ujkelet.live
Baljós jelek
Tegnap este tovább folytatódtak a szélsőséges Jeruzsálemi Frakció által irányított ultraortodox zavargások tiltakozásul a katonaszökevények rendvédelmi elfogása, és letartóztatása ellen.
Az elmúlt napokban történt útlezárások, gyújtogatások, illetve a rendőrség elleni agresszív fellépések után az esti órákban a Legfelsőbb Bíróság bírája Noam Szolberg bíró került sorra, akihez végül orvost kellett kihívni. A bíró Alon Svut-i otthonánál gyülekező háredi tüntetők horogkeresztes izraeli zászlóval felvértezve betörték a Szolberg család házának ablakait, megrongálták a ház bejáratát, és a bíró autóját, miközben virágcserepeket törtek össze a Legfelsőbb Bíróságot, és képviselőjét okolva a jesivahallgatók katonai sorozása, és a kibújókra érvényes törvényi szabályozás miatt.
A zavargók miután végeztek a háznál felszálltak egy buszra, és megpróbálták elhagyni a helyszínt, de a helyszínre nagy erőkkel érkező rendőrség feltartóztatta a járművet. a tüntetőkkel, és bezárta őket a járműbe, amíg a további erősítés meg nem érkezett.
„Holokauszt-túlélők gyermekei vagyunk; hogyan árthatnak zsidók egymásnak? Nézzék ezt a pusztítást, ez egy pogrom. Mi ez, a Kristályéjszaka?” – mondta a Szolberg bíró felesége, Meira, majd pontosította szavait, – „nem szeretem, ha a Holokauszthoz hasonlítanak dolgokat, semmi sem fogható a Holokauszthoz, de az, hogy egy zsidó követ fog és megdobja egy másik zsidó házát, szomorú dolog, elviselhetetlen és felfoghatatlan. Mindig van egy kisebbség, amely súlyos provokációkat követ el. Nem félünk, csak szomorúak vagyunk emiatt. Jó lenne, ha lecsillapodnának a kedélyek. Minden irányból, minden oldalon, minden szektorból. Nem harcolhatunk egymással, így is annyi ellenség vesz körül minket. Nem egyetérteni, az rendben van, de pusztítani? Hogy lehet ilyet? Tudjuk, hogy minden rendben lesz.”
Az igazságszolgáltatási ág bírósági szervezete közleményben ítélte el, és rendkívül súlyosnak tekinti a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének otthona közelében zajló „súlyos és elfogadhatatlan esetet, amely túlmutat a legitim tiltakozás határain, és arra irányul, hogy aláássa a bírói tisztséget betöltő személyek és családtagjaik biztonságérzetét.. Izrael bírái a jövőben is professzionálisan, függetlenül és félelem nélkül fogják végezni munkájukat, a törvényeknek, és a nyilvánosság felé fennálló kötelezettségüknek megfelelően,” – áll a közleményben.
Jichák Herzog elnök szintén elítélte a vörös vonalnak számító zavargást. is beszélt Solberg bíróval. ,,A felbujtás, a fenyegetések és egy izraeli bíró otthonának megtámadása nem tiltakozás – hanem egy veszélyes vörös vonal átlépése. Aki megpróbálja megfélemlíteni az igazságszolgáltatási rendszert, az nemcsak egy szanelyt támad meg, hanem az izraeli demokrácia alapjait. Bármilyen mély is legyen a vita, nem fordulhat erőszakba és megfélemlítésbe. A leghatározottabban elítélem ezeket a súlyos cselekményeket, a háza megrongálását, az ő és felesége élete elleni fenyegetéseket, és mindenkit arra szólítok fel: álljatok meg, mielőtt katasztrófa történik itt,” – közölte Herzog miután beszélt Szolberg bíróval.
A Legfelsőbb Bíróság elleni megdöbbentő agresszív fellépés széles körű elutasítása a kormányt is állásfoglalásra késztette.
A Kneszet feloszlatása, és előrehozott választások előtt álló, de ezidáig még mindig a vitatott sorkatonai szolgálat alóli kibújást biztosító törvény megszavazását támogató Binjámin Netanjahu miniszterelnök elítélő nyilatkozatában hangsúlyozta, miszerint – „a bűnüldöző szerveknek a törvény teljes szigorával kell fellépniük a rendbontók ellen,” de azt nem említi, hogy az igazságszolgáltatás konkrétan az ultraortodoxok zavargókra is egyformán értendő. Hivatala később megerősítette, hogy a miniszterelnök telefonon érdeklődött Szolberg bíró, és családja hogyléte felől.
A baljós precedensnek megágyazó agresszív fellépést követően, a kormány Bíróság ellen kampányoló frakciói, mint a radikális Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter, illetve az ultraortodox pártok végül csak elhatárolódtak. Az askenázi Jahadut HaTora elnöke, Jichák Goldknopf azon túl, hogy támogatásáról biztosította a jesivahallgatókat, „akiknek tiszteletét és státuszát a jelenlegi kormány lábbal tiporja, és akik kifejezik a fájdalmukat, elítélem az erőszakot, amelynek nincs helye a táborunkban, ellentétes a Tóra szellemével, és árt a Tóravilág megmentéséért folytatott igazságos küzdelemnek.” A szefárd Sász hasonló nyilatkozatban utasította el az erőszakot, de az askenázi frakcióhoz hasonlóan, a hangsúlyt a „Tóratanulók megdöbbentő üldöztetésére” helyezte.
Összességében, a kormány tagjai zárójelben ítélték el a Legfelsőbb Bíróság, és bírája elleni atrocitást, de alapvetően a sorozás alól kibújók letartóztatása elleni tiltakozásukat helyezték előtérbe.
Dani Lévi országos rendőrfőkapitány éles szavakkal ítélte el a Szolberg bíró házánál történt súlyos eseményeket, mondván, ,,a tiltakozáshoz való jog nem torkollhat erőszakos cselekményekbe, rongálásba vagy közszereplők bántalmazásába,” majd a rendőrség közleménye szerint „utasítást adott a törvény teljes szigorának alkalmazására a rendbontókkal szemben.”
A Ynet jelentése idézi az egyik tüntetőt, akit előállítottak, – ,,a jesivában bejelentették, hogy van egy busz, és most mindannyian együtt indulunk. Megérkeztünk arra a pontra, ahol a buszok letettek minket, tiltakoztunk, majd elmentünk. Különböző szervezetek aktivistái is velünk voltak. Azt mondták, álljunk ott és mondjunk zsoltárokat, balhé nélkül.” A helyszínen történt hatalmas pusztítás ellenére az ilyen helyzetben gyakorlottnak tűnő Netanel azzal védekezett: „Lehet, hogy voltak olyanok, akik megvadultak. Én nem voltam a szervezők között, azt sem tudtam, hova megyünk.”
Politika
A hét eleji libanoni eszkalálódásnak véget vető Donald Trump elnök és Binjámin Netanjahu miniszterelnök közötti feszült hangvételű telefonos egyeztetés, és a találgatásokat követően az elnök végül megerősítette a k**zottul megőrültél” beszélgetést Netanjahuval.
Tegnap esti interjújában a CNBC tévécsatornának a miniszterelnök nem tagadta Trump súlyos kirohanását, miután megegyezésük ellenére Netanjahu hétfő reggel az izraeli hadművelet további expanzióját és Bejrút ostromát jelentette be.
,,A legfontosabb kérdésekben egyetértünk,” – hárította Netanjahu az elnökkel mélypontra jutott kapcsolatának részletezését, és igyekezve kisebbíteni az ügy jelentőségét elismerte, hogy igen nehéz beszélgetés volt, majd hozzátette – „nem bocsátkozom beszélgetéseink részleteibe.”
Továbbá hangsúlyozta, hogy – „több ezer, nos, nagyon sok beszélgetésünk volt már. És ha azt gondolják, hogy ez válság, akkor hallaniuk kellene néhány másikat. De mindig megtaláltuk a megoldást.” A lényeget tekintve, a miniszterelnök megjegyezte, hogy a legfontosabb dolgokban egyetértés van közöttük, beleértve annak szükségességét, hogy megakadályozzák Iránt abban, hogy veszélyt jelentsen Izraelre, a régióra és a világra. Az elnököt a valahova volt legnagyobb barátnak nevezte, akivel „közösek a céljaink, és néha, mint a legjobb családokban, előfordulnak taktikai nézeteltérések, de mindig megtaláljuk a módját, hogy áthidaljuk a különbségeket.„
Ugyanakkor, Netanjahu nem adott konkrét választ arra a kérdésre, hogy Trump valóban azt mondta-e neki, – „börtönben lennél, ha én nem lennék,” helyette azt mondta – „nem megyek bele a részletekbe, de ő nagyon hangosan és egyértelműen beszélt az ellenem folyó koholt per abszurditásáról,” – utalt arra, miszerint Trump többször is nekiment Jichák Herzog elnöknek, azt kifogásolva, hogy nem adott teljes körű felmentést a miniszterelnök elleni korrupciós perekben.
Netanjahu, továbbá a tegnapi Kuvait elleni iráni támadást illetően kijelentette, hogy a teheráni rezsim „a tűzzel játszik. Irán biztosan tudja, mit mondott az elnök: ha szükséges, teljes körűen visszatérnek a katonai akciókhoz,” – mondta, de hangsúlyozta, hogy mindez az elnök döntése, miközben Izrael készen áll, és az amerikai erők is készen állnak. Továbbá, Gáza kapcsán megjegyezte, hogy „el kell döntenünk, mikor lépünk fel Gázában, és a Béketanáccsal fogjuk eldönteni, hogy milyen típusú fellépés legyen,” majd utalva az Ábrahám Egyezményre kijelentette: „mindenkit megleptünk a megállapodásokkal. Újabb lehetőség nyílik a békére. A geopolitikai helyzet változik, az országok felénk fordulnak, és békét akarnak.”
Végezetül, Trump hétfői „stratégiai” kiakadását eredményező libanoni helyzettel kapcsolatban Netanjahu hangsúlyozta, hogy az elnökkel egyetértenek a Hezbollah terrorszervezet lefegyverzésének prioritásában az Izrael, és a Libanon közötti béke elérése érdekében.
„Éppen ezért, ha meg akarjuk menteni Libanont, ha libanoni-izraeli békét akarunk – márpedig én azt akarok –, akkor le kell fegyvereznünk a Hezbollahot, és demilitarizálnunk kell Libanont. És tudom, hogy ez egy olyan cél, amelyben az elnökkel osztozunk, és ez az, amit meg kell tennünk,” – összegezte a miniszterelnök
Netanjahu élő-interjúja alatt is folytatódtak a tárgyalások Washingtonban. Az amerikai közvetítéssel zajló egyeztetések negyedik fordulója után a felek közös nyilatkozatban leszögezték, miszerint megállapodtak a tűzszünet megújításáról, valamint arról, hogy Libanon területén belül több „mintaprojektnek” számító Hezbollah-mentes biztonsági zónát hoznak létre.
Az amerikai Külügyminisztériumban továbbá megállapításra került, hogy a fegyvernyugvás feltétele „a Hezbollah tüzeinek teljes beszüntetése, valamint az összes Hezbollah-operatív tag kivonása” a Litáni-folyótól délre eső területekről.
„Ezek a lépések lehetővé teszik a haladást egy átfogó béke- és biztonsági megállapodás felé. Minden ország megerősítette, hogy az Izrael és Libanon közötti jövőbeli kapcsolatokról a két szuverén kormánynak kell döntenie. Elutasítottak minden olyan kísérletet, amellyel bármely állami vagy nem állami szereplő túszul ejtené Libanon jövőjét,” – áll a közös nyilatkozatban, utalva Teherán törekvéseire, miáltal az iráni háború befejezését Libanonra is kiterjesztené.
Megjegyzendő, hogy a Hezbollah nem vesz részt az Izrael és Libanon közötti, nagyköveti szinten zajló washingtoni tárgyalásokon, melynek újabb fordulójára június 22-i héten kerül sor, azzal a céllal, hogy „átfogó megállapodást érjenek el.”
Katar-gate
Új adatok kerültek nyilvánosságra Binjámin Netanjahu miniszterelnök tanácsadója, Jonatan Urich érintettségét illetően a Katar-gate ügyben.
Az Urich elleni vádak szerint állambiztonságot veszélyeztető szándékkal szolgáltatott ki titkos információkat, Katartól kapott fizetés ellenében, miközben nem kevesebb mint 150 alkalommal lépett be a védelmi minisztérium Kirja bázisára az október hetedikei Hamász mészárlások után kezdődött háború folyamán.
A 12-es csatornán tegnap este először nyilvánosságra hozott adatok a Mozgalom az Információszabadságért szervezet közérdekű adatigénylése nyomán kerültek nyilvánosságra, és arra világítanak rá, miszerint a Kirja bázisát a harcok ideje alatt milyen gyakorisággal, és állandó, kísérő nélküli belépési engedéllyel látogatta Urich.
A mintegy 150 alkalommal történő magas belépési számon túl a vádemeléskor figyelembe vételre kerülő fontos szempont, miszerint Urich állandó és kísérő nélküli belépési engedélyt kapott arra a bázisra, ahol a legtitkosabb és legérzékenyebb biztonsági megbeszélések zajlanak, mely engedélyre nem jogosult olyan külsős tanácsadó, aki nem rendelkezik megfelelő biztonsági átvilágítással, és aki számos ismeretlen ügyféllel rendelkezik.
Összegzésként – a katariakkal való együttműködését Urich maga is elismerte, ugyanakkor ügyvédje azzal érvelne, miszerint védence nem állami tisztviselő, és nem közalkalmazott, hanem csupán egy külsős tanácsadó, akinek a sok közül a katari állam is egyik ügyfele – következésképpen a Katar-gate ügyben vele szembeni vesztegetési bűncselekmény nem megállapítható. A nyilvánosságra került adatok azonban az ellenkezőjét feltételezik, a legérzékenyebb biztonsági egyeztetések bázisára, háborúban történő, szabad belépéseinek gyakorisága kizárja, hogy Urich külsősként kapott engedélyt.