ujkeletlive
Vallás és politika
A Tzohar kósersági tanúsítványát az ultraortodox politika érvényteleníteni akarja
A Tzohar vallási-cionista szervezet hosszú jogi küzdelem után végül jogosult kóser tanúsítványt kiállító működésre. A folyamat előzményeként a Legfelsőbb Bíróság (Bagatz) korábban úgy döntött, miszerint az illetékes Főrabbinátusnak a törvényben meghatározott feltételek alapján kell elbírálnia a Tzohar kérelmét.
Hosszas várakozást követően a Főrabbinátus főigazgatója végül a szervezet javára döntött. A Jehuda Cohen főigazgató által ellenjegyzett dokumentum szerint az engedély három évig lenne érvényes, ám a Vallásügyi Minisztérium főigazgatója, és a Főrabbinátus Tanácsa közölte, miszerint az engedély nem érvényes, utalva arra, hogy a főigazgató Cohen hivatali idejének lejárta előtt, következésképpen jogkör hiányában írta alá.
A Vallásügyi Minisztérium főigazgatója kijelentette – „az okiratnak nincs jogi érvénye, és annak alapján nem lehet eljárni,” míg a Főrabbinátus Tanácsa közölte – „jelenleg nem hagyjuk jóvá a Tzohar szervezet részére kiadott engedélyt.”
Ellentétben, Jehuda Avidan, a Vallásügyi Minisztérium főigazgatója állításával – aki már eleve múlt időben beszél Cohen főigazgató hivatalát illetően, a vitatott mandátum valójában júliusban fog lejárni, ezért a Főrabbinátus Tanácsának érvelése nem állja meg a helyét.
- Az elutasítás hátterében valójában az ultraortodox szefárd Sász, és vezetője Árje Deri törekvései állnak, a kósersági tanúsítványok kiadására vonatkozó kizárólagosság megszerzésére vonatkozóan. Megjegyzendő, hogy a vétó mögött álló Vallásügyi Minisztérium Binjámin Netanjahu miniszterelnök elmúlt és jelenlegi kormányai idején mindvégig a Sász kezében volt. Amikor tavaly a háredik úgy döntöttek, hogy kilépnek a koalícióból és a kormányból a Sász leadta miniszteri tárcáit. Annak ellenére, hogy ideiglenesen a Vallásügyi Minisztérium élére a miniszterelnök Járiv Levint nevezte ki, a hivatal valójában a Sász irányítása alatt maradt, többek között Avidan jóvoltából. Hasonló a helyzet a Főrabbinátus Tanácsa esetében, amelynek elnöke ugyan az askenázi Kalman Bar, ugyanakkor a hivatal működésére jelentős befolyással bír David Joszef rabbi szefárd főrabbi és Rison Lecion rabbija, aki egyben a Legfelső Rabbinikus Bíróság elnöke is, emellett Avraham Deri rabbi – Beér-Seva város rabbija, Árje Deri [unokaöccse] rokona.
Összegezve – Avidan szerint mivel a Tanács egyáltalán nem tárgyalta az ügyet, ezért „az okiratnak nincs jogi érvénye, és nem lehet rá hivatkozni,” míg a Főrabbinátus Tanácsának titkára, Rafael Frank szintén azt közölte, hogy a főigazgató nem tájékoztatta hivatalukat az engedély kiadásának szándékáról, holott szerintük a döntés előtt meg kell kapniuk minden vonatkozó dokumentumot, beleértve az illetékes tisztviselő indokolt határozatát, az engedélykérelmet, és az azt alátámasztó anyagokat, de mindezeket eddig nem kapták meg.
Frank közleménye szerint a törvény 30 napot biztosít a Tanácsnak arra, hogy halachikus szempontból megvizsgálja a kérdést, ezért a szükséges dokumentumokat haladéktalanul át kell adni, addig is az engedély érvénytelen.
Miközben Avidan arra szólította fel a kormány jogi tanácsadását, hogy azonnal állítsák le az engedély nyomán kósernek nyilvánított termékek terjesztését, azt állítva, hogy tucatnyi megkeresés érkezett, amelyekben a tanúsítvány törvénysértő használatára figyelmeztetnek.
A Tzohar ezzel szemben hangsúlyozza, hogy az engedély teljes mértékben érvényes, és a Vallásügyi Minisztérium főigazgatójának nincs hatásköre kóser tanúsítványok kiadásának engedélyezésére; erre kizárólag a Főrabbinátus főigazgatója jogosult, aki ezt az engedélyt valójában megadta.
A szervezet továbbá hozzátette, hogy a Főrabbinátus Tanácsa végig tudott a kérelemről, részt vett a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban is, és mindössze adminisztratív kifogásokat emelt, nem pedig a kósersági követelményekkel kapcsolatosakat. Ennek alapján szerintük a Tzohar felügyelete alatt álló több száz vállalkozás és azok több százezer ügyfele immár hivatalosan, a Főrabbinátus felhatalmazásával fogyaszthatja a Tzohar által tanúsított kóser élelmiszereket.
A vallási-cionista szervezet hivatala szerint a döntés történelmi jelentőségű lépés, amely erősítheti Izrael kósersági rendszerét, növelheti az átláthatóságot, csökkentheti a költségeket, és erősítheti a közbizalmat. Ilymódon a dokumentum kézhezvétele után a szervezet felügyelete alatt álló vállalkozások többségének új pecséttel ellátott tanúsítványt állított ki, amely már tartalmazza a „kóser” megjelölést.
A Tzohar kósersági rendszere 2018 óta működik, több száz éttermet, szállodát, és intézményi konyhát felügyel. A szervezet hangsúlyozza, hogy szigorúan betartja a vallásjogi előírásokat, korszerű ellenőrzési rendszert alkalmaz, szabályosan foglalkoztatja a felügyelőket, elkülöníti őket a vállalkozásoktól, és teljes átláthatóságot biztosít a nyilvánosság számára.
A Naftali Bennett volt miniszterelnök vezette, előző kormány, és az akkori vallásügyi miniszter Matan Kahana által jóváhagyott kósersági reformot, a Főrabbinátus elutasította, és „veszélyes kezdeményezésnek” nevezte, amely „Izrael kósersági rendszerének, és a zsidó vallási élet lerombolásához vezet,” azzal érvelve, hogy a reform üzleti érdekcsoportoknak nyitná meg a piacot, és végső soron „a kóserság teljes összeomlását” eredményezné, miután a Főrabbinátus és Tanácsa [Sász] már nem gyakorolna kizárólagos felügyeleti jogot.
A Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntése – meg kell ismételni az számvevőszék elnökét megválasztó szavazást
A Legfelsőbb Bíróság (Bagatz) érvénytelenítette az állami számvevő megválasztásának második Kneszet fordulóját, és új szavazást rendelt el.
A testület egyhangú szavazását Noam Szolberg bíró azzal indokolta, miszerint – „az állami számvevő megválasztásának második szavazási fordulójában lényegi hiba történt,” állapította meg, és azt javasolta, hogy a korábbi ideiglenes végzést változtassák véglegessé, azaz érvénytelenítsék a szavazást, és írjanak ki újat.
Az ügy előzménye – múlt hónap elején botrányos és kaotikus szavazással választotta meg a Kneszet az új állami számvevőt, aki az Izraeli Védelmi Erők és a kormány október 7-i mészárlás körüli kudarcait fogja vizsgálni. A győztes Michael Rabello Netanjahu miniszterelnök magánügyvédje. A voksolás azért fulladt botrányba, mert a koalíció több képviselője a titkossági szabályokat megsértve mobiltelefonnal fotózták le szavazólapjaikat, ami miatt az ellenzék a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a választás érvénytelenítését kérve. A fotózásra azért volt szükség, mert Netanjahu vitatott jelöltje a szavazás első fordulójában nem kapta meg a többségi támogatást, ezért a Likud azzal félemlítette meg a koalíciós tagokat, hogy fotóval kellett bizonyítaniuk lojalitásukat.
A bírák tegnapi határozata nyomán Amir Ohana Kneszet-elnök, és Netanjahu környezete felvetette, hogy nem teljesítik az ítéletet. Döntés egyelőre még nem született, de a koalíció egyes tagjai ellenzik az új választás kiírását.
A Likud álláspontja szerint nem minden, a szavazást rögzítő felvétel bizonyítja tartalmának felfedését, de a bíróság ezt az érvelést nem fogadta el.
Szolberg indoklásában részletesen kifejtette, miszerint – „a törvény alapelvek és a Állami Számvevőről szóló jogszabály egyértelműen a szavazás titkosságát írják elő. Nem pusztán a titkossághoz való jogról van szó, hanem magáról a titkos szavazásról. A titkosság megsértése egy vagy több képviselő által közvetlenül befolyásolja a többi képviselő függetlenségét, és a szavazás titkosságát is.”
Továbbá, hangsúlyozta – a titkos szavazás célja az, hogy a képviselők külső nyomás vagy megtorlástól való félelem nélkül, szabadon dönthessenek, „amennyiben kétség merül fel, akkor nincs kétség,” – zárta Szolberg.
Daphna Barak-Erez bírónő kiemelte, hogy a döntés nem a Kneszet politikai megítélésébe avatkozik bele, hanem kizárólag az eljárás törvényességének biztosítását szolgálja, mondván – „az új, ezúttal valóban titkos szavazás lehetővé teszi, hogy a képviselők lelkiismeretük szerint, pártatlanul döntsenek arról, kit választanak állami ellenőrré.”
A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Jichák Amit bíró pedig azt hangsúlyozta, hogy a törvény alapelve világosan kimondja, miszerint a szavazásnak titkosnak kell lennie, és ezt nem lehet úgy értelmezni, hogy „titkos is meg nem is. A titkosság a folyamat egészére vonatkozik, és azt jelenti, hogy nem válhat bizonyíthatóvá, hogyan szavazott valaki.”
A testület döntése szerint az új választást a két jelölt – Michael Rabello (Netanjahu személyes ügyvédje) és Joszef Elron, korábbi Legfelsőbb Bírósági bíró között kell lebonyolítani, ezúttal szigorúan titkos körülmények között.
A Legfelsőbb Bíróság korábban ideiglenes végzést hozott, amit a tegnapi ítélet véglegesített újabb fejezetet nyitva a kormány és bíróság közötti nézeteltérések hosszú sorában.
A háború, ami Trump szerint nem az
Az Egyetértési Nyilatkozat két héttel korábbi aláírása és a gyors eszkalálódás, majd egy két napos többé kevésbé sikeresnek mondott katari egyeztetést követően, Donald Trump elnök megvédte az Irán elleni háború megindítására vonatkozó döntését, és a konfliktus kezelését, miközben bírálta a korábbi amerikai elnököket a régióra vonatkozó hozzáállásuk miatt, a médiát pedig a nem megfelelő háborús tudósításaiért.
Azzal kapcsolatban, hogy az iráni háború átalakulhat az „örök háborúk” egyikévé, amelyek elkerülését korábban megfogadta, az elnök megjegyezte – „ez önmagában nem egy háború. Ez Irán atomfegyver-mentesítése. Nem engedhetjük meg, hogy atomfegyverük legyen,” – nyilatkozta Trump a CNBC riporterének egy tegnap sugárzott interjú során, megjegyezve, hogy a háború nagyjából négyhónapos időtartamát viszonylag rövid időnek tartja.
Az elnök állítása szerint az afganisztáni háború „körülbelül 10 évig” tartott, bár hivatalosan 2001. október 7.-én kezdődött, és 2021. augusztus 30. -án – az amerikai csapatok teljes kivonásával, és a tálibok hatalomátvételével ért véget, érintve első elnöki ciklusát is.
Iránra vonatkozóan azonban kijelentette, hogy sikerült őket „katonailag legyőzni,” még akkor is, ha Teheránnak maradt „néhány rakétája.” Trump azonban hangsúlyozta, hogy az USA azokat is meg tudná semmisíteni, mint például a legutóbbi Hormuzi nézeteltérések közepette az amerikai légierő a múlt héten is megtorlócsapásokat mért Iránra.
„Tárgyalunk, aztán meglátjuk,” – összegezte végül az elnök a kilátásokat, hozzátéve azt is, hogy Irán „szinte mindenbe beleegyezett, amire szükségünk van” a két ország közötti végleges megállapodásra vonatkozó tárgyalásokon.
Végezetül, Trump ismételten bírálta az amerikai zsidók pártállását, kritizálva Barack Obama volt elnök 2015-ös JCPOA iráni nukleáris megállapodását.
„Számomra felfoghatatlan, hogyan szavazhat egy zsidó származású ember a demokratákra. Ugyanis én voltam Izrael történelmének legjobb elnöke, és ezt el is ismerik – mellesleg Izraelben azt hiszem, 99%-on vagy valami hasonlón álltam,” – állította, bár az utóbbi időben az izraeliek lelkesedése jócskán alább hagyott a korábbi valóban kiugróan magas támogatottságához képest. Az Izraeli Demokrácia Intézet múlt hónapban közzétett felmérése szerint az izraelieknek mindössze 44%-a gondolja úgy, hogy az ország biztonsága Trump egyik fő célkitűzése lenne.
“Hírek – vallás, politika, és a háború, ami Trump szerint nem az” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva