Avi/ujkelet.live
🚨 Hamász-parancsnokok likvidálása a Gázai övezetben
Az Izraeli Védelmi Erők a Gázai övezetben végrehajtott közelmúltbeli csapások során megölte a Hamász Nukba különleges erőinek egyik parancsnokát, valamint a terrorszervezet hírszerzési részlegének egyik parancsnokát.
A részletek:
- A vasárnapi, észak-gázai csapásban életét vesztette Ahmad Jechíje Ibrahim Batsh, egy Nukba-sejt parancsnoka, aki az izraeli csapatok elleni támadások előkészítésén dolgozott.
- Egy különálló, hétfői dél-gázai csapásban megölték Hamuda Abu Daqa hírszerzési parancsnokot, aki a csapatok elleni támadások elősegítése érdekében hírszerzési adatok gyűjtésében vett részt.
🇱🇧 Hezbollah fegyverraktár egy lakóházban
A hír: Az izraeli hadsereg közlése szerint a dél-libanoni biztonsági övezeten belül, Tallusza faluban bevetett csapatai egy civil lakóház belsejében elrejtett Hezbollah fegyverraktárt fedeztek fel.
- A 769. „Hiram” regionális dandár katonái RPG-vetőket, lőszereket és kézifegyvereket találtak a faluban.
- A további házkutatások során robbanószerkezeteket, páncéltörő rakétákat és indítókat, RPG-rakétákat, taktikai mellényeket, sisakokat és Hezbollah-zászlókat találtak egy civil lakóház hálószobájában elrejtve.
🇸🇾 Szíriai-francia diplomáciai közeledés
A hír: Ahmed al-Saraa szíriai elnök közölte, hogy „aktív francia szerepvállalásra” számít az országa elleni izraeli eszkaláció megállításában.
- Számítanak a franciákra: A damaszkuszi, Emmanuel Macron francia elnökkel közös sajtótájékoztatóján al-Saraa elítélte a „szisztematikus izraeli támadásokat”, és hangsúlyozta, hogy számítanak Franciaországra a helyzet stabilizálásában és a nemzetközi megállapodások betartatásában.
- Az első lépések: A két ország megegyezett abban, hogy több mint egy évtized után újra kinevezik nagyköveteiket, ami jelentős mérföldkő a polgárháborúból lábadozó ország diplomáciai kapcsolatainak helyreállításában.
- Emlékeztető: Franciaország a 2012-es polgárháború idején zárta be nagykövetségét, amelyet szimbolikusan 2025 elején nyitottak meg újra.
🛩️ Trump az F-35-ösök Törökországnak történő eladásáról
Donald Trump amerikai elnök ankarai látogatásán jelezte, hajlandó fontolóra venni Törökország visszavételét az F-35-ös programba és a vadászgépek eladását a török légierőnek.
Miért fontos: Ez jelentős irányváltás lenne az amerikai politikában. Izrael tart attól, hogy ez felborítaná a regionális erőegyensúlyt és sértené az Egyesült Államok azon ígéretét, hogy fenntartja Izrael katonai fölényét. Amennyiben megvalósul, Törökország lenne a térség első olyan országa, amely részt vesz az F-35-ös fejlesztésében és gyártásában.
Trump véleménye: Az elnök szerint Törökország lojális szövetséges, és kijelentette, hogy habár fontolóra veszik a lépést, a döntés még várat magára. Reccep Tayyip Erdogan török elnök hangsúlyozta, hogy az F-35-ösök a múltban ígéretként már elhangzottak, és bizakodó a pozitív fejleményekkel kapcsolatban.
- Előzmények: Törökországot 2019-ben zárták ki a programból, miután megvásárolták az orosz SZ-400-as légvédelmi rendszert, ami az amerikai tisztviselők szerint veszélyeztetheti a technológiai titkokat.
- J.D. Vance alelnök közölte, hogy a Pentagon vizsgálja, hogyan lehetne az eladást kivitelezni az amerikai törvények betartása mellett.
Kritikák: Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök panaszt tett Trumpnál Erdogan Izrael-ellenes retorikája miatt, és kérte, hogy akadályozza meg a török légierő modernizálását. Emellett 18 amerikai törvényhozó levélben szólította fel a képviselőház vezetőit a tervezett eladás blokkolására, amíg Törökország birtokában van az SZ-400-as rendszernek.
🇩🇪 Németország álláspontja az iráni tárgyalásokról
Johann Wadephul német külügyminiszter közölte, hogy Berlin szigorúan fogja vizsgálni az Irán elleni szankciók bárminemű enyhítését. Hangsúlyozta, hogy Teheránt meg kell akadályozni az atomfegyver megszerzésében, és a tárgyalásoknak ki kell térniük a ballisztikus rakétaprogramra, valamint a regionális terrorista csoportok támogatására is.
- Egy hullámhosszon: Wadephul szerint Izrael és Németország álláspontja nagyrészt egybeesik: a szankciókat csak akkor lehet enyhíteni, ha garantálják, hogy Irán nem képes atomfegyverhez jutni.
- A miniszter kiemelte: a tárgyalásokba az európai feleket is be kell vonni. Külön aggályosnak nevezte az iráni támogatást olyan terrorszervezetek felé, mint a Hezbollah, a Hamász és a hútik. Megjegyezte, hogy a hútik tevékenysége nemcsak Izraelt, hanem a nemzetközi kereskedelmi útvonalakat is veszélyezteti, amelyek Németország és Európa számára létfontosságúak.
- Bár az ügyeket be kell vonni a tárgyalásokba, Wadephul megjegyezte, hogy az érdemi egyeztetések még nem kezdődtek el.