ujkeletlive

Donald Trump elnök tovább növeli az Irán elleni célpontok kiterjesztését, és miközben a napokban felkapott és hangzatosnak tűnő, de stratégiailag eddig nem indokolt Csákány-hegy bombázását helyezte kilátásba, újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Egyesült Államoknak „nem áll érdekében a találkozó,” amíg Irán nem áll készen arra, hogy „értelmes módon” egyeztessen.

A Hormuzi-szoros ellenőrzése körüli homályos viták következményeként az elnök felmondta az Egyetértési Megállapodást, és véget vetett a tűzszünetnek. Az újraindított háború immár 11. napjába lépve az Amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) folytatta az iráni célpontok elleni támadásokat, míg Teherán hasonlóan a régióbeli arab államok amerikai bázisát vette célba.

A közel két hete tartó tűzpárbaj érdemben nem hozott változást, és egyelőre amerikai hírszerzési elemzések azt sem támasztják alá, hogy stratégiai szárazföldi csapatok küldése a Kharg-szigeti olajközpont megszállására, valamint a  Csákány-hegy mélyen a föld alatt fekvő, állítólagos atomlétesítményének bombázása mennyiben fogja a teheráni rezsimet tárgyalásra, illetve az elnök feltételeinek elfogadására kényszeríteni, miközben az olajára ismét közelít a 100 dollárhoz.

Az újraindított háború eddig négy amerikai katona halálát eredményezte, a Pentagon szerint legalább százan megsebesültek.

Az amerikai hadsereg tegnap azonosította az Irakban egy drón hatástalanítása közben életét vesztett amerikai katonát, a 30 éves Észak- Karolina-i Michael Emmanuel Swinton őrmestert. 

A pénteki jordániai bázis elleni iráni támadás két áldozatának nevét – Tyler James Feehan (25), és Isabella Gonzalez (19)  a Pentagon hétfőn hozta nyilvánosságra, a harmadik elhunyt katona – Angel S. Rampersad őrmestert (28) az amerikai hadsereg tegnap azonosította, ilymódon 18-ra emelkedve a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet amerikai veszteségeinek számát.

Washington

Pete Hegseth hadiminiszter a Szenátus előtt került kétpárti kereszttüzbe, miközben Trump elnök 87.6 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozási kérelme mellett érvelt, ami főként a Pentagon feltöltésére szükséges az Irán elleni háború után. A Szenátus Pénzügyi Bizottsága előtt tett tanúvallomása során Hegseth hangsúlyozta, miszerint a háború a korábbi 29 milliárd helyett, 37.5 milliárd dollárba került, miközben bevezető beszédét többször is tüntetők szakították meg.

Fegyveres diplomácia

Donald Trump elnök tegnap először találkozott Joseph Aoun libanoni elnökkel a Fehér Házban, aki kijelentette, hogy országa végleg véget kíván vetni az Izraellel fennálló ellenségeskedésnek, és amerikai támogatást kért a Hezbollah lefegyverzésére irányuló erőfeszítéseihez.

Újságírók előtt az Ovális Irodában Trump úgy vélekedett, hogy Libanon „sokat szenvedett,” és évtizedeken át súlyos csapások érték, hozzátéve – „segíteni fogunk neki. Nagyon sokat fogunk segíteni. Sok problémát meg fogunk oldani. Néhányat már meg is oldottunk Libanon számára. Ott van a Hezbollah-probléma, de tettünk olyan lépéseket, amelyekre szerintem a világ is felfigyel majd.”

Továbbá, az elnök megjegyezte, hogy akár a Hezbollah terrorszervezettel is tárgyalna, – mondván – „mindenkivel beszélek. Olyan emberekkel is tárgyalok, akikről sokan azt gondolják, hogy nem kellene velük beszélnem – és végül működni szokott a dolog,” – bár hozzátette, kizárólag akkor venné fel kapcsolatot az Irán által támogatott szervezettel, ha erre Aoun elnök kérné.

2009 óta először járt libanoni elnök hivatalos látogatáson Washingtonban, miközben a libanoni hadsereg már megkezdte a dél-libanoni térségek átvételét az Izraellel kötött, amerikai támogatású keretmegállapodásnak megfelelően.

Aoun elmondása szerint „támogatnunk kell a libanoni fegyveres erőket. Nélkülük minden összeomlana,” majd megjegyezte a hadsereg „a biztonság, és a stabilitás gerince,” valamint országa leginkább megbecsült intézménye, majd méltatta az Egyesült Államok által közvetített izraeli keretmegállapodást, amelynek „végső célja, hogy örökre véget vessen a Libanon és Izrael közötti ellenségeskedésnek.”

A Fehér Ház-i találkozó után nem sokkal Trump váratlanul közölte, miszerint engedélyezi, hogy  az amerikai légitársaságok több mint 40 év után először ismét közvetlen járatokat indítsanak Libanonba.

Olajár

Az iráni konfliktus eszkalálódása miatt, melyet tovább súlyosbít a jemeni hútik Szaúd-Arábia elleni blokádja, öthetes csúcsot döntve az olajárak kedden több mint 2%-kal emelkedtek.  Ilymódon, az irányadó Brent nyersolaj 1,24 százalékkal – 92,14 dollárra, míg az amerikai WTI nyersolajat 1,14 százalékkal – 85,3 dollárra emelkedett.

A hútik hétfőn bejelentették, hogy tengeri blokádot vezetnek be Szaúd-Arábia ellen, kiterjesztve a konfliktust a Perzsa-öböl határain túlra, veszélyeztetve a globális energiaellátást, és kereskedelmet. Az LSEG ügynökség hajózási adatai szerint két tartályhajót fordítottak vissza a Szuezi-csatorna felé.

Trump azonban azt állítja, hogy a hútik egyelőre még nem zárták le a Vörös-tengeri Bab el-Mandeb-szorosot, és azzal fenyegetőzött, hogy „ha valami ilyesmi történik, majd mi elintézzük.”

Összességében – a Brent esetében június 10. óta, a WTI esetében pedig június 11. óta a legmagasabb záróárat könyvelték el, miközben a Brent tavaly júniusa óta először – egymást követő hetedik napja a technikailag túlvásárolt tartományban maradt.

„A mai árfolyam-emelkedés nem feltétlenül az elveszett hordóknak köszönhető, hanem inkább annak, hogy a piac nagyobb valószínűséggel számol azzal, hogy a logisztikai helyzet a hét folyamán is instabil marad, különösen, ha a Szaúd-Arábiából Ázsiába irányuló export vagy a Vörös-tengeri tranzit további zavarokkal szembesül,” – áll a Gelber & Associates tanácsadó cég elemzésében.

Trump jóváhagyta a polgári célú nukleáris megállapodást Szaúd-Arábiával

Igen, de – a megállapodás várhatóan nem tartalmazza a NAÜ úgynevezett Kiegészítő Jegyzőkönyvét (Additional Protocol), amely szélesebb körű ellenőrzést, helyszíni vizsgálatokat és hitelesítési lehetőségeket biztosítana, – jelentette az AP forrásra hivatkozva, bár Szaúd-Arábia tagja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ),

Először a Wall Street Journal számolt be arról, hogy Donald Trump elnök jóváhagyta azon szaúdi megállapodást, amely lehetővé tenné Mohammed bin Szalmán trónörökös számára, hogy polgári célú nukleáris programjához saját urándúsítási kapacitást építsen ki.

Az izraeli normalizáció feltételét nem tartalmazó, és 30 évre szóló egyezményt, az iráni háború fokozódása közepette akár már ma nyilvánosan is bejelenthetik. Támogatói szerint az egyezmény megakadályozza, hogy Szaúd-Arábia katonai célokra használja fel a nukleáris technológiát, és lényegét tekintve amerikai vállalatok is részt vesznek majd a szaúdi nukleáris program fejlesztésében.

A megállapodás véglegesítéséhez a Kongresszus jóváhagyása szükséges, miután felülvizsgálatra terjesztik fel, és bizonyára lesznek ellenzői, akik az urándúsítási képesség szaúdi megszerzése nyomán a nukleáris fegyverkezési verseny, és a nukleáris technológia további elterjedésének veszélyét fogják kifogásolni.

A háttérben – Szaúd-Arábia, és az atomfegyverrel rendelkező Pakisztán kölcsönös védelmi megállapodást írt alá a Katar elleni izraeli támadást követően, melynek célpontjai anno a Hamász tisztviselői voltak. Pakisztán védelmi minisztere ezután kijelentette, hogy országa nukleáris programját „Szaúd-Arábia rendelkezésére bocsátják,” amennyiben szükséges.

Az urándúsítás alapvetően nem vezet automatikusan atomfegyverhez, de megteremti a lehetőségét. Az Egyesült Arab Emírségek úgynevezett „123-as megállapodása” az USA-val [atomerőmű megépítése dél-koreai közreműködéssel], azonban kiköti, hogy Abu-Dzabi lemond az urándúsítás jogáról, amit szakértők az atomenergia békés célú felhasználása „arany standardjaként” tartanak számon. A Wall Street Journal azonban úgy tudja, hogy az Egyesült Arab Emírségekkel ellentétben Szaúd-Arábia nem volt hajlandó elfogadni az úgynevezett „arany standardot, vagyis nem kötelezte el magát, hogy saját területén nem fog uránt dúsítani.

Joe Biden volt elnök szintén megpróbált hasonló nukleáris megállapodást kötni Szaúd Arábiával, de annak feltétele volt az izraeli normalizáció.