapodást kötni Szaúd Arábiával, de annak feltétele volt az izraeli normalizáció. Netanjahu jelenlegi kormányával kialakult nézeteltérések miatt Trump elnök nagy terve, az izraeli-szaúdi kapcsolatok normalizálására irányuló tárgyalások kihűltek, a tegnap aláírt nukleáris megállapodás után a két ország közötti közeledés esélye minimálisra csökkent.