ujkeletlive
Diplomácia
A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök telefonon gratulált Donald Trump amerikai elnöknek az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulója alkalmából, hangsúlyozva, hogy „az Egyesült Államok a globális szabadság garanciája, és Izrael nagyra értékeli a nemzetek közötti szoros kapcsolatot.” Netanjahu hivatala továbbá közölte, hogy a felek „megállapodtak abban, hogy hamarosan találkoznak az Egyesült Államokban.”
A Fehér Ház eddig nem erősítette meg a találkozót, a Miniszterelnöki Hivatal pedig egyelőre nem említette az utazás időpontját.
Az iráni megállapodás, és összefüggésében a libanoni tűzszünet kezelése miatt Trump és Netanjahu között éles szóváltásokig terjedő nézeteltérés alakult ki a közelmúltban. A korábbi baráti kapcsolat hűvösödése ellenére, a miniszterelnök a közelgő választások miatt úgy tűnik kampánya részeként fogja előtérbe helyezni fehér házi kapcsolatait.
A Kan közszolgálati csatorna elemzője szerint, a bejelentett látogatás hátterében Trump korábbi terveit valósítaná meg Netanjahu, illetve Joseph Aoun libanoni elnökkel való hármas találkozó formájában. A kedvezőtlen időzítés miatt a fehér házi találkozót eddig mind Aoun, mind Netanjahu elutasította.
Kampány
Az elvileg október 27.-én kiírásra kerülő választások, és a 25 Kneszet várható július 17.-én történő feloszlatása hátterében az induló pártok, illetve a közös listák egyelőre nincsenek véglesítve, és a nyári szünet közepette teljes gőzzel a kampány sem kezdődött még el, így a közvélemény kutatások eredményei sem tükrözik a várható végső eredményt.
Az aktuális felmérések a jelenlegi közhangulatra azonban rávilágítanak. A 12-es csatorna tegnap esti közvélemény-kutatása szerint a lakosság jelentős része elégedetlen a miniszterelnökkel, illetve a kormány minisztereivel.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök munkáját a válaszadók 58%-a negatívan értékelte, míg 38% pozitív véleménnyel van róla. Jiszráél Katz [Likud] védelmi minisztert a megkérdezettek 61%-a értékelte kedvezőtlenül, és mindössze 30% pozitívan.
Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter esetében az arány 63% negatív, míg 32% pozitív, de Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter még ennél is népszerűtlenebb: a megkérdezettek 69%-a rossznak, és mindössze 25% értékeli jónak a teljesítményét.
A kormány többi minisztere sem kifejezetten népszerű a lakosság körében. Járiv Levin [Likud] igazságügyi minisztert 60% értékelte negatívan és 27% pozitívan, Gideon Sza’ar külügyminiszter esetében ez az arány 54% – 29%, míg Joáv Kisch oktatási minisztert [Likud] 69% ítélte meg kedvezőtlenül, és csak 19% pozitívan.
Szmotrich a héten magának tulajdonította a gázai túszok hazatérésének érdemét, a megkérdezettek azonban másként vélekednek; a válaszadók 58%-a úgy véli, hogy elsősorban Donald Trump amerikai elnöknek köszönhető a túszok kiszabadítása, míg csak 28% tulajdonítja ezt az izraeli kormány érdemének.
Végezetül, a felmérés azt is vizsgálta, hogy a közvélemény miként viszonyul Netanjahu azon törekvéséhez, hogy a háredi frakciók kiengesztelésére a Tóra-tanulást alaptörvénynek minősítve szavaztatná meg, és a sorozást elutasító ultraortodoxoknak hasonló jogokat biztosítana, mint ami az életüket kockáztató katonákat illeti.
A válaszadók 66%-a azonban ellenzi a törvény előmozdítását, míg mindössze 21% támogatja azt.
Juli Edelstein kilep a Likudból
Edelstein legsúlyosabb lázadása a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnökeként az említett ultraortodox sorozási törvény szigorú felügyelete miatt, végül menesztését eredményezte a bizottság éléről. Helyére, Netanjahu Boáz Biszmutot [Likud] nevezte ki azt ígérve, hogy személyében megoldódik az ultraortodoxok követelése, az úgynevezett mentességi törvényt azonban máig nem sikerült összehozni.
Ettől függetlenül Edelsteinre a lázadóknak kijáró örökös kispadra történő száműzetés várt, így nem okozott különösebb meglepetést, hogy bejelentette kilépését a Likudból.
Legutóbb, 2020-ban Gideon Sza’ar dobbantott többedmagával, majd különböző szövetségeket megjárva tavaly visszakúszott Netanjahu kormányába, és kihasználva az akkori politikai válságot külügyminiszteri tárcát, és más előnyöket kiharcolva végül visszavételét kérte a Likudba.
Edelstein, hasonlóan Sza’arhoz új pártot indítana, állítólag Ajelet Sakeddel, aki Naftali Bennett volt miniszterelnök kormányának bukása után maga mögött hagyta politikai karrierjét. A héber médiában megjelent riportok szerint Edelstein és Saked új formációja begyűjtené a választási küszöb alatt teljesítő Beni Gantzot, és Dedi Szimchit, „az arabok és ultraortodoxok nélküli kormány” jelszó alatt.
Emellett, az új politikai formáció, a korábban a Likudból New-York-i ENSZ követnek száműzött Gilad Erdant, és állítólag a politikától szintén elvonult Mose Kahlont is meggyőzné a visszatérésre.
Edelstein törekvései, miszerint – amennyiben a „változás blokkja” lesz a nagyobb, akkor hozzásegítése a 61 mandátumhoz, ellenkező esetben széles nemzeti egységkormány kikényszerítése, a héber média politikai elemzői szerint nem több, mint egy újabb Netanjahu-szatelit létrehozása az erősödő Gadi Eizenkot ellenében.
Mindenesetre, amennyiben megalakul az Edelstein-Saked fúzió jobboldali, valamint nemzeti-vallásos szavazók meggyőzésére irányul, akik jelenleg úgy érzik, nincs politikai otthonuk.
Eizenkot, még a szombat bejövetele előtt reagált Edelstein kilépésére a Likudból – ,remélem, hogy példát mutat azoknak a likudnyikoknak, akik nem hajlandók kockára tenni az állam biztonságát, és nem támogatják a mentesítést keskeny pártpolitikai érdekekből, és elegük van a hazugság, illetve a félelemkeltés kultúrájából. Sok-sok megbeszélésen ültem mellette a Külügyi és Biztonsági Bizottság élén, hogy olyan valódi sorozási törvényt hozzunk létre, ami erősíti a hadsereget. Együtt szavaztuk meg az egyik legfontosabb törvényt a Kneszetben – az izraeli nemzeti biztonsági stratégiáról szóló törvényt. Nem értettünk egyet mindenben, de a döntése, hogy Izrael javát választja, teljes elismerést érdemel. Itt az ideje olyan vezetésnek, amely kizárólag Izrael javát tartja szem előtt.”
