ujkelet.live

Egyelőre véget ért a Hormuzi tűzpárbaj, miután az USA és Irán megállapodtak a csapások leállítását, és a háború befejezésére irányuló tárgyalások tovább folytatását illetően.

Az alig egy hete aláírt amerikai-iráni Egyetértési Megállapodás ellenére a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés eltérő értelmezése miatt kialakult felek közötti feszültség a hétvégén eszkalálódott. Először az iráni légierő indított dróncsapást egy nemzetközi felségjelzésű, a szoroson közlekedő tartályhajóra, amit rögtön követett egy amerikai megtorló válasz, majd egymást követték az oda-vissza csapások.

A feszültség tetőfokán Trump a tűzszünet megszakítását, illetve Irán elpusztítását helyezte kilátásba, míg Teheránban az Egyetértési Megállapodás több pontjának megsértésével vádolva Washingtont, felfüggesztették a diplomáciai erőfeszítéseket, beleértve a soron következő nukleáris egyeztető tárgyalást.

Bár az nehezen volt elképzelhető, hogy Trump visszadobja az aláírt megállapodást, és újabb intenzív háborúba kezd Irán ellen, a feszültség tovább tüzelése akár napokig tovább húzódhatott volna. Mígnem, a késő esti órákban magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozva először az Axios jelentette, miszerint az Egyesült Államok és Irán megállapodott abban, hogy beszüntetik az egymás elleni támadásokat, miközben a felek keddi katari találkozót terveznek a Hormuzi-szorossal kapcsolatos vitájuk rendezése érdekében.

Összegezve – a szemben álló felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy a másik szegte meg a négy hónapja tartó konfliktus lezárását célzó egyezséget. Az Egyetértési Megállapodás szerint az Egyesült Államok és Irán kötelezettséget vállaltak a szoroshoz való hozzáférés helyreállításáról ugyanakkor az előzetes egyezmény nem határozza meg pontosan a végrehajtás menetrendjét.

Irán korábban megerősítette a szoros tengeri forgalmának ellenőrzésére vonatkozó követelését, és az iráni Külügyminisztérium az állami médiában közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy a szoros iráni és ománi vizeken fekszik, majd az amerikai-iráni megállapodás azon pontjára hivatkozott, miszerint Teherán jogosult a tengeri forgalom irányítására.

Csillapodnak a kedélyek

„Úgy döntöttünk, hogy leállítunk minden kinetikus tevékenységet,” – idéz az Axios egy magas rangú amerikai tisztviselőt, míg egy másik forrás szerint mindkét fél visszavonul „egyelőre,” és „a hajók szabadon mozoghatnak,” miközben a technikai egyeztetések a tervek szerint folytatódnak.

Két amerikai tisztviselő és egy harmadik, az ügyet ismerő forrás is megerősítette a keddre tervezett találkozót, amelyet eredetileg Svájcban terveztek Irán nukleáris programjának megvitatása céljából. A kialakult feszültség miatt, és fókuszálva a Hormuzi-szorosra, a megbeszéléseket várhatóan új, katari helyszínre tették át. Az Axios úgy tudja, hogy az amerikai technikai csapat vezetője, Nick Stewart várhatóan részt vesz a megbeszéléseken.

A nem létező forródrót

A felek közötti megállapodás értelmében Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz a szoroson közlekedő kereskedelmi hajók áthaladásának biztosítására, cserébe az USA feloldotta az iráni kikötők blokádját.

A múlt heti svájci tárgyalások során a JD Vance alelnök vezette amerikai delegáció megállapodott Iránnal egy „forródrót” létrehozásáról az amerikai hadsereg, és az iráni katonai parancsnokság között a szoros forgalmának koordinálása érdekében, ami azonban nem működött annak ellenére sem, hogy Irán többször is hangsúlyozta, miszerint a hajóknak koordinálniuk kell az áthaladást.

Ultraortodox heszder jesiva vezetője cáfolta Netanjahu állításait

Megdöbbenést váltott ki Binjámin Netanjahu miniszterelnök szombat esti sajtótájékoztatóján elhangzott állítása, miszerint az ultraortodox heszder jesivák vezetői azt az üzenetet juttatták el hozzá – „ha embereket küldtök a jesivákba, hogy elvigyék a Tóra-tanulókat és börtönbe zárják őket, akkor senki sem fog bevonulni.”

A miniszterelnök kijelentésével az ultraortodox frakciók azon követelésének kívánt megágyazni a közvélemény előtt, miszerint kormánya törvénybe iktatná a sorozást elutasító jesivahallgatók letartóztatásnak megtiltását. Az említett törvény az egyike azon vitatott ultraortodox követeléseknek, melyek részét képezik a Netanjahuval létrejött alkunak, cserébe a háredik beleegyeznek, hogy a választások kiírása a lehető legkésőbb, azaz október 27. időpontban történjen meg.

Igen, de – a miniszterelnök, dezertőrök jesiván belüli letartóztatásairól szóló bejelentéseit egyetlen eset sem támasztja alá, arról nem beszélve, hogy az eljárásrend sem teszi lehetővé, és korábban az érintett vallási intézmények vezetői sem állítottak ilyet.

Netanjahu megjegyzéseit, Jonatán Reisz rabbi, a Chadvata ultraortodox heszder jesivahálózat alapítója cáfolta. A Ynet portálon megjelent interjúban, Reisz rabbi hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök szavai nem a háredik hadseregbe való tényleges integrációjáért dolgozók álláspontját tükrözik, hanem a pártpolitikai ultraortodox vezetését.

„Feltételezem, hogy a miniszterelnök Goldknopftól (askenázi Jahadut Hatora Agudat Jiszráél ág) kapta ezt az üzenetet. Mi egy teljesen más üzenetet fogalmaztunk meg – ugyanazt, amit már három éve hangoztatunk. Sajnos nemhogy nem hallgattak meg minket, de valahányszor megpróbáltunk előrelépést elérni, a kormánytitkár [Joszi Fuchs] mindig leállította azt.”

Fedezve, a háredi katonaszökevények letartóztatásának befagyasztását biztosító törvényjavaslatot, Netanjahu az említett sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Tórat-tanulók letartóztatása árt a háredik sorozásának.

Reisz rabbi elismeri, hogy a kényszer nem megoldás, de a kibújást biztosító törvény sem. Az október 7.-i támadás után a kormánynak nemzeti projektbe kellett volna beépítenie az ultraortodox sorozást, nem kényszerítés, és letartóztatások révén, hanem személyre szabott keretek létrehozásával.

„Ha Izrael kormánya azóta egy komoly kormányhatározattal foglalkozott volna a háredik sorozásával, ahogyan azt korábban más területeken is tette, és felhívást intézett volna keretek létrehozására – nem a rabbikhoz, hanem a vállalkozókhoz –, már elképesztő számokat látnánk. Rengeteg ultraortodox van, aki szeretne beilleszkedni, egyszerűen nincs meg az összekötő híd számukra,” – állítja Reisz, elmondása szerint ez volt a miniszterelnöknek küldött levelük üzenete is.

„Azt mondtuk neki: fejezzék be a letartóztatásokkal való foglalkozást, ez nem vezet sehova. Kezdjenek el a háredik bevonultatásával foglalkozni,” – ám ezen törekvések köztudottan az ultraortodox frakciók mögött álló vallási vezetők álláspontjával ellentétesek. Netanjahunak pedig mandátumokra, és saját koalíciója vitatott törvényeinek megszavazására van szüksége a Sász, és a Jahadut Hatora képviselőire.

Reisz éles kritikával illette Netanjahu titkárát is, szerinte Fuchs folyamatosan blokkolta a háredi sorozási programok kiterjesztését célzó kormányzati kezdeményezéseket.

„Az elmúlt két évben több mint kétszer állított le olyan kormányhatározatokat, amelyeket Juli Edelstein [Likud], és mások próbáltak előmozdítani, az ultraortodox vezetés nyomására,” – tette hozzá, utalva a Külügyi és Védelmi és Bizottság éléről Netanjahu révén, az említett javaslatok miatt kirúgott Edelsteinre, aki helyett Boáz Biszmutot [Likud] nevezte ki. Biszmut, és Fuchs közösen gondoskodnak arról, hogy a jogi tanácsadók elutasítása ellenére a bizottságon belül gyorsított eljárásban megszavaztassák a dezertálók letartóztatását megakadályozó jogszabályt.

Végezetül, Reisz úgy véli, hogy a kormánynak már csak egy rövid lehetősége maradt, – „most, a következő hetekben van a kormánynak az utolsó esélye. Ha törvényt akar elfogadni, azzal párhuzamosan egy olyan kormányhatározatot is hoznia kell, amely a háredik sorozásával foglalkozik, és kezet nyújt a háredi vállalkozóknak. Ha pályázatokat írnak ki, újabb vállalkozók, újabb heszder jesivák és újabb programok fognak indulni. Jelenleg mindez rendkívül korlátozott erőforrások mellett zajlik.”