Avi/ujkelet.live
🚀 Az izraeli-iráni háború titkos frontvonalai
A lényeg: A CNN exkluzív riportja szerint Izrael a háború során elit katonai és hírszerzési egységeket telepített Azerbajdzsánba, valamint más közel-keleti és afrikai országokba. Ez a titkos hálózat példátlan hatótávolságot biztosított az izraeli hadseregnek Irán északi, déli és nyugati határai mentén.
🇦🇿 Rejtett bázisok az iráni határnál
Mi történt? Négy, az ügyet ismerő forrás szerint Izrael különleges kommandós egységeket, helikopteres mentőcsapatokat és a Moszad munkatársait – összesen néhány tucat főt – állomásoztatott Dél-Azerbajdzsánban, 96 km-re a háborúban csapást elszenvedő iráni Tebriztől.
- A feladat: Hírszerzési adatgyűjtés, drónműveletek és esetlegesen lezuhant pilóták mentése.
- A háttér: A CNN-nek nyilatkozó források szerint a felkészülés már január közepén megkezdődött. Miután Donald Trump amerikai elnök az utolsó pillanatban lefújta a tervezett amerikai csapásokat, Izrael önállóan lépett: lopakodó vadászgépekkel és különleges erőkkel hírszerzési eszközöket telepített a határvidékre.
🚫 Azeri reakció: Azerbajdzsán washingtoni nagykövetsége határozottan visszautasította a CNN-nek, hogy az ország területét harmadik országok elleni műveletekre használták volna fel. Az izraeli miniszterelnöki hivatal és az Izraeli Védelmi Erők nem kívánta kommentálni az értesülést.
🌍 A regionális hálózat kiterjedése
Izrael nemcsak Azerbajdzsánban, hanem a régió több más pontján is fenntartott előretolt állásokat a háború támogatására:
- Szomáliföld: Afrika szarván található, el nem ismert szakadár köztársaság (amelyet Izrael 2025 decemberében elsőként ismert el hivatalosan) logisztikai megállóhelyet biztosított az iráni hosszú távú repülésekhez. A kikötővárosban, Berberában az Egyesült Arab Emírségek is komoly katonai jelenléttel bír.
- Irak: Két titkos izraeli létesítmény működött itt logisztikai és mentési célokból, ezt korábban a Wall Street Journal és a New York Times is megírta. Az iraki hadsereg március elején tagadta a „nem engedélyezett bázisok” jelenlétét.
- Egyesült Arab Emírségek: Izrael egy Vaskupola légvédelmi üteget és annak kezelőszemélyzetét telepítette titokban az országba az Axios korábbi jelentése szerint. Bár az Emírségek tagadta, a CNN korábban arról számolt be, hogy Binjámin Netanjahu miniszerelnök, a Moszad és a hadsereg vezetői is ellátogattak az Emírségekbe a háború alatt.
🎯 Kulcsfontosságú csapások és hírszerzési sikerek
A legfontosabb akció: A források szerint az Azerbajdzsánból indított műveletek egyike vezetett március 4-én Rahman Moghaddam likvidálásához. Ő az Iráni Forradalmi Gárda hírszerzését vezette, és Izrael szerint ő tervezte a Trump elleni 2024-es merényletkísérletet.
- A megtorlás: Egy nappal később dróntámadás érte az azerbajdzsáni Nahicseván exklávé repülőterét. Ilham Aliyev azeri elnök Iránt vádolta a „gyáva terrortámadással”, amit Teherán tagadott.
- Közös fellépés: Március 6-án az azeri biztonsági szolgálat bejelentette, hogy felszámoltak egy Forradalmi Gárda-összeesküvést, amely zsidó és izraeli célpontok ellen irányult. Izrael később elismerte, hogy ez a Moszad, az izraeli hadsereg és a Sabak belbiztonsági szolgálat közös akciója volt.
🤝 Miért pont Azerbajdzsán?
Gershon Kogan, a Begin-Szadat Stratégiai Tanulmányok Központjának Irán-szakértője a háború előtt úgy fogalmazott, hogy az izraeli stratégia Azerbajdzsánban tudatosan alacsony profilú, fegyverszállításokra és technológiai együttműködésre épül. Az összefonódás főbb pillérei:
- Olaj és fegyver: Baku biztosítja Izrael olajszükségletének jelentős részét, cserébe Izrael modern fegyvereket ad, amelyeket a 2016-os és 2020-as hegyi-karabahi konfliktusokban is használtak. Azerbajdzsán volt a Vaskupola első külföldi vásárlója 2016-ban.
- Diplomáciai híd: Joshua Kucera, a Crisis Group vezető elemzője rámutatott, hogy a kapcsolat révén Baku hozzáfér a washingtoni izraeli lobbihoz, és igyekszik regionális hídszerepbe kerülni Izrael és az arab államok között.
