ujkelet.live

Omer 47

Izraelben kész tényként, az iráni tűzszünet összeomlásaként kezelték az elmúlt napok fejleményeit, elkerülhetetlennek állítva be Donald Trump elnök csapások újraindítására várható döntését.

Ilymódon a tegnapi nap folyamán az Axios arról számolt be, hogy Irán frissített javaslata a háború lezárását célzó megállapodásra vonatkozóan a Fehér Ház szerint nem jelent érdemi előrelépést, és amennyiben Teherán nem változtat álláspontján, akkor az Egyesült Államoknak „bombákon keresztül” kell folytatnia a tárgyalásokat.

Mielőtt az Egyesült Államok megkapta volna Irán [vasárnapi] legújabb amerikai javaslatra tett ellenajánlatát, Trump telefonon azt nyilatkozta [Axios], hogy „ketyeg az óra,” és ha Irán nem mutat rugalmasságot, „sokkal keményebb csapás fogja érni.”

• Az Axios forrásai szerint az iráni ellenjavaslat vasárnap este jutott el a Fehér Házba pakisztáni közvetítőkön keresztül, és állítólag jelentéktelen, jelképes javításokat tartalmazott az előző „elfogadhatatlannak” nevezett változathoz képest.
  • az új javaslat állítólag többször említi Irán az irányú elkötelezettségét, hogy nem törekszik nukleáris fegyver megszerzésére, de nem tartalmaz részletes vállalásokat az urándúsítás felfüggesztéséről vagy a már meglévő, magas dúsítású uránkészlet átadásáról, – állítja az amerikai fél.
  • eközben, a médiában közzétett ellentmondásos nyilatkozatok szerint az iráni állami média arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne bizonyos olajszankciók feloldására a tárgyalások során, míg Washington állítása szerint semmilyen szankcióenyhítés nem történik „ingyen,” iráni viszonzás nélkül.

A feszültség napközben tovább fokozódott, miközben a háttérben a Fehér Házban arra vártak, hogy Teherán lépjen a kompromisszum irányába, az Axios forrása szerint „valódi, komoly és részletekbe menő tárgyalásokra van szükségünk [a nukleáris programról]. Ha ez nem történik meg, akkor bombákon keresztül fogunk tárgyalni, ami sajnálatos lenne.”

Megjegyzendő – az Egyesült Államok, és Irán nem folytatott közvetlen tárgyalásokat a megállapodás tartalmáról, de közvetett egyeztetések zajlottak a két közvetítő Katar és Pakisztán vezetőin keresztül, emellett a nyomásgyakorláshoz csatlakozott Törökország, illetve mint utólag kiderült Szaúd Arábia, és a háború újraindításában Izrael szerint érdekelt Egyesült Arab Emírségek is.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és Trump közötti vasárnap esti telefonos egyeztetést követően a Kan közszolgálati csatorna politikai forrása arra utalt, hogy amennyiben az elnök  engedélyezi az iráni csapások felújítását, azok nem korlátozottak, hanem a két hadsereg közös műveletei lesznek, különös tekintettel az energia létesítmények elleni komplex támadásokra, amit Izrael akar végrehajtani.

Igen, de – Trump második hivatali ideje alatt gyakori az egyre meredekebb konfliktus közepette időzített TACO stratégia – azaz a túlfűtött feszültség, és a tőzsdék robbanás előtti utolsó másodpercben az elnök látványos bejelentések közepette visszalép.

Ilymódon, különösebben nem okozott meglepetést, hogy miközben Jeruzsálemben már bevetésre izzították a vadászgépeket, Trump tegnap este felfüggesztette az Irán elleni tervezett támadást. Az elnök szokásához híven egyszerre hűt és fűt bejelentése szerint Teherán békajavaslata „nagyon jó esélyt” szolgáltat a megállapodásra Irán nukleáris programjának korlátozásáról.

Az elnök döntését a régióbeli szövetségesek közbenjárásával indokolta, mondván – „az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed bin Zayed Al Nahyan; Szaúd-Arábia trónörököse, Mohammed bin Szalmán Al Szaúd, valamint Katar Emírje, Tamim bin Hamad Al Thani arra kértek, hogy halasszuk el a tervezett katonai támadást az Iráni Iszlám Köztársaság ellen, amelyet holnapra terveztünk. Komoly tárgyalások zajlanak, és mint nagy vezetőink és szövetségeseink véleménye szerint – egy olyan megállapodás születik, amely nagyon elfogadható lesz az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Közel-Kelet összes országa, és azon túl számára.

Ezen megállapodás fontos eleme, hogy Iránnak NEM lesznek atomfegyverei!

A fent említett vezetők iránti tiszteletből utasítottam Pete Hegseth hadügyminisztert, Daniel Caine tábornokot, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnökét, valamint az Egyesült Államok fegyveres erőit, hogy ne hajtsuk végre a holnapi tervezett támadást Irán ellen. Ugyanakkor továbbra is utasítottam őket, hogy készüljenek fel egy teljes körű, nagyszabású támadásra Irán ellen, akár azonnali jelzésre is, amennyiben nem születik elfogadható megállapodás,” – közölte Trump szokához híven Truth Social platformján közzétett bejegyzésében.

A kulisszák mögött – az elmúlt órákban Trump telefonon egyeztetett Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek legmagasabb szintű vezetőivel, akik egységesen úgy vélekedtek, miszerint ‘adjunk esélyt a tárgyalásoknak, mert ha megtámadod Iránt, mi mindannyian megfizetjük az árát,’ – idézi az Axios az ügyről tájékoztatott forrást. Az elnök háborút követelő, héja politikai szövetségeseinek továbbította a három arab vezető álláspontját, miszerint meg akarják akadályozni „az olaj- és energiaügyi létesítményeik felrobbantását,” ami minden bizonnyal bekövetkezik az iráni megtorlás miatt.

Trump újságíróknak azt mondta, hogy az arab vezetők arra kérték, „két vagy három napig” halassza el a támadást, és hozzátette, hogy döntéséről előre tájékoztatta Izraelt.

A helyzet jelenlegi állása – az elnök a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli közös hadművelet során, majd a 40 napos intenzív bombázások után bejelentett tűzszünet alatt számtalanszor változtatott előre bejelentett tervein és határidőin. A jelenleginél 2-3 napos felfüggesztés nem világos miben különbözik a többitől, és milyen ígéretek állnak a háttérben, ami Trump szerint alapja lehet a háború végleges lezárására vonatkozó megállapodásnak. Mindenesetre, a piac nem ugrott be teljesen a legújabb TACO stratégiának, de valamennyire mérséklődtek az árak.

A ázsiai kereskedés keddi indulásakor az irányadó Brent ára hordónként 109,70 dolláron, 2,11%-os csökkenést, míg az amerikai WTI 102,80 dolláron, 1,55%-al csökkenést jegyzett.

Politikai hírek, röviden

Binjámin Netanjahu miniszterelnök ragaszkodik jelölte, volt katonai titkára Roman Gofman kinevezéséhez a Moszad kémügynökség élére. A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott petíciók érvénytelenítésére  beadott G. dandártábornok vallomásában azt állítja, hogy 2022 óta nem beszélt Gofmannal Ori Elmakajesz beszervezésével kapcsolatos ügyről, emellett állítása szerint, világossá tette Gofman számára, hogy tilos vizsgálódnia vagy beszélnie az ügyről.

• Ori Elmakajesz 17 éves volt, amikor az Izraeli Védelmi Erők 210. hadosztálya – Roman Gofman parancsnoksága alatt – beszervezte egy online befolyásolási művelethez.
  • A jelentés ellentmondásai: az Izraeli Védelmi Erők Információbiztonsági Főosztályának jelentése szerint Tzur őrnagy, Gofman közvetlen beosztottja, valós időben tájékoztatta feletteseit a fiú letartóztatásáról.
  • Gofman védekezése: a tiszt a kinevezési bizottság előtt azt állította, csak 2024 januárjában, a sajtóból értesült az ügy részleteiről, és nem ismerte Elmakajesz személyazonosságát a művelet idején.
    
  • Tzur vallomása: az őrnagy ügyvédje útján kijelentette, hogy számos részletet átadott Gofmannak, aki pontosan tudta, kit alkalmaznak.

G. vallomásának kézhezvétele után Binjámin Netanjahu felszólította a Legfelsőbb Bíróság bíráit, hogy hozzanak ítéletet az ügyben, amelyet a miniszterelnök részéről Dr. Harel Arnon, valamint Gofman képviseletében Ohad Szelem ügyvéd is aláírt, majd élesen bírálta Gali Baharav-Miara főügyészt, mondván – „mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a kinevezést – a vallomásból azonban az derül ki, hogy Gofman magatartásában nem esett folt, és az nem tartalmaz minősített információt.”

A Kan közszolgálati csatorna tegnap este részleteket hozott nyilvánosságra a „szigorúan titkosnak” minősített vallomásból, miszerint G. dandártábornok kijelenti, hogy 2022 óta „semmilyen formában vagy módon” nem beszélt Gofmannal az akció ügyéről, és azt is hangsúlyozta továbbá, hogy nem egyeztetett Gofmannal saját jövőjéről a Moszadnál.

„A hadosztályparancsnok jelezte, hogy szeretné ellenőrizni az ügyet a beosztottjai körében, hogy biztos választ adhasson. Azonban a beszélgetés elején történt pontosítások, és a kapott utasítások nyomán világossá vált számára, hogy ezt nem teheti meg, mivel a nyomozás folyamatban van, és ez veszélyeztetheti azt,” – állítja G., és vallomásában azt is kijelentette, hogy Gofman azt mondta G.-nek: nem tud hírszerzési anyagok Telegram-csatornákhoz való továbbításáról.

„Attól tartottunk, hogy kémkedésről van szó,” – áll  G. vallomásában, majd hozzáteszi, hogy Gofman azt mondta neki: „nem tud ilyesmiről,” mire Gofman kérte, hogy ellenőrizze ezt a beosztottjai körében, de G. azt válaszolta, hogy ezt nem teheti meg, mivel az ügy akkoriban vizsgálat alatt állt.

Végezetül, G. azt is kijelentette, hogy akkoriban Elmakajesz,- „a személyazonossága sem előttem, sem Gofman előtt nem volt ismert, és nem került szóba a beszélgetés során,” – állítja, ugyanakkor vallomásában nem tért ki arra, hogy szerinte Gofman igazat mondott-e a köztük lezajlott beszélgetés során.

Elmakajesz a korábban a 12-es csatornának adott interjújában “arculcsapásként” értékelte a kinevezést.

„Félelmetes belegondolni, hogy egy ember, aki felhasznált, majd elárult engem, most a Moszad ügynökeinek életéért lesz felelős. Van rá esély, hogy egy nap őket is sorsukra hagyja,” – tette hozzá.

A Kneszet feloszlatása

A 25. Kneszet feloszlatásáról szóló döntés küszöbén a parlamenti frakciók hétfőn üléseztek. Az ellenzék bejelentette, hogy álláspontjuk szerint a jelenlegi törvényhozás elérte útja végét, és arra szólítottak fel, hogy mindenki támogassa a feloszlatási javaslatot, amelyet szerdán terjesztenek elő.

A kormány megbuktatását kezdeményező askenázi ultraortodox frakciók valószínűleg a Kneszet feloszlatása mellett fognak szavazni, ugyanakkor a válság ellenére a Jahadut HaTora, és a szefárd Sász képviselői a héten a koalíciót fogják támogatni az ellenzéki törvényjavaslatok megbuktatásában.

Az ellenzéki frakcióvezetők azonban bejelentették, hogy szándékukban áll visszavonni az összes Kneszet-plénum elé benyújtott törvényjavaslatukat, – „a 25. Kneszet befejezte történelmi küldetését. Mivel a széteső koalíciónak nincs többsége, az ellenzéki frakciók visszavonják minden javaslatukat a Kneszet plénumáról, és berekesztik az ülést. Ahelyett, hogy továbbra is fenntartanánk ezt a működésképtelen Kneszetet, arra szólítunk fel mindenkit, hogy támogassa a Kneszet feloszlatásáról szóló javaslatot, amely most szerdán kerül napirendre, és a lehető leghamarabb tartsunk választásokat,” – áll az ellenzék közleményében.

A parlamenti küszöb alatt teljesítő  Vallásos Cionizmus vezetője, Becalel Szmotrich pénzügyminiszter azonban a kormány egybentartására szólított fel – „innen szólítom fel az ultraortodox Kneszet-képviselőket: mutassanak felelősséget Izrael Állam iránt. Ne nyújtsanak segédkezet azoknak, akik meg akarják dönteni a jobboldali kormányt, és szét akarják bomlasztani a nemzeti tábort. Hatalmas kihívások előtt állunk, amelyeket Izrael Államban kell vezetnünk az elkövetkező években. Ha a baloldal és a terrorizmust támogató arabok kerülnének hatalomra – ne adj Isten –, az generációkra szóló tragédia lenne.”

A Demokraták elnöke, Jáir Golan tartalékos vezérőrnagy éles támadással nyitotta meg frakcióülését Binjámin Netanjahu miniszterelnök ellen, azt állítva, hogy viselkedése sérti az állam biztonságát, és az északi lakosokat, míg a Demokraták frakcióvezetője, Efrat Raiten képviselőnő annyit tett hozzá a jelenlegi válságos helyzethez, miszerint – „a Kneszet 16:00-kor kinyitott, és 16:05-kor be is zárt. Nincs már itt semmi keresnivalójuk. A Kneszetnek vége, elveszítette az irányítást! Hamarosan választások jönnek, előre a győzelemért!”

A miniszterelnök többször is világossá tette partnerei számára, hogy szeretné kitölteni a mandátumát, azonban a jelenlegi körülmények között a Sász szeptember 1. vagy szeptember 15. választási időpontokat javasolja, Deri szerint az Elul hónap, és a Szlichot (bűnbánati imák) miatt több szefárd ultraortodox szavazatra számít.

Ugyanakkor mind a Likud, mind a pollok szerint a választási küszöb alatt teljesítő Becalel Szmotrich időt akar nyerni, a pénzügyminiszter szerint a legmegfelelőbb dátum az október 27. lenne.

Összegezve – bármilyen úton módon, de a következő választásokra október hónappal bezárólag a kormánynak sort kell kerítenie, amit eleve beárnyékol az utóbbi időben egyre nagyobb visszhangot kiváltó politikai és biztonsági rendszerbe vetett közbizalom esetleges megingása, beleértve a tudatformáló irányított támadásokat, hamis információk terjesztését külföldi befolyásolási kísérletekről, illetve olyan kampányokról, melyek célja eleve az eredmények legitimitásának aláásása. A közbizalom támogatása elvileg a választási bizottság objektív működésén túl, a Sábák belbiztonsági szolgálat határozott kiállását feltételezi, amit beárnyékolja a szolgálat új vezetője David Zini munkája hátterében már a második szóvivő adta be lemondását.