ujkelet.live
📌 Rövid összefoglaló
Döntés nélkül zárult a Fehér Ház egyeztetése: Donald Trump amerikai elnök tanácsadóival tárgyalt az Iránnal kötött tűzszünet 60 napos meghosszabbításáról és a Hormuzi-szoros újranyitásáról, de végleges megállapodás még nem született.
Iráni bizalmatlanság: Teherán szerint a megállapodás feltétele a háború teljes lezárása (a libanoni frontot is beleértve), miközben a vezetés nem bízik a washingtoni garanciákban. Izrael szerint Irán csak az időt húzza.
Reagáltak a piacok: Bár a politikai egyezség még kérdéses, a tőzsdék már beárazták a háború végét. Az irányadó Brent nyersolaj ára a fegyvernyugvási várakozások hatására közel 20%-ot esett májusban, hordónként 92,05 dolláron zárva a hónapot.
Lassú konszolidáció várható: Szakértők szerint a Hormuzi-szoros esetleges megnyitása után is hónapokig tarthat az olajpiac helyreállása az aknamentesítés, a sérült infrastruktúra és a szállítmányozói bizalom hiánya miatt.
Rövid biztonsági egyeztetés, döntés nélkül
Donald Trump amerikai elnök tegnap ugyan bejelentette, hogy „végleges döntés” meghozatalára törekszik az Iránnal kötött tűzszünet meghosszabbításáról, és a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló egyetértési nyilatkozatra vonatkozóan, de tanácsadóival összehívott alig két órás találkozó a Fehér Ház Helyzetértékelő Szobájában végül eredménytelenül zárult. A másik fél, Irán részéről szintén megerősítésre került, miszerint az egyezményt még nem véglegesítették.
„Trump elnök csak olyan megállapodást köt, amely jó Amerikának, és megfelel a vörös vonalaknak,” – idéz az AP hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó fehér házi forrást; emellett a New York Times arról számolt be, hogy a megállapodás még mindig elérhető közelségben van, de további egyeztetésekre van szükség olyan kérdésekről, mint az iráni pénzeszközök feloldása.
A kulisszák mögött – úgy tűnik, hogy Teherán már napokkal ezelőtt jelezte, hogy rendelkeznek a szükséges jóváhagyásokkal, és készek aláírni a dokumentumot, amit az egyik közvetítő ország tisztviselője megerősített. Izraelben viszont azzal érvelnek, hogy sem Abbász Aragchi iráni külügyminiszter, sem Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök nem jogosult az aláírásra, ezért nyilvánvaló, hogy a legfőbb iráni vezető csak az időt húzza, de végül úgy sem fogja beleegyezését adni.
Eközben Trump tovább folytatta eddigi jól bevált „húzd meg, ereszd meg” stratégiáját. A megegyezés kezdeti eufórikus bejelentését követően, és a héja republikánusok felháborodása közepette arra összpontosít, hogy a feltételezett szándéknyilatkozatot Barack Obama volt elnök, korábbi 2015-ös atomalkuját [JCPOA] felülmúló, az egész világ békéjét biztosító megállapodásaként fogadtassa el.
A felek által megerősített, de még nem véglegesített egyezség 60 nappal meghosszabbítaná a tűzszünetet, miközben új tárgyalásokat kezdenének Irán vitatott nukleáris programjáról.
„Iránnak bele kell egyeznie, hogy soha nem lesz nukleáris fegyvere vagy bombája,” – ismételte meg Trump vörös vonalként emlegetett követelését saját közösségi platformján, hozzátéve a Hormuzi-szorost meg kell nyitni a nemzetközi hajózás előtt, és minden tengeri aknát meg kell semmisíteni.
Miközben, Teheránban úgy tűnik nem Trump követelései miatt aggódnak, hanem inkább az elnök szavahihetőségét illetően. A parlament elnöke, és egyben a legfőbb iráni tárgyaló Ghalibaf hangsúlyozta, miszerint „nem bízik a garanciákban, vagy a szavakban, csakis a tettekben. Egyetlen lépést sem teszünk meg addig, amíg a másik fél nem cselekszik,” – közölte, majd hozzátette – „engedményeket nem tárgyalásokkal, hanem rakétákkal érünk el.”
Ilymódon, a megegyezés egyik fő konfliktusforrása a bizalomépítésre irányuló iráni követelés. Modzstaba Hámenei ajatollah, és rezsimjének legfőbb aggályai mögött a bizalom hiánya áll, arra utalva, hogy mind a tavalyi izraeli Felkelő Oroszlán hadművelet, mind az idei február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli támadás előtt Trump csak úgy tett, mintha meg akarna állapodni Iránnal, miközben a kulisszák mögött a katonai csapásokat készítette elő.
Irán bármilyen megállapodás illetve előzetes kötelezettségvállalás előtt ragaszkodik a háború – minden irányú lezárásához, beleértve a libanoni hadszínteret is, amit Binjámin Netanjahu miniszterelnök nyilvánvalóan el fog utasítani, sőt a felek közötti megállapodás esélyeit tovább rontva, a miniszterelnök újabb erőteljes libanoni bombázásokra, illetve a megszállt területek kibővítésére utasította az izraeli hadsereget.
A tőzsdék már korábban beárazták a háború lezárását
A háttérben, a kereskedések különösen pozitív hangulatban zárták a hetet, és a hónapot. A tőzsdék ugyanis már jóval korábban – nagyjából a másfél hónapja bejelentett tűzszünet idején beárazták a fejleményeket, és jelenleg a közelgő meghosszabbított fegyvernyugvásra fogadnak, amely enyhítheti a Perzsa-öbölben tapasztalható ellátási zavarokat, és újraindíthatja a globális kereskedelmet a jelenleg még kettős blokád alatt álló Hormuzi-szoroson.
Az irányadó Brent nyersolaj májusban közel 20%-kal esett vissza, a hónap utolsó kereskedési napján 92,05 dolláron zárt hordónként. A kereskedők arra számítanak, hogy a küszöbön álló 60 napos tűzszünet komoly lépés lehet a háború tartós lezárása felé, ami a valós helyzettől jóval kedvezőbb képet mutat az esetlegesen várható fejlemények tükrében annak ellenére, hogy a Hormuzi olajút akár azonnali megnyitása önmagában még nem jelenti a háború előtti forgalom visszaállítását.
A félig tele pohár árnyékában annak inkább valószínűsíthető lesz, hogy a kettős blokád feloldását jelentő megállapodás aláírása után az energiapiacok egy ideig zavarosak maradnak, és az árak konszolidációja hónapokba telhet. A háború alatt több Perzsa-öbölbeli termelő visszafogta a kitermelést, miután olajlétesítményeiket találat érte, emellett a tárolókapacitások beteltek, és mindezen infrastruktúrák újraindítása időt vesz igénybe.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek fokozták ugyan a szorost megkerülő csővezetékek használatát, de ezen plusz mennyiségek meg sem közelítik azt a mennyiséget, ami normális esetben a Hormuzi-szoros halad át.
Továbbá, a megállapodás létrejötte, és az olajút megnyitása mellett a szállítmányozók bizalma a biztonságos áthaladás iránt egyelőre nem magától értetődő, miközben a szoros aknamentesítése, a fogságba esett tankerek evakuálása, illetve a termelés újraindítása hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat, ami hatással lesz az üzemanyagárakra, miáltal az olaj ára még hosszú ideig 100 dollár körül fog maradni.
“Sábát reggeli hírek – Trump nem döntött, de a piac már beárazta a háború végét” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva