ujkeletlive

Bejrút Dahije negyedének izraeli támadását követően Irán alkupozíciója, míg Trump megállapodás iránti elhatározása erősödött jelentősen, és ahogyan ígérete egy nappal korábban 24 órán belül a felek között létrejött a megegyezés, amely állítólag már életbe is lépett.

A korábban bejelentett amerikai-iráni megállapodás ellenjegyzésére várva megtörtént ugyanaz, ami pontosan egy héttel ezelőtt. Binjámin Netanjahu miniszterelnök az megegyezés meghiúsítása érdekében utasította a hadsereget a vörös vonalnak számító Dahije [Bejrút] elleni bombázásra, arra számítva, hogy Irán visszalép a megállapodástól, és újrakezdődik az izraeli-iráni tűz- azaz rakétapárbaj. A miniszterelnök stratégiája azonban pontosan az ellenkezőjét váltotta ki, és azontúl, hogy a 80. születésnapját ünneplő Trump elnök haragját is maga ellen fordította, Teherán a lehető legelőnyösebb helyzetbe került a háború lezárását illetően.

Az elnök Truth Social platformján világossá tette, hogy nem ért egyet az izraeli támadással Libanonban, a lehető legérzékenyebb pontján a megállapodáshoz vezető erőfeszítéseknek, az Axios riporterének pedig keresetlen szavakkal támadta Netanjahut, mondván – „miért kellett Bibinek egy ilyen kib’ott támadást indítania? Baromira dühös voltam. Tudattam vele. Nincs egy kib’ott csepp józan ítélőképessége sem. A tudtára is adtam.”

A megállapodás bejelentését követően, az elnök tovább támadta Netanjahut, mondván – „nagyon nehéz ember. Hálásnak kellene lennie nekünk, mert ha Iránnak atomfegyvere lenne, Izrael két órát sem élne túl,” – mondta a The New York Times-nak, majd a Wall Street Journal is hasonló nyilatkozatot közölt, kiegészítve azzal, hogy az elnök szerint Netanjahu is akarja a megállapodást.

„Bibinek nem kellett volna megtennie. Egyáltalán nem tetszett. Ők kilőttek két kis rakétát, és messze elhibázták a célpontjukat. Vissza kellett volna lőniük [Irán], aztán ők is visszalőnek, és akkor az egész dolog soha nem áll le a Közel-Keleten,” – idézi a WSJ, majd továbbá az egyezségről – „Bibi rendben van ezzel. Miért jó ez Bibinek? Iránnak semmilyen körülmények között nem lehet nukleáris fegyvere.”

• a diplomáciai feszültség enyhítésére, nyilvánvalóan Netanjahu hivatalától irányuló CNN-nek kiadott nyilatkozat szerint a miniszterelnök sürgős találkozót kíván egyeztetni az elnökkel a franciaországi G7-csúcstalálkozóról való visszatérése után.
  • a forrás szerint Netanjahu szeretné egyértelművé tenni Trump számára Izrael álláspontját az Iránnal való kapcsolatfelvétel terén, különös tekintettel azon aggodalmakra, amelyek a hadsereg libanoni cselekvés korlátozására irányulnak. Továbbá, Izraelben amiatt is aggódnak, hogy az Egyesült Államok és Irán között formálódó megállapodás enyhítené a Teheránra nehezedő gazdasági nyomást,  és stabilizálná az iráni rezsimet, miközben Izrael gyengítésére törekszik.
• A Fehér Ház ezidáig nem jelezte vissza Netanjahu washingtoni látogatását.

Eközben – mindazonáltal, hogy Irán bejelentette légterének lezárását, és a ballisztikus rakéták célpontra állítását, Trump változatlanul ragaszkodott az üzlet megkötéséhez, így a tárgyalások felgyorsultak, és immár a katari közvetítésnek köszönhetően izraeli idő szerint éjfél körül bejelentették a harcok beszüntetésére vonatkozó megegyezést.

Elsőként, a szintén közvetítő Sebaz Sarif pakisztáni miniszterelnök közölte, miszerint – „intenzív tárgyalásokat követően örömmel jelentjük be, hogy megszületett a békemegállapodás az Amerikai Egyesült Államok és az Iráni Iszlám Köztársaság között. Mindkét fél kijelentette a katonai műveletek azonnali, és végleges beszüntetését minden fronton, beleértve Libanont is,” – majd hozzátette, hogy a megállapodás hivatalos aláírására pénteken kerül sor Svájcban. Az egyelőre nem világos, hogy a korábban tervezett digitális ellenjegyzés pakisztáni és katari közvetítéssel megtörtént-e.

A hírt Trump, és Irán is megerősítette. Az elnök a bejelentés előtt telefonon egyeztetett Netanjahuval; a megállapodás bejelentését sem a miniszterelnök, sem hivatala nem kommentálta.

„Az Iráni Iszlám Köztársasággal megkötött megállapodás lezárult. Gratulálok mindenkinek! Ezennel teljes mértékben felhatalmazom a Hormuzi-szoros díjmentes megnyitását, és ezzel egyidejűleg felhatalmazom az Egyesült Államok haditengerészeti blokádjának azonnali feloldását. Világ hajói, indítsátok be motorokat! Hadd folyjon az olaj!” –  jelentette be Trump az amerikai blokád feloldását, miközben a Irántól Hormuzi-szoros megnyitására számít.

Az elnök továbbá méltatta az elért eredményeket, mondván – „ez a Nagyszerű Megállapodás békét és biztonságot hoz majd az egész régiónak. Sok elnök próbált már békét kötni Iránnal, és előttem mind elbukott. A régió vezetői most először találtak olyan elnököt, aki segíteni tud nekik a valódi béke elérésében. A szoros megnyitásával a megállapodás pénteki aláírásakor – aknamegsemmisítés céljából – az olaj újra áramlani fog mindkét oldalon a régió, és az egész világ számára!” – írta az elnök, majd nem sokkal ezután helyesbített, azt állítva, hogy az amerikai haditengerészeti blokád feloldása a pénteki aláírás után lép életbe. Trump állítólag azért korrigált, mivel Teherán kijelentette, hogy kötelezettségeinek teljesítése a pénteki aláírás után válik érvényessé.

Az izraeli részvétel nélkül zajlott tárgyalások, és végül az Irán részéről is megerősített megállapodás 60 nappal meghosszabbítja a tűzszünetet, és mintegy 107 napig tartó háború és blokád után megnyitja az olajutat, illetve elkezdődhetnek az iráni nukleáris tárgyalások.

• megjegyzendő – a Hormuzi kettős blokád feloldása ellenére, a globális energiaellátás mintegy 20 százalékát adó olajforgalom teljeskörű visszaállítása a gyakorlatban több  időt vesz igénybe, tekintettel az aknák semmisítésére, az infrastruktúra helyreállítása, illetve a biztonsági garanciákra.

Az Egyetértési Megállapodás (MOU) jelentős diplomáciai áttörésnek számít, és állítólag a libanoni teljeskörű fegyvernyugvást is garantálja, miközben időt biztosítana az iráni nukleáris programmal kapcsolatos vitatott kérdések rendezésére.

• A megállapodás
  • kötelezi az Egyesült Államokat és Iránt, hogy a 60 napos időszak alatt tárgyalásokat folytassanak az iráni urándúsításról, és a magasan dúsított urán hígításáról;
  • az Egyesült Államok kötelezettséget vállal a szankciók enyhítésének, és a befagyasztott iráni alapok felszabadításának megvitatására, a könnyítések mértéke várhatóan Irán jogkövető magatartásától függ majd,
  • a tűzszünet kiterjed az Izrael, és a libanoni Hezbollah közötti harcokra is.

Irán

Az izraeli légierő tegnapi bejrúti támadását követően Irán válaszcsapásra készült, ami Netanjahu tervei szerint zöld utat jelentett volna a súlyos, akár elhúzódó izraeli válaszra, miután a megállapodásra irányuló erőfeszítések automatikusan összeomlottak volna.

• A Fehér Ház tárgyalópartnerei közösen a katari és pakisztáni közvetítőkkel azonban olyan ajánlattal álltak elő, – többek között a Hormuzi amerikai blokád azonnali feloldása, hogy Teherán végül elállt a válaszcsapástól, és megerősítette a megegyezést.

A megállapodás létrejöttét Kazem Garibabadi, iráni külügyminiszter-helyettes a helyi médiában megerősítette, mondván, hogy az Egyetértési Megállapodás szövegét véglegesítették, és folyamatban van az amerikai haditengerészeti blokád feloldása.

„A háború és a katonai műveletek azonnali és végleges leállítását a különböző frontokon, beleértve Libanont is, ma estétől jelentjük be,” – közölte, megjegyezve, hogy a Teherán által kért módosítások egy részét a vasárnapi libanoni eszkaláció után elfogadták a megállapodás szövegében, miután az „iráni fegyveres erők által megfogalmazott fenyegetések „segítettek előrelépést elérni a tárgyalásokon. A fegyveres erők készen álltak a döntő válaszlépésre. Ez hozzájárult a szöveg véglegesítéséhez, és előmozdított több olyan kérdést, amely korábban megoldatlan maradt a tárgyalások során.”

Mi következik

Sarif bejelentette, hogy Pakisztán és a többi közvetítő „a héten találkozók sorozatát fogják koordinálni,” amelyet technikai egyeztetések követnek a pénteki aláírás előtt.

Trump változatlanul kitart amellett, hogy a következő 60 nap alatt technikai megegyezésre jutnak Irán magasan dúsított uránjának semlegesítéséről, valamint arról, hogyan fagyasszák be és ellenőrizzék nukleáris programját a jövőben. Izraellel, és egyes republikánus háborúpárti szenátorok véleményével ellentétben, a Fehér Házban úgy vélik a végleges megállapodást garantálja a szankciók feloldása, és a befagyasztott forrásokhoz való hozzáférés, ami kizárólag a nukleáris téren elért haladástól függ.

Miután az Egyesült Államok és Irán bejelentették, hogy megállapodásra jutottak, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország úgy tűnik hajlandó feloldani az Iránnal szembeni szankciókat, amennyiben Teherán lépéseket tesz nukleáris programja felszámolása végett.

„Irán soha nem szerezhet be atomfegyvert. Készen állunk arra, hogy ennek érdekében együttműködjünk az Egyesült Államokkal, Iránnal és az NAÜ-vel,” – áll az említett országok vezetőinek közös nyilatkozatában.

JD Vance alelnök röviddel az egyezség aláírásáról szóló bejelentések után a Fox News-nak nyilatkozott, – „ez nagy pillanat az Egyesült Államok számára. Három fontos dolog – a Hormuzi-szoros azonnal megnyílik. Iránnak soha nem lesz nukleáris fegyvere. És ha az irániak betartják az egyezséget, az megváltoztatja a Közel-Keletet az elkövetkező 50 évben. Ez véget vet a háborúnak, az energiaárak csökkennek az amerikaiak számára.”