ujkelet.live

Az éjszaka folyamán keringő számos, a svájci béketárgyalások összeomlását előrevetítő hír ellenére, úgy tűnik az amerikai-iráni egyeztetések első fordulóján áttörést értek el.

A két fő közvetítő, Katar és Pakisztán a maratoni megbeszélések végén kiadott közös nyilatkozata szerint „biztató előrelépés történt” a 18 órán át tartó tárgyalások során. A közvetítők elmondása szerint az Egyesült Államok, és Irán megállapodott egy Magas Szintű Bizottság létrehozásáról, amely politikai felügyeletet biztosít majd a tárgyalásokhoz. Emellett külön munkacsoportok foglalkoznak a nukleáris kérdésekkel, a szankciókkal, valamint a nyomon követéssel, és a vitarendezéssel.

Továbbá, Katar és Pakisztán nyilatkozata szerint a felek megállapodtak egy „ütemtervben” a végső megegyezés 60 napon belüli elérésére;

• megállapodtak a Hormuzi-szorossal kapcsolatos „kommunikációs vonal” létrehozásában, amely a tárgyalások ideje alatt végig működni fog, „az incidensek és a félreértések elkerülése érdekében, azzal a céllal, hogy biztosítsák a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását a Hormuzi-szoroson,”
• az USA és Irán abban is megegyezett, hogy Libanonnal, és a közvetítőkkel közösen létrehoznak egy „dekonflikciós sejtet (konfliktuskerülő) a libanoni katonai műveletek beszüntetésének betartása érdekében,
• emellett a tárgyalások a héten végig folytatódnak.

Előzmények

Miközben különmegbízottai, és JD Vance alelnök Svájcban tárgyaltak az irániakkal, Donald Trump elnök saját maga rengette meg az alig néhány napja aláírt Egyetértési Megállapodást, azzal fenyegetve meg Iránt, hogy amennyiben ismét lezárja a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok „szét fogja verni őket.”

A Fox News riportere szerint a telefonos interjú során az elnök közölte, hogy éjszaka beszélt a teheráni vezetőkkel, arra figyelmeztetve, „ha lezárjátok, nem lesz országotok. Még vissza sem értek a ki**szott országotokba.”

Azzal kapcsolatban, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök elmondása szerint, országa fenntartja az urándúsítás jogát, Trump állítólag azt válaszolta – „jobb, ha vigyáz a szájára; jobb, ha összeszedi magát, különben átvesszük az ország maradékát,” majd az általa egyébként történelmi áttörésnek nevezett amerikai-iráni megállapodást ezúttal „csak egy opcióként” említette, mondván – „utána azt csinálok, amit akarok.”

• Megjegyzendő, hogy Peszeskján elnök szokatlan figyelmeztetést intézett az iráni belpolitikai vezetés héja képviselői felé, mondván –„a háború folytatása nem áll semmilyen egyén vagy csoport érdekében; ha belső szakadások vannak (Teheránban), akkor nem lesz szükség Izraelre és Amerikára. Mi magunk fogjuk elpusztítani az országot.”

Mindezek mellett, az elnök kedvelt üzenőfalán, Truth Social platformján is üzent Iránnak, ezúttal „az erősen pénzelt libanoni PROXIJAI bajkeverésének leállítására” szólított fel, ellenkező esetben újabb megtorlócsapást emlegetve.

Trump erős beszólásai Irán azon követeléseire válasz, miszerint a múlt héten aláírt Egyetértési Megállapodás (MOU) a libanoni tűzszünet kiterjesztésére is vonatkozik, amit Teherán szerint az Izraeli Védelmi Erők folyamatosan figyelmen kívül hagy, míg a jeruzsálemi vezetés azt állítja, hogy a fegyvernyugvásra vonatkozó megállapodást a Hezbollah terrorszervezet szegte meg.

A feszültség többszöri fellángolása, majd Trump rendszeres közbelépései nyomán kikényszerített tűzszüneti próbálkozások az eleve törékeny amerikai-iráni megállapodást méginkább próbára teszik, miközben Irán továbbra is ragaszkodik „a libanoni agresszió leállításához.”

A gyülekező viharfelhők ellenére, a megállapodás aláírása után életbelépő 60 napos nukleáris leszerelési tárgyalási folyamat első fordulójára, kis késéssel a felek tárgyalói élükön Vance alelnök, illetve Abbász Aragchi iráni külügyminiszter és Mohammad-Báger Galibaf parlamenti elnök, illetve a közvetítők megérkeztek.

A meglehetősen borús libanoni előzmények ellenére  – „reményeim szerint előrelépést fogunk elérni a nukleáris kérdésben, és a libanoni tűzszünet ügyében is. Úgy gondolom, erre a két fő területre fogunk összpontosítani,” – nyilatkozta Vance újságíróknak mielőtt elhagyta Washingtont.

Az elnök tegnap elhangzott fenyegetései miatt az iráni delegáció pedig „tiltakozását fejezte ki az amerikai fél felé, és most vizsgálja a megfelelő választ Donald Trump legutóbbi verbális fenyegetéseire,” – idéz magas rangú tisztviselőket a Tasnim félhivatalos hírügynökség, hozzátéve, hogy „mindenféle fenyegetés komoly megsértése az egyezménynek.”

Cáfolva a rémhíreket, a szünet nélküli csúcstalálkozó jelzi, miszerint a jelentős nézeteltérések ellenére mindkét fél továbbra is elkötelezett a párbeszéd mellett, ami a szkeptikus előrejelzések ellenére akár megalapozhatja a regionális biztonságról szóló szélesebb körű egyeztetéseket is. Ugyanis, az amerikai részről Vance alelnök vezette, és többek között Steve Witkoff és Jared Kushner fehér házi megbízottak részvételével annak ellenére zajlottak a tárgyalások, hogy Irán szombaton közölte: a libanoni izraeli tűzszünet-sértésekre reagálva lezárja a Hormuzi-szorost. Majd az egyeztetések során fennakadásokat okozó Trump fenyegetései dacára végül mégis sikerült valamelyest közös nevezőre jutni. 

Az Axiosnak az est folyamán nyilatkozó amerikai diplomata szerint mindenekelőtt ,,világossá tettük, hogy biztosítani akarjuk a szoros teljes nyitva tartását. Ezen a téren jó előrehaladást értünk el.”

Végezetül, az Egyesült Államok az első tárgyalási fordulót azzal zárná, hogy Irán meghívja a NAÜ ellenőreit a korábban az USA és Izrael által bombázott nukleáris létesítményekbe. Megjegyzendő, hogy a legutóbbi ilyen felmérésre legutóbb a tavalyi Felkelő Oroszlán hadművelet előtt került sor. Cserébe Washington kész hozzáférést biztosítani bizonyos befagyasztott iráni pénzügyi alapokhoz, – kezdve egy Katarban vezetett 6 milliárd dolláros számlával, – jelentette az Axios, hozzátéve, hogy a források szerint ezeket a pénzeszközöket Teherán humanitárius vásárlásra fordíthatná.

A hajnali közös nyilatkozatot követően Aragchi a közösségi médiában közzétett bejegyzésében megerősítette, hogy a pakisztáni és katari közvetítés „jelentős előrelépést hozott a libanoni háború lezárásában,” majd hozzátette, hogy Irán mentességet kapott az olaj- és petrolkémiai termékek exportjára vonatkozóan, valamint felszabadították néhány befagyasztott vagyonát. Ez utóbbi kijelentését Washington egyelőre nem erősítette meg, Aragchi azonban tovább folytatva még hozzátette – „az első valódi teszt: a libanoni feszültségoldó (dekonflikciós) csoport.”

Trump, Al-Saraa és a libanoni rendezés

Trump elnök tegnapi, Iránnak intézett fenyegetései mellett, bírálta Binjámin Netanjahu miniszterelnök háborús kezelését a libanoni csapások civil áldozatai miatt, illetve azért, mert nem győzte le elég gyorsan a Hezbollahot.

Az említett Fox News telefonos interjú kapcsán az elnök közölte – „csalódott vagyok, hogy Izrael nem tudja kiiktatni a Hezbollahot. Semmit sem tudnak elérni anélkül, hogy felrobbantanának néhány épületet,” majd Trump azza érvelt, hogy Al-Saraa „precízebb munkát végezne” a Hezbollah kezelésében, és úgy véli, miszerint „közel állok ahhoz, hogy átengedjem ezt Szíriának.”

Eközben, Netanjahu ismételten kijelentette, hogy az izraeli hadseregnek fenn kell tartania egy biztonsági övezetet Dél-Libanonban, és kizárta a csapatok kivonását.

Trump nem először veti fel Szíria bevetését a libanoni konfliktus kezelésére, amit Ahmed Al-Saraa szír elnök azonban nyíltan elutasított. Az amerikai felvetésre egy Öböl-menti rádióállomás megkeresésére reagálva, egyértelművé tette, hogy „Szíriára lehet számítani a biztonságos megoldási út keresésében, de ez nem jelent háborút.” Továbbá, a szír szerepvállalásra vonatkozóan kijelentette, hogy „teljesen pozitív” lesz, és boldog életet kívánt libanoni testvéreiknek, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy egyes országok kezdték a Hezbollahot az „iráni akta” részeként kezelni, amiben szerinte „nagyon nagy veszély” rejlik.

A szír elnök az Al Mashhad arab hírportálnak nyilatkozva részletesen kifejtette, hogy „a libanoni válság nagyon súlyos, és a politikai megoldások zsákutcába jutottak. Szíria más megközelítést kínál a probléma megoldására, de a legfontosabb mindenekelőtt a háború leállítása.”

Továbbá, hangsúlyozta – „a libanoni megoldás nem a háborún és a városok bombázásán keresztül fog megszületni. Trump elnök aggodalmát fejezte ki a jelenlegi helyzet miatt, de félreértették a szavait. Szíria szerepéről beszélt egy biztonságos, és békés megoldás keresésében, de sokan úgy értelmezték, mintha Szíria már holnap reggel bevonulna Libanonba.”

„Gazdasági kapcsolatokat keresünk Libanonnal, nem katonaiakat. Elképzelésünk a libanoni állam támogatásának helyreállítására, intézményeinek megerősítésére, és egy mindenki számára elfogadható megoldás megtalálására épül. Ami ma Libanonban történik, annak megállításához kreatív, nem pedig hagyományos, és elavult megoldásokra van szükség,” – tette hozzá, majd arra a kérdésre, hogy tárgyalna-e a Hezbollahhal, azt válaszolta – „ha ez Libanon érdekeit szolgálja és Szíria érdekeit is védi, akkor miért ne?”