ujkeletlive
A mindössze nevében létező libanoni-izraeli tűzszünet újabb összeomlása közepette hétvégén ismét fellángoltak harcok, ami egyúttal az iráni nukleáris tárgyalások első fordulójának felfüggesztését is eredményezte.
Az elmúlt hetekben többször is a végletekig – azaz egészen az izraeli-iráni háború újrakezdéséig feszülő biztonsági helyzet összeomlása, majd Trump nyomására folyamatosan megújított újabb fegyvernyugvások ellenére az oda-vissza támadások, és egymást okolások tovább folytatódtak. Az eszkalálódás hétvégi következményeként a Hezbollah terrorszervezet támadásai miatt 6 izraeli katona, a másik oldalon hetven felett vesztették életüket az erőteljes izraeli megtorlócsapások közben.
Tetőzve a feszültséget, Irán bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását, majd ismét Trump lépett közbe, így végül az izraeli politikai vezetés – élén Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és Jiszráél Katz védelmi miniszter „tüzet szüntess” parancsot kiadva visszatért a korábbi, elvileg fegyvernyugváshoz. Ugyanakkor, Netanjahu leszögezte, hogy Izrael mindaddig Dél-Libanonban marad, amíg szükséges az északi határ védelméhez.
A feszültség labilis tűzszüneti keretek közé történő visszaterelése után, JD Vance alelnök bő egy napos késéssel elindult Svájcba az eredetileg péntekre tervezett amerikai-iráni béketárgyalásokra. A felek közötti közvetlen megbeszélésekre a tűzszünet bejelentését követően, az áprilisi iszlámábádi csúcstalálkozó óta először a svájci bürgenstocki üdülőhelyen kerülhet sor.
A meglehetősen borús libanoni előzmények ellenére Vance úgy véli – „reményeim szerint előrelépést fogunk elérni a nukleáris kérdésben, és a libanoni tűzszünet ügyében is. Úgy gondolom, erre a két fő területre fogunk összpontosítani,” – nyilatkozta újságíróknak az alelnök mielőtt elhagyta Washingtont.
Vance elmondása szerint a tárgyalások „néhány napig” tartanak majd, neki viszont „egy-két napig” lesz ideje bekapcsolódni, majd közölte, hogy az első forduló célja „a tényleges struktúra, és a tárgyalási keretek kialakítása,” emellett technikai szakértők bevonásával munkacsoporti szintű egyeztetések is zajlanak majd, amelyek a magas szintű tárgyalások első fordulójának lezárása után is folytatódhatnak Svájcban.
Trump két különmegbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner már tegnap megérkeztek Svájcba. Ezt követően, a svájci Külügyminisztérium megerősítette az iráni delegáció érkezését, hozzátéve, hogy a tárgyalások az Egyesült Államokkal aláírt Egyetértési Megállapodás végrehajtásának részét képezik.
Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség szintén megerősítette, hogy Teherán küldöttsége – Mohammad-Báger Galibaf parlamenti elnök, és Abbász Aragchi külügyminiszter vezetésével megérkezett Svájcba.
Továbbá, a közvetítők Pakisztán és Katar miniszterelnökei, valamint Pakisztán legfőbb katonai parancsnoka is a helyszínen tartózkodnak, emellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója várhatóan szintén részt vesz a találkozón.
Mi várható: Az Axiosnak nyilatkozó, a helyzetet közvetlenül ismerő regionális források szerint az Egyesült Államok az első tárgyalási fordulót azzal zárná, hogy Irán meghívja a NAÜ ellenőreit a korábban az USA és Izrael által bombázott nukleáris létesítményekbe. Megjegyzendő, hogy a legutóbbi ilyen felmérésre legutóbb a tavalyi Felkelő Oroszlán hadművelet előtt került sor.
Cserébe Washington kész hozzáférést biztosítani bizonyos befagyasztott iráni pénzügyi alapokhoz, – kezdve egy Katarban vezetett 6 milliárd dolláros számlával, – jelentette az Axios, hozzátéve, hogy a források szerint ezeket a pénzeszközöket Teherán humanitárius vásárlásra fordíthatná.
Másrészt, Donald Trump amerikai elnök szombaton egy Truth Social platformján közzétett bejegyzésben azt írta, hogy a 60 napos tűzszünet alatt, és után nem számítanak fel vámot a szoroson való áthaladásért – kivéve, ha az Egyesült Államok vezeti be a „Közel-Kelet országainak őrangyalaként nyújtott szolgálatokért,” amennyiben a béketárgyalások kudarcot vallanak.
Ami a tárgyalásokat, és általában az Egyetértési Megállapodás összeomlásával fenyegető libanoni-izraeli konfliktust jelenti, elutazása előtt Vance elismerte, hogy a helyzet kisiklathatja a tárgyalásokat, ugyanakkor úgy véli, hogy Marco Rubio külügyminiszter kézben tartja a feszültségcsökkentésre irányuló erőfeszítéseket.
„A szalagcímek ellenére a dolgok valójában javulnak ott, és az események kicsit lelassultak. Ezt a helyzetet folyamatosan kezelnünk kell, hogy szavatoljuk Izrael és Libanon biztonságát,” – tette hozzá.
Választási őrület
A sorozási törvény elmaradása miatt az ultraortodox frakciók régóta emlegetett Kneszet feloszlatására irányuló kezdeményezése már hetek óta a bizottsági előkészítésnél ragadt meg, beigazolva az előre borítékolható szándékokat, azaz a háredik valójában az előrehozott választások okán még több előnyös törvényt akarnak kikényszeríteni Binjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciója jóvoltából.
Miközben a libanoni-izraeli háború javában dúl, és csak a hétvégén 6 katona vesztette életét, a téma, és a parlament feloszlatása körüli időhúzás még mindig az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli kibújása körül zajlik.
A 12-es csatorna politikai kommentátora, a miniszterelnökhöz közeli Amit Szegal szerint magas rangú koalíciós tisztségviselők erős nyomást gyakorolnak a kormányfőre, hogy még ezen a héten tegyen pontot a Kneszet feloszlatására. Ezen álláspontot, Szegal szerint a Netanjahu-blokk pártvezetőinek többsége támogatja, többnyire azzal a célzattal, hogy ilymódon megakadályozzák a háredi törvényhozás további előmozdítását, ami az érintett források szerint súlyosan károsítaná a kormány helyzetét. Az említett vitatott javaslatok között említendő a bölcsődei törvény, a Tóra-tanulmányozás alaptörvénye, amely mentesítést ad a dezertőrnek minősített hárediknek. A koalíció magas rangú tisztségviselői úgy vélik, hogy jobb választásokat kiírni, mint megfizetni ezeknek a közvéleményt megosztó jogszabályoknak az árát, akár felvetés szintjén is.
Amennyiben a képviselők a Kneszetet feloszlatják az átmeneti kormány már nem viheti tovább a vitatott törvényeket, így a választásokig elegendő ideje lenne a miniszterelnöknek, hogy lenullázza az így keletkezett politikai károkat. Szegal végezetül megjegyzi, Netanjahu még nem hozott döntést a Kneszet feloszlatásának időpontjáról, így lehetséges, hogy kivár jövő hónapig, amikor a törvényhozás eleve lezárul, és a Kneszet feloszlik a következő kormányalakításig.
Joszef volt főrabbi szerint a főügyész a hibás Trump rossz döntései miatt
Jichák Joszef volt főrabbi, a szefárd Sász szellemi vezetője Gali Baharav-Miara főügyészt okolja az amerikai–iráni tűzszünet miatt, ami szerinte egyenesen összefügg a sorkatonai szolgálatot elutasító háredik elleni általa kezdeményezett intézkedésekkel.
„A jesivahallgatók Ben-Gurion ideje óta – a gonoszok neve elrothad – mentességet élveznek, és a Tórával foglalkoznak. A Tóra védelmez minket. Miért fordult ellenünk – Donald Trump amerikai elnök, ok nélkül? Azért, mert rendeleteket hoznak a Tóra tanulói ellen, pont ezért fordult ellenünk. Állítsák le a letartóztatásokat. Ez a nő, ez a gonosz nő egy szemét,” – utalt a főügyészre szombat esti előadásán a volt főrabbi.
A szefárd vallási vezető korábban azzal fenyegetőzött – „amennyiben a hadseregbe kényszerítenek minket, a jesivahallgatókat, ha eljönnek a jesivákba, és letartóztatják a diákokat, akkor nincs jogunk itt létezni, és mindannyian külföldre megyünk, nem maradunk itt.”
Gantz, és az ügyeletes messiás
A következő választások előtt, eddig legalábbis jóval a parlamenti küszöb alatt várható teljesítményű, és politikailag jobb napokat is látott Beni Gantz [Kék-Fehér] hevesen kiabálva érvelt a 12-es csatorna szombat esti, Amit Szegal és Ben Caszpit újságírók vezette stúdióbeszélgetésen.
Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel többször is pórul járt Gantz, mégsem okult korábbi politikai mellényúlásokból, és azt hangoztatja, hogy a jövőben is elutasítja az ‘igen Bibi – nem Bibi” kampányt. Ugyanakkor szerinte Netanjahunak távoznia kell, de ez önmagában nem oldja meg Izrael válságait – ezért széles, cionista egységkormányra van szükség, ami viszont értelemszerűen nem zárja ki sem a Likudot, így végül a miniszterelnököt sem.
Netanjahu volt védelmi minisztere, és vezérkari főnöke kerülte a miniszterelnök erős kritikáját, de keményen ostorozta korábbi szövetségeseit a „változás kormányából, azt állítva „hoztam nekik egy kormányt, amiért reggeltől estig harcoltak, és ők szétbontották,” az eredmény pedig végül szélsőséges kormányhoz vezetett, amit személy szerint nem kíván megismételni.
Az előző libanoni kivonulás idején vezérkari főnökként szolgált Gantz, a mostani válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Izraelnek jelen kell lennie a határon az inváziós fenyegetés elhárítása érdekében, ugyanakkor valamennyire bírálta Netanjahut, amiért nem választotta szét a libanoni, és iráni frontokat, ami végül ellehetetlenítette a helyzet kezelését.
„Okosan, a megfelelő helyeken kell ott lennünk,” – tette hozzá, majd az interjú során többször is hevesen érvelt amellett, miszerint nem hajlandó szűk, szélsőséges koalícióban részt venni, legyen az bármelyik oldalról.
„Vagy széles cionista kormány lesz, vagy szélsőséges,” – ismételte újra és újra. Gadi Eizenkottal kapcsolatban elismerte riválisa erősödését, megjegyezve ugyanakkor, hogy a szintén volt vezérkari főnök az országot összekötő, mérsékelt vezetést képviseli, és nem élvezi az egyik oldal kizárólagos támogatását.
Végezetül, Gantz visszautasította azon vádakat, miszerint Netanjahut támogatná, majd védelmébe vette korábbi döntéseit, köztük a vészhelyzeti kormányba való belépést – „nagy döntéseim miatt teljesen elégedett vagyok,” – közölte, miközben elismerte, hogy kisebb hibákat azért elkövethetett.
,,Szóval, nem gondolom, hogy mentes vagyok a hibáktól az út során, de amikor a nagy döntéseimre nézek, azok mindig Izrael Állam javát néző döntések voltak. Akkor én voltam az ügyeletes messiás, ismerem ezt a tábort, most van egy másik ügyeletes messiás, sok sikert a versenyzőknek.”
A Szimchát Tóra-i mészárlásokkal kapcsolatban, pedig úgy véli – „egyetértek azzal, hogy különbséget kell tenni az operatív oldal között, amelyre a hadseregnek minden módon fel kell készülnie, függetlenül az általános politikától, de az az út, amelyet az elmúlt 20 évben kijelöltek, Netanjahu, és a politikai vezetés felelőssége. Ezért különbséget kell tenni az operatív-hírszerzési felelősség, és az állami felelősség között, ebben Netanjahu teljes felelősséget visel.”
“Vance megérkezett Svájcba; és Joszef volt főrabbi szerint a főügyész a hibás Trump rossz döntései miatt” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva