ujkeletlive
A Hormuzi-szoros ellenőrzése körüli vita Donald Trump elnök ankarai tartózkodása alatt eszkalálódott. Irán az olajúton áthaladó tankereket támadta kiváltva az elnök haragját, aki szerdán bejelentette, hogy a Teheránnal kötött Egyetértési Memorandum, és a tűzszünet „véget ért.”
Trump kijelentéseit az amerikai légierő megtorlócsapásai követték egymást utáni két alkalommal, miközben az elnök hangsúlyozta szakítását a „gonosznak” és „söpredéknek” nevezett iráni vezetőkkel, majd visszakozva hozzátette, hogy továbbra is nyitott a tárgyalásokra.
Annak ellenére, hogy az Egyetértési Memorandum célja a háború befejezésére irányuló nukleáris tárgyalások 60 napon belüli lezárása, a terminusból már több mint három hét eltelt, Trump egyelőre a megállapodás kétértelműen megfogalmazott Hormuzi-szoros ellenőrzésére vonatkozó iráni követeléseket elutasítva fenyegetőzik.
A kéttnapos NATO- csúcstalálkozóról hazatérve, az Air Force One fedélzetén újságíróknak végül azzal érvelt, mint korábban sokszor – az iráni tisztségviselők „nemrég telefonáltak, és megállapodást akarnak kötni.”
- A vitát kiváltó Hormuzi-szoros feletti ellenőrzést Irán azért is tudja erőltetni, mivel a Trump által aláírt megállapodás nem tartalmaz egyértelmű kizáró meghatározást az ellenkezőjére. A nyilatkozat ugyan kifejti az iráni kötelezettséget a szoroson átkelő forgalom felszabadítására, és biztosítására – amit akár felügyeleti jogként is lehet értelmezni. Ez utóbbi esetben lehet ugyan vitát nyitni Irán követelései miatt, viszont az Egyetértési Megállapodás nem tartalmaz az amerikai katonai beavatkozásra vonatkozó részt a hajók biztonságos áthaladása érdekében.
A háttérben katari, pakisztáni, török, egyiptomi, és szaúdi tisztviselők telefonon egyeztettek mind amerikai, mind iráni tisztségviselőkkel a feszültség csillapítása érdekében.
A megállapodás létrehozása, majd a végrehajtás tárgyalásainak közvetítői az Egyetértési Nyilatkozat legfőbb céljára hívják fel a figyelmet, ami az elnök figyelmét teljes mértékben lekötő Hormuzi-szorossal ellentétben, Teherán nukleáris leszerelése. Annak ellenére, hogy legutóbbi iráni támadás egyik célpontja a legfőbb tárgyaló katari hajóját érte, a dohai vezetés Pakisztánnal együtt igyekszik csillapítani a feszültséget, és a nukleáris tárgyalások újraindítására ösztönöznek, – jelentette az Axios, két, a közvetítő országokból származó forrásra hivatkozva, amit egy amerikai tisztviselő is megerősített.
Továbbá, a közvetítők hangsúlyozzák, miszerint a közelmúltbeli eszkalációtól függetlenül a felek a tárgyalások korábbi fordulóiban előrelépést értek el az atomalku irányában, ezért a megállapodás összeomlásának megakadályozására szólítanak fel, azzal is érvelve, hogy a közelmúltbeli hormuzi iráni támadásokat a rezsim azon belső elemei kezdeményezték, akik ellenzik a megállapodást, és alá akarják ásni azt.
„Kiterjedt diplomáciai erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy először mindkét féllel megállapodjunk a feszültség enyhítéséről, majd kitűzzük a technikai csapatok közötti tárgyalások következő fordulójának időpontját,” – idézi az Axios a közvetítésben részt vevő egyik forrását.
Eközben, két nap viharos tűzpárbajt követően az éjszaka csendben telt el, annak ellenére, hogy az iráni média dél-iráni robbanásokról számolt be, amerikai tisztviselők közölték, hogy légierejük csütörtökön nem hajtott végre újabb csapásokat, ami egy amerikai tisztviselő [Axios] szerint a közvetítők erőfeszítéseinek eredménye.
Az ankarai csúcsról hazatérő Trump elnök csütörtök délután megbeszélést folytatott nemzetbiztonsági csapatával a kialakult feszültségről, és a további lépésekről. A találkozó után egy amerikai tisztviselő kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció „továbbra is elkötelezett a megoldás keresése mellett, és a technikai szintű tárgyalások folytatódnak” az atomalku elérése érdekében, tette hozzá, ami szintén összecseng a közvetítők nézeteivel.
„Trump elnök tegnap teljesen egyértelműen, félreérthetetlenül kifejezte az érzéseit. Az ártatlan hajók elleni iráni támadások terrorcselekmények. Az egyetértési megállapodás teljesítményalapú, és Irán lépései elfogadhatatlan szintű mulasztásnak minősülnek,”- nyilatkozta az Axiosnak az amerikai forrás.
Izraelben, eközben nem titkoltan pozitív fejleményeknek, és a háború újraindítása lehetőségének értékelik a megállapodás összeomlását, amelyet mind Binjámin Netanjahu miniszterelnök, illetve Jiszráél Katz védelmi miniszter is alátámasztott.
Trump csütörtökön egyeztetett Netanjahuval, és megvitatták az iráni helyzetet, – közölte a Miniszterelnöki Hivatal közleményében. Ugyanakkor, Jeruzsálemben elismerik, hogy az amerikai Hormuzi megtorlócsapások egyelőre nem valószínű, hogy a háború újraindítását eredményezik, és az ugyan feszült jelenlegi helyzetben Irán számára Izrael nem jelent célpontot.
Netanjahu véleménye szerint az amerikai elnök túl korán jelentette be a tűzszünetet a negyvennapos intenzív hadműveletet megszakítva, emellett az Egyetértési Megállapodást is elutasítva a háború újraindításában látja az iráni veszély elhárításának egyetlen megoldását.
A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet előtt a Fehér Házban Netanjahu hírszerzési adatokkal támasztotta alá a háború elindításának szükségességét, így nem lehet véletlen, hogy a Wall Street Journal izraeli forrása szerint Izrael nemrégiben olyan új hírszerzési adatokat osztott meg az USA-val, amelyek arra utalnak, hogy Irán az amerikai elnök meggyilkolására készül. Teherán Kasszím Szulejmáni likvidálása [2020] óta fogadkozik a bosszún, az akció mögött álló Trump ellen.
Az izraeli kiszivárogtatást sem Jeruzsálem washingtoni nagykövetsége, sem Irán ENSZ-missziója nem kommentálta. A Fehér Ház mindössze az elnök szerdai nyilatkozatát idézte, aki Ankarában azt mondta újságíróknak, hogy – „engem akarnak kiiktatni. „Minden listán ott vagyok. Ma reggel láttam, hogy az összes listájukon szerepelek. És eddig, azt hiszem, volt egy kis szerencsém, de ez lehet, hogy nem tart sokáig.”
A Trump-Netanjahu beszélgetéssel kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal nem említette a libanoni feszültség megvitatását. A közelmúltban megkötött izraeli-libanoni tűzszünet ellenére, Netanjahu és védelmi minisztere azt állítják a hadsereg nem fog kivonulni, bár az elnök Ankarában azt állította, hogy szerinte igen.
Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint napokon belül elindul az első olyan „kísérleti zóna” Dél-Libanonban, ahonnan az Izraeli Védelmi Erőknek a tervek szerint vissza kell vonulnia. Az amerikai nyilatkozat azt követően történt, hogy a libanoni kormány megtagadta a jövő héten Rómában esedékes újabb tárgyalási fordulót, mindaddig, amíg Izrael nem teljesíti kötelezettségvállalását a kezdeti kivonulás megkezdésére.
„További kísérleti zónák kijelölése és tervezése van folyamatban. A CENTCOM (az USA Központi Parancsnoksága) mindkét országgal egyeztet a továbblépés érdekében,” – idézi az Axios riportere a forrást, aki hozzátette azt is, miszerint a római találkozó egy „zárt körű egyeztetés,” amely lehetővé teszi majd az izraeli és libanoni főtárgyalók számára, hogy átadják a feladatokat a technikai csapatoknak, amelyek a két ország közötti keretmegállapodásban vázolt összes kérdésen dolgozni fognak
„Hamarosan megkezdjük a megkereséseket a nemzetközi partnerek felé, hogy segítsük a libanoni kormányt a szuverenitás hatékony visszaállításában ezekben a zónákban, és tágabb értelemben az egész országukban,” – tette hozzá az amerikai tisztviselő.
Az ultraortodox pártok győzelme, és a választási vesztegetés
Az utóbbi idők egyik leginkább vitatott, és felháborodást keltő jogszabálya, a Tóratanulást Alaptörvénybe foglaló javaslatot az eleve nem jogosult, Kneszet Házbizottsága 6-4 arányban átengedte a plénum véglegesítő szavazására, ami várhatóan még a törvényhozás feloszlatása előtt a jövő héten megtörténik.
- Megjegyzés – Szagit Afik, a Kneszet jogi tanácsadójának álláspontja ellenére azonban Mose Gafni [Jahadut HaTora] úgy döntött, hogy a Kneszet Házbizottsága magához vonja a javaslat tárgyalását a Jogi és Alkotmányügyi Bizottság helyett. A lépés mögött az ultraortodoxok azon szándéka áll, hogy a törvényt gyorsan, még a Kneszet feloszlatása előtt átnyomják. Gafni állítása szerint azért szorgalmazta a javaslat átadását a Kneszet Bizottságának, mert az Alkotmányügyi Bizottság túlterhelt, a határidők pedig szorítanak, a parlament jogi tanácsadói azonban arra figyelmeztettek, hogy a munkateher nem igazolhatja a szabályos eljárástól való eltérést egy alaptörvény megalkotásakor.
A bizottságban zajló heves viták ellenére, az utolsó órában a koalíció egy névleges módosítással tudta le a jogi aggályokat. A vitatott alaptörvény-javaslat a továbbiakban már nem fogja a Tóra-tanulmányokat kifejezetten a katonai szolgálattal egyenrangúvá tenni, miután az ultraortodox pártok csütörtökön látszólag engedtek a követeléseknek, és beleegyeztek a kulcsfontosságú rész eltávolításába a kvázi-alkotmányos jogszabályból.
A megfogalmazás kozmetikázása ellenére a törvényjavaslat továbbra is a zsidó nép, és Izrael Állam „alapvető értékének” nyilvánítja a Tóratanulást, ilymódon biztosítva a teljeskörű mentességet a kötelező sorkatonai szolgálat alól.
„A zsidó állam visszaadja a Tóra, és a Tórát tanulmányozók becsületét az őket megillető helyre,” – összegezte Gafni a törvényjavaslat előrehaladását.
Ofir Katz [Likud] koalíciós frakcióvezető azzal fedte le a jogilag megkérdőjelezhető törvény bizottsági átengedését, miszerint a háredi pártok beleegyeztek egy olyan klauzula törlésébe, amely kimondta, hogy a törvény „az igazságosság egyensúlyát” hivatott megteremteni ezen alaptörvény, és „az állam más alapvető értékei” között.
Ugyanakkor, jogi tanácsadók azzal érvelnek, hogy az említett passzus kihagyása semmit sem változtat a jogszabály eredeti célján, ugyanis a klauzula eltávolítása nem feltétlenül teszi a törvényjavaslatot pusztán deklaratívvá.
Dan Illouz [Likud], aki a múlt héten sem volt hajlandó megszavazni a törvényjavaslat első olvasatát, a tegnapi kompromisszumot puszta „kirakatrendezésnek” nevezte, hangsúlyozva, hogy a kulcsfontosságú klauzula eltávolítása „nem változtat a törvény lényegén,” amennyiben a Tóratanulást kvázi-alkotmányos értékké emelik anélkül, hogy kifejezetten rögzítenék, hogy az nem használható fel a sorkatonai szolgálat alóli mentesség igazolására, az a gyakorlatban továbbra is „a katonai szolgálat elkerülésének, valamint a jesiva-diákok további finanszírozásának, és juttatásainak legitimálását szolgálja majd.”
A Kneszet Házbizottságának tegnapi ülését PTSD-ben szenvedő veteránok szakították félbe, akik a jogszabály ellen tiltakoztak, és követelték, hogy a harcoló katonák státusza, és a traumával küzdők szükségletei élvezzenek elsőbbséget. Jichák Goldknopf azonban azzal utasította el a vádakat, hogy a veteránok is álljanak elő egy hasonló törvénnyel, és majd szívesen megszavazza.
Alkotmányjogi szakértők, és korábbi magas rangú köztisztviselők szerint a bizottság által jóváhagyott új javaslat „kész skandalum – egy olyan korrupt alaptörvény meghozatala, amely szétszakítja a nemzetet, sérti a hadsereget, és a katonacsaládokat, közvetlenül a Kneszet szünete, és a választások előestéjén.”
Emellett cáfolták azon állítást, miszerint az említett passzus kihúzása miatt kerettörvénnyé vált volna, mondván nem létezik „deklaratív” alaptörvény.
„Vannak dolgok, amelyeket tilos eladni vagy megvenni. A hatalom, a katonai szolgálat alóli felmentés, és a közös teherviselés ilyenek. A büntető törvénykönyv egyik legsúlyosabb és legveszélyesebb bűncselekménye a választási vesztegetés. Az elv egyszerű: a hatalmat nem megvásárolják, hanem megválasztanak rá,” – idézi a Ynet a szakma véleményét.
