ujkelet.live
Összefoglaló: Hajszálon függ a béke az amerikai-iráni tárgyalásokon
A legfrissebb washingtoni és teheráni jelentések szerint az iráni válság rendezését célzó diplomáciai egyeztetések a végjátékukhoz értek. A legfontosabb fejlemények:
- Trump ingadozása: Donald Trump amerikai elnök a háború újraindítása és a diplomáciai megállapodás között mérlegel, de a Fehér Ház belső forrásai szerint az intenzív bombázások megkezdése felé hajlik.
- A tárgyalások töréspontja: Washington a teljes nukleáris leszerelést követeli, míg Teherán mereven ragaszkodik a háború végleges lezárásához az atomkérdések érdemi megvitatása előtt.
- Közvetítők a helyszínen: Teheránban egy katari és pakisztáni delegáció próbál tető alá hozni egy 30 napos átmeneti tűzszünetet és szándéknyilatkozatot.
- Gazdasági és politikai tét: A Hormuzi-szoros blokádja és az összeomló olajpiac miatt az amerikai benzinár már 4,56 dollárra ugrot és a novemberi félidős választások előtt komoly politikai kockázatot jelent Trump számára.
A hír: A háttérben zajló „gyötrelmes” diplomáciai erőfeszítések ellenére Donald Trump elnök az elmúlt napokban folyamatosan ingadozott a „háború, hamarosan véget ér,” kijelentései illetve az Irán elleni hadművelet újraindításának elrendelése között.
Az iráni háború és gazdasági következményei miatt népszerűsége mélypontján az elnök ezidőtájt legfeljebb a csapások megkezdését tudja kézben tartani, ami utána következik, történetesen a háború lángjának eszkalálódását valószínűleg nem fogja tudni megfékezni.
A június 11-én kezdődő labdarúgó-világbajnokság, és az összeomlás alatt álló olajpiac küszöbén, Trump saját politikai platformján belüli támogatottsága sem egyértelmű. Azt követően, hogy a republikánus átállók miatt a Szenátus múlt héten 50:47 arányban megszavazta a hadi jogkörökről szóló határozatot, a republikánus vezetők váratlanul lemondták ugyanezen határozat csütörtökre tervezett kongresszusi szavazását, tartva a hasonló eredménytől.
A tárgyalások összeomlásához vezető okok
Trump ragaszkodik egyértelmű győzelmét alátámasztó iráni elköteleződés – azaz a nukleáris leszerelés követeléséhez, míg a fokozott diplomáciai nyomás ellenére, Irán úgy tűnik mindenekelőtt ragaszkodik a háború végleges lezárásához, mielőtt még bármilyen más kérdés – mint például a dúsított urán átadása körüli nézeteltérések megvitatása sorra kerülne.
Annak ellenére, hogy a különböző médiákban kiszivárgott egy keretegyezmény lehetősége, ami a hátrahagyja a vitás pontok tisztázását a fegyvernyugvásért, és a régió stabilitásáért cserébe, Trump tegnap délelőtt összehívta nemzetbiztonsági csapatának magasrangú tagjait, mivel egyértelműen szándékában áll a harcok újraindítása, – jelentette az Axios. Az idézett források szerint változást legfeljebb a tárgyalások utolsó pillanatában történt áttörés jelentene, ami viszont úgy tűnik nincs kilátásban.
Trump harci készülődésének jeleként, tegnap este bejelentette, hogy nem vesz részt legidősebb fia, Donald Jr. mára tervezett esküvőjén a Bahamákon. A bejelentést az elnök Truth Social platformján nyomatékosította, mondván ,,bár nagyon szerettem volna a fiammal és a Trump család új tagjával, leendő feleségével, Bettinával lenni, a kormányzati körülmények és Amerika iránti szeretetem ezt nem teszik lehetővé. Fontos, hogy Washingtonban, a Fehér Házban maradjak ebben a kritikus időszakban. Gratulálok Donnak és Bettinának!” – írta az elnök, emellett a Fehér Ház azt is megerősítette, hogy péntek esti New York-i beszéde után Trump visszatér Washingtonba, ahelyett, hogy bedminsteri golfklubjában maradna.
A helyzet állása
Teheránban eközben megérkezett a katari tárgyaló delegáció, és Aszim Munir, Pakisztán legfelsőbb katonai parancsnoka. A közvetítők (Pakisztán, Katar, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország) egy olyan szándéknyilatkozatot próbálnak véglegesíteni, amely a háború lezárása mellett egy 30 napos tárgyalási periódust indítana el Irán nukleáris programjáról. Munir várhatóan ma találkozik Ahmad Vahidi tábornokkal, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnokával, aki az iráni döntéshozatali folyamat egyik kulcsszereplője.
Iszmáil Bakaei szóvivő a pakisztáni vezérkari főnök látogatását egy összetett tárgyalási folyamat részének nevezte, amely nem feltétlenül jelzi a megállapodás közelségét, mondván – „Irán és az Egyesült Államok közötti különbségek mélyek és számosak, és nem lehet azt mondani, hogy néhány látogatás vagy néhány hét tárgyalás után biztosan megegyezésre jutunk. A tárgyalások középpontjában a háború lezárása áll, és jelenleg nincs terv az atomkérdésekkel kapcsolatos témák megvitatására.”
Washingtonban – a diplomáciai tárgyalásokat „kínkeservesnek” értékelik, miután az újabbnál újabb tervezetek „naponta oda-vissza vándorolnak” anélkül, hogy érdemi haladás történne, – közli az Axios forrásaira hivatkozva.
A pénteken többek között JD Vance alelnök, Pete Hegseth védelmi miniszter, John Ratcliffe, CIA igazgató, Susie Wiles, a Fehér Ház kabinetfőnöke és más tisztségviselők vettek részt a szűkkörű biztonsági megbeszélésen, melynek során tájékoztatták Trumpot a tárgyalások állásáról, valamint az diplomáciai erőfeszítések összeomlása esetére a különböző lehetséges forgatókönyvekről.
Fehér házi források megosztottak a folytatást illetően, annyi viszont bizonyos, hogy az elnök egyelőre még nem döntött.
A helyzetet ismerő források szerint [Axios] Trump az elmúlt napokban egyre inkább frusztrálttá vált, és folyamatosan változtatja szándékait.
- kedden még azt mondta Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy szeretne még egy esélyt adni a diplomáciának, de csütörtök estére már az intenzív bombázások elindítása felé hajlott.
A teheráni rezsim vezetői eközben kevésbé tűnnek feszültnek, az iráni Külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, de a megállapodás még nincs közel, míg az Iszlám Forradalmi Gárdához köthető, félhivatalos Tasnim hírügynökség bennfentes forrást idézve megjegyezte – „a vitatott kérdésekről szóló tárgyalások még folynak, és végleges eredmény még nem született.”
Egyelőre kiszámíthatatlan, mind az utolsó pillanatban történő iráni áttörés, illetve Trump várható következő lépése sem borítékolható miután a tűzszünet elmúlt másfél hónapjában már többször is közel állt a háború újbóli elindításához, majd végül mindig visszakozott.
Összességében – a jelenlegi helyzet paradoxona, miszerint Trump többször is világossá tette, hogy bármilyen megállapodásnak meg kell akadályoznia Irán atomfegyverhez jutását, ugyanakkor a háborút lezáró egyetértési memorandum – ahogyan azt Irán követeli – gyakorlatilag kizárná az ellentétes szándék katonai erővel történő megakadályozását; másrészt az sem világos, hogy egy újabb akár intenzív támadás közösen Izraellel valójában térdre, vagyis tárgyalóasztalhoz kényszerítené-e Iránt, miközben egy szárazföldi művelet a dúsított urán megszerzésére rendkívül veszélyes, és bonyolult lenne.
Ráadásul, a Kanadával és Mexikóval közösen rendezett labdarúgó világbajnokságot beárnyékoló kényelmetlen helyzeten is túlmutató legnagyobb politikai veszélyt az olajárak megugrása jelentené. A Hormuzi kettős blokád miatt eleve összeomlás szélén ingadozó energiapiac, a tartós zárlatot nem tudja tovább ellenőrzés alatt tartani, a háború újraindítása miatti Öböl-államok létesítményei elleni várható iráni megtorlócsapások nyomán keletkezett károkat pedig végképp nem.
A háború az amerikai üzemanyagárakra, következésképpen az inflációra már most nagy mértékben kihat, ami az elnök felé irányuló bizalomvesztésen túl, a republikánusok rémálmának beteljesülesét is előrevetíti a novemberi félidős választások közeledtével.
Az amerikai átlagos benzinár jelenleg 4,56 dollár gallononként, ami 1,50 dolláros emelkedést jelent a háború előtti szinthez képest, ugyanakkor a Fehér Ház tagadja a republikánusok aggodalmaira utaló jelentéseket, azt ígérve, hogy amikor az elnök sikeresen lezárja az iráni „konfliktust, az üzemanyagárak ismét többéves mélypontra esnek vissza, és a globális energiapiacok hosszú távon sokkal stabilabbak lesznek.”
“Az iráni tárgyalások utolsó óráiban Trump már majdnem döntött a háború irányában” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva