Avi/ujkelet.live

Mi történt? Az izraeli parlament szerdai ülésén nem kevesebb, mint 13 különböző javaslatot tárgyalt a Kneszet feloszlatására. A kezdeményezéseket Ofir Katz koalíciós frakcióvezető, valamint szinte az összes ellenzéki párt képviselői nyújtották be, mivel mindegyik oldal a saját kezében szeretné tartani a folyamat irányítását.

A fordulat: Az ultraortodox (háredi) pártok csatlakoztak az ellenzékhez, és biztosították a többséget a Kék-Fehér párt törvényjavaslatához a koalíció saját indítványa mellett, így garantálva a befolyásukat az események alakulására.

A status quo: Elsőként a koalíció javaslatát vitatták meg, amelyet Katz terjesztett elő. Katz beszédében bírálta az ellenzéket, kiemelve, hogy a koalíció 64-ről 68 fősre bővült, kitöltöttek egy teljes jobboldali ciklust, rekordmennyiségű, 9 költségvetést és 520 törvényt fogadtak el. Értékelése szerint a Kneszet teljesítette a hivatali idejét. Végül a Kneszet összes frakciója – koalíciós és ellenzéki képviselők (összesen 110 képviselő) egyaránt – támogatta Katz feloszlatási javaslatát az előzetes olvasatban, így azt jóváhagyták.

📅 A lehetséges választási dátumok és a háttéralkuk

A háredi pártok és a koalíció között a sorkatonai mentességet biztosító törvény hiánya miatt kialakult válság közepette több lehetséges időpont is felmerült az előrehozott választásokra:

• Szeptember 1. vagy szeptember 15.: A legvalószínűbb forgatókönyvek. Az ultraortodoxok szerint a szeptemberi, Ros Hásáná (zsidó újév) körüli időpont – a Szlichot (bűnbánó imák) időszakának és a jesivák tanévkezdésének közelsége miatt – nagyobb választási sikert hozhat számukra. A szeptember 9-i dátum a választási bizottság számára nehézséget okozna az újév közelsége miatt.
• Október 6.: Ez a dátum a háredik Binjámin Netanjahu miniszterelnök felé irányuló dühéből fakad. A sorkatonai törvény elakadása miatt a válság folytatódik, az ultraortodoxok pedig a közvetlenül október 7-e (a háború kitörésének évfordulója) előtti dátummal fenyegetőznek, ami szándékosan politikai csapást mérne Benjamin Netanjahura és a koalícióra.
• Október 27. (Az eredeti időpont): A kormány a lehető legtávolabbi időpontot preferálná. Az Iránnal zajló, le nem zárult háború, a biztonsági helyzet, valamint a még befejezetlen parlamenti jogalkotási folyamatok és a jóváhagyásra váró kinevezések mind a halasztás mellett szólnak.

🚪 Kik hiányoztak és mi történik a színfalak mögött?

A hiányzók: A sorsdöntő parlamenti ülésen nem volt jelen a Kneszet épületében Netanjahu miniszterelnök, Iszrael Katz védelmi miniszter, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Arje Deri, a szefárd ultraortodox Sasz vezetője sem.

A geopolitikai szál: A 12-es csatorna riportere, Amit Szegal szerint a háttérben komoly nemzetközi egyeztetések zajlanak: Donald Trump és Netanjahu az éjszaka folyamán egy „hosszú és drámai” telefonbeszélgetést folytatott egymással.