A megállapodást már aláírták, Izrael maradhat Libanonban

📌 Rövid összefoglaló:

Digitálisan már aláírták a háború lezárását célzó amerikai–iráni megállapodást, amely pénteken a Hormuzi-szoros teljes megnyitását és vámmentességét eredményezi. Az izraeli az ellenzék élesen bírálja Binjámin Netanjahu diplomáciai kudarcát. Az Izraeli Védelmi Erők pozícióban marad Dél-Libanonban, és már végrehajtotta az első fenyegetéselhárító légi csapásokat Kfar Tebnit és Harisz térségében.

A legfontosabb fejlemények pontokban:

  • Palesztin választások: Mahmúd Abbász módosította a menetrendet: a PFSZ parlamentjének választásait 2026 novemberére, az elnökválasztást pedig 2027-re halasztották.
  • Kneszet-válság: Az ultraortodox pártok bojkottot hirdettek, miután a bevonulást megtagadó haredi családok bölcsődei támogatását visszaállító törvényjavaslatot levették a napirendről.
  • Feszültség a területeken: Izraeli telepesek autókat és egy mecsetet gyújtottak fel Ramallah mellett.

Avi/ujkelet.live

🚢 A Hormuzi-szoros és egyéb ügyek

Mi történt? Donald Trump amerikai elnök hétfő este pontosított: „A szoros most részben nyitott – pénteken teljesen nyitott lesz.” Az amerikai elnök tisztázta, hogy a szoroson való áthaladás vámmentes lesz, és a befagyasztott iráni eszközöket nem szabadítják fel – amíg az irániak „nem teszik meg, amit tenniük kell”. Trump ezzel próbálja elfogadtatni az USA és Irán között frissen jóváhagyott szándéknyilatkozatot, amelynek célja a háború lezárása és a szoros újbóli megnyitása.

A Fehér Ház védelmébe vette a megállapodást:

JD Vance alelnök a CNBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy Izraelen belül is vannak olyan elemek, akiknek kifejezetten tetszik a megállapodás.

  • Bírálatok: Vance szerint az izraeli politikai paletta részéről érkező bírálatok az iráni állami média félrevezető hírein alapulnak, amellyel Teherán csak a hazai közönségnek próbálja eladni a paktumot.
  • Összehasonlítás: Az alelnök a 2015-ös Obama-féle nukleáris alkuval ellentétben – amelyet elmondása szerint az öbölmenti államok gyűlöltek – úgy véli, hogy a mostani megállapodást az öbölmenti országok üdvözlik. Ígérete szerint a szöveg a héten nyilvános lesz, és egy „új Közel-Keletet” teremt, ahol Izraelnek is helye lesz az asztalnál.
  • Már aláírták: Bár a személyes aláírási ceremóniát péntekre tűzték ki Svájcban, Vance azt állítja, hogy az egyetértési megállapodást még tegnap „digitálisan” aláírták, iránt Mohammad Bagher Ghalibaf, a parlament elnöke képviselte. Vance szerint bár az előzetes megállapodás összejött, „sok” részlet van még, amit tisztázni kell.

Franciaország kész lépni: Emmanuel Macron francia elnök a TF1 TV-nek nyilatkozva a G7-csúcs előtt hangsúlyozta, hogy Irán dúsított urániumkészleteit semlegesíteni kell és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete alá kell helyezni.

  • Macron közölte, hogy egy közös francia-brit misszió készen áll a szoros megnyitásának biztosítására: a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó 2-3 napon belül a térségbe érkezhet.

🇱🇧 Vegyes fogadtatás Libanonban és helyszíni villongások

Teherán óvatos, a Hezbollah üdvözli:

  • Eszmail Baghaei iráni külügyi szóvivő kijelentette, hogy Libanon szuverenitásának tiszteletben tartása része az ideiglenes megállapodásnak. Ugyanakkor hozzátette, Teherán továbbra is „mély bizalmatlansággal” viseltetik az USA iránt a február végén kirobbant háború lezárását célzó keretrendszer ellenére.
  • A Hezbollah terrorszervezet írásos közleményben üdvözölte az amerikai-iráni szándéknyilatkozatot, amely szerintük átfogó tűzszünetet eredményezett minden fronton, beleértve Libanont is. Figyelmeztették Izraelt, hogy nem fogadnak el semmilyen szuverenitást sértő támadást.

Bejrút visszafogott: Joseph Aoun libanoni elnök óvatos reményét fejezte ki, hogy a megállapodás véglegesen lezárja az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktust.

  • Aoun üdvözölte Libanon stabilitásának elismerését, de a teljes elköteleződéstől való tartózkodása mögött a hírek szerint az állhat, hogy a tűzszünetet Irán és nem a libanoni állam tárgyalta le, miközben kormánya elvileg elkötelezett a Hezbollah leszerelése mellett.

Iráni és Hezbollah zászlókkal a lakóhelyüket elhagyni kényszerült síiták megpróbálnak visszatérni dél-libanoni falvaikba, miután Washington és Teherán megállapodásra jutottak:

Kivonulásról nincs szó: .Egy magas rangú amerikai tisztviselő újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Izrael kivonulása Dél-Libanonból nem feltétele az Iránnal kötött megállapodásnak. Ha a Hezbollah támad, Izraelnek joga van válaszolni.

A helyzet a frontvonalon: Az Izraeli Védelmi Erők egyelőre nem vonult vissza a dél-libanoni pozícióiból, eleértve a Beaufort-erődöt is. A tűzszünet bejelentése óta a nap folyamán végrehajtották az első légi támadásokat az „azonnali fenyegetések elhárítására”:

  • Kfar Tebnit: Az izraeli hadsereg dróncsapást mért egy járműre, amely a nemrég elfoglalt falu közelében, a csapatok közvetlen szomszédságában mozgott. A Libanoni Nemzeti Hírügynökség és izraeli védelmi források szerint a sofőr meghalt.
  • Harisz: Egy másik fenyegetéselhárító csapásban egy motorkerékpárt találtak el, körülbelül 3 kilométerre az izraeli erők állásaitól.

🇮🇱 Izraeli ellenzék: „Netanjahu elvesztette a háborút”

Diplomáciai katasztrófa: Az izraeli ellenzéki vezetők éles kirohanást intéztek Binjámin Netanjahu miniszterelnök ellen az alakuló amerikai-iráni megállapodás miatt.

  • Jair Lapid ellenzéki vezető pártja frakcióülése előtt kijelentette: „Izrael Állam megnyerte a csatát; Netanjahu elvesztette a háborút.” Lapid szerint soha nem látott még az ország akkora diplomáciai kudarcot az iráni fronton, mint most, amikor az amerikai elnök nyíltan megmondja az izraeli kormányfőnek, hogy ki a főnök. Lapid hozzátette: „2023. október 7-én megtanultuk, hogy Netanjahu már nem képes megvédeni Izrael állampolgárainak biztonságát. 2026. június 15-én pedig megtanultuk, hogy diplomáciai kampányt sem tud már vezetni.”
  • Avigdor Liberman (Iszráel Beitenu) szerint Netanjahu az Obama-féle 2015-ös alkunál is súlyosabb diplomáciai katasztrófába sodorta az országot. Kijelentette: ha ezt a Trump-alkut a korábbi Bennett-Lapid kormány írta volna alá, Netanjahu hazaárulással vádolná őket. Liberman követeli, hogy Izrael utasítsa el az iráni és a libanoni front összekapcsolását, és minden Izraelre irányuló iráni indításra a Kharg-sziget és Bandar Abbász kikötőjének elpusztításával válaszoljon.

Netanjahu valamint Naftali Bennett volt miniszterelnök is sajtótájékoztatót tart este.


🏘️ Telepesek gyújtogattak Ramallah mellett

Palesztin médiaforrások jelentése szerint izraeli telepesek megpróbáltak felgyújtani egy mecsetet Burqa faluban vasárnap este, miközben a hívők bent tartózkodtak.

  • A telepesek először egy parkoló autót gyújtottak fel, majd betörték a mecset ajtóit és meggyújtották a bejáratot. A bent lévőknek sikerült eloltaniuk a lángokat; személyi sérülés nem történt, de az épület jelentős károkat szenvedett.
  • A közeli Deir Dibwan településen szintén gyújtogatás történt: ott két jármű teljesen megsemmisült, több megrongálódott, és a környező mezőgazdasági területeket is felgyújtották.
  • A kritikusok szerint az izraeli hatóságok szemet hunynak az egyre gyakoribbá váló telepes erőszak felett.

🇵🇸 Abbász választásokat hirdetett 2027-re

Módosuló menetrend: Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke elnöki nyilatkozatot adott ki, amely szerint a palesztin elnökválasztást 2027-ben tartják meg, számolt be a WAFA hírügynökség. Pontos dátumot nem közöltek.

  • A nyilatkozat szerint a PFSZ parlamentjének (Palesztin Nemzeti Tanács) választásait 2026 novemberében rendezik meg.
  • Abbász korábban azt ígérte, hogy a gázai háború lezárása után egy évvel (azaz 2026 októberében) tartják meg a voksolást, így a mostani bejelentés a menetrend csúszását jelenti. Az elmúlt évben az USA is komoly nyomást gyakorolt a Palesztin Hatóságra a választási reformok érdekében.
  • Abbász már 20 éve van hatalmon, 15 évvel túllépve eredeti mandátumát.

⚽️ Izraeli-palesztin focimeccs

A FIFA egy szimbolikus labdarúgó-mérkőzés megszervezését tervezi az izraeli és a palesztin U15-ös válogatottak között, a The New York Times és a The Guardian beszámolói szerint.

  • A kezdeményezés célja, hogy a mérkőzéssel egy új ifjúsági csapattornát indítsanak az Egyesült Államokban, amely szeptemberben kezdődik.
  • A verseny a FIFA összes 211 tagszövetsége számára nyitott lesz, beleértve Oroszországot is.

📜 Összeomlott a koalíciós törvényhozás a kneszetben a haredi bojkott miatt

Ultimátum a bölcsődei támogatásokért: Hétfő délután az összes kormányzati törvényjavaslatot le kellett venni a kneszet napirendjéről, miután az ultraortodox pártok (askenázi Jahadut Hatora Torah és szefárd Sasz) bejelentették, hogy nemmel szavaznak minden koalíciós javaslatra.

  • A konfliktus oka: A haredi pártok követelték az úgynevezett „Bölcsődei Törvény” napirendre tűzését. Ez a jogszabály visszaállítaná a bölcsődei állami támogatásokat azon ultraortodox családok számára, ahol az apa megtagadja a katonai szolgálatot.

A háttér: Gali Baharav-Miara főügyész 2024 augusztusában rendelte el ezen támogatások megvonását, miután a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az ultraortodox férfiak is kötelezhetők katonai szolgálatra, így a bevonulást megtagadók támogatásának jogalapja megszűnt.

  • A koalíció a Bacalel Szmotrich vezette szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus párt ellenállása miatt nem hozta ma plénum elé a törvényt, ami kiváltotta az ultraortodoxok bojkottját. Így ma csak az ellenzék bizalmatlansági indítványairól szavaznak.

⚖️ Tüntetések a Legfelsőbb Bíróság elnökének háza előtt

Fokozódó feszültség a sorozás körül: Vasárnap ultraortodox tüntetők tucatjai demonstráltak Jichák Amit, a Legfelsőbb Bíróság elnökének Mevaszeret Cion-i háza előtt, egy Haredi katonaszövevény letartóztatása miatt. A rendőrség rövid időn belül feloszlatta a tömeget.

  • A hónap elején Noam Sohlberg elnökhelyettes Alon Svut-i otthonát ért erőszakos támadás után ez a legújabb eset, hogy a bírósági tisztségviselőket veszik célba.

Kontextus: A tiltakozások a többfrontos háború és az Izraeli Védelmi Erők súlyos emberhiánya közepette zajlanak. Miközben a bíróság 2024-ben kötelezővé tette a bevonulást, a haredi vezetők továbbra is törvényi mentességet követelnek, mivel a katonaságot veszélyesnek tartják az életmódjukra, és elvárnák, hogy az állam a Tóra-tanulmányokat a katonai szolgálattal egyenértékűnek tekintse.