ujkeletlive
Omer 45
A tavalyi győztes házigazda osztrák fővárosban megrendezésre kerülő Eurovíziós dalfesztiválon az izraeli küldött Noam Bettan lenyűgöző előadásában a Michelle a zsűri nyolcadik helyéről, a közönségszavazást követően a második helyen végzett.
Az idei győztes Bulgária először állhatott a dobogó első fokára a Bangaranga produkcióval induló Dara jóvoltából; a harmadik helyen Románia végzett, Alexandra Căpitănescu – „Choke Me” dalával.
Az utóbbi években erőteljesen átpolitizált Eurovíziós dalfesztiválnak otthont adó bécsi Wiener Stadthalle csillogó produkcióit ezúttal is beárnyékolta az Izraelt bojkottáló öt ország visszaélépése, illetve az izraeli énekes keddi elődöntős produkciója alatt hallható „állítsátok meg a népirtást” skandálás, ami a közvetítés elején is átszűrődött, mivel az osztrák közszolgálati műsorszolgáltató ORF eleve bejelentette, hogy nem fog „pfujolás-szűrő” technológiát alkalmazni a műsorszámok alatt.
Noam, korábban a héber médiának megjegyezte, hogy a felkészülés során eleve „pfujolás” mellett gyakorolt, így „edzetten” érkezett Bécsbe, ahol hibátlanul vette az akadályokat, és még a döntőben is hallatott ellenséges megnyilvánulások ellenére is, inkább a támogató szeretetet hangsúlyozta. Második helyezését értékelve szerényen kijelentette „teljes szívvel adtam bele mindent, olyan, hogy tökéletes, nem létezik. Békében vagyok a jóval, és a kevésbé jóval, a tökéletességgel, és a tökéletlenséggel. A félig tele, és a félig üres pohárral is, és mindig igyekszem ott lenni.”
A fesztivál végső eredménye egyrészt a zsűri szavazatai, majd a közönség értékelésének összesített pontjai alapján dől el.
Az izraeli produkciót, a zsűrit alkotó országok az alábbiak szerint értékelték:
12 pont – Lengyelország
10 pont – Ukrajna, Moldova
8 pont – Albánia, Litvánia, Ausztria
7 pont – Bulgária, Örményország, Dánia
6 pont – Grúzia, Románia
5 pont – Horvátország
4 pont – Málta, Azerbajdzsán, San Marino, Franciaország, Szerbia
3 pont – Németország
2 pont – Svájc, Csehország
1 pont – Belgium, Norvégia
0 pont – Luxemburg, Észtország, Ausztrália, Portugália, Svédország, Ciprus, Montenegró, Görögország, Olaszország, Finnország, Egyesült Királyság, Lettország
A zsűri értékelése alapján Bulgária 204 ponttal magabiztos előnnyel várta a mindent eldöntő közönség szavazatokat, míg Izrael 123 ponttal a nyolcadik helyről végül a támogatók 220 pontos kiegészítésével – összességében 343 ponttal végzett a második helyen, míg a győztes bolgárok 312 pontos közönségszavazattal végül, 516 pontos összesítéssel nyerték meg a versenyt.
„Sálom, barátaim, Izrael népe él. Őrületes volt, tényleg őrületes. Remélem, hogy reményt és erőt adtunk Izrael népének. Csodálatos érzés, az egész delegáció ragyog az örömtől. Nem is kívánhattunk volna jobb eredményt, hatalmas boldogság. Sok fütty volt, és sok taps is, mi pedig éneklünk és szeretetet adunk azoknak, akik hajlandók elfogadni azt.
Nem az eredményt néztem, amit tettem, azt a lehető legjobban igyekeztem tenni. Köszönöm azoknak, akik eljuttattak minket a második helyre. Csodálatos delegációnk van, a táncosokkal, és a stábbal együtt. Egy pillanatnyi reményt akartunk adni nektek. Tudom, hogy ma egységesek vagyunk, de holnap, a közeli és távoli jövőnkben is – engem is beleértve, és én is igyekezni fogok – próbáljatok kedves szavakat mondani másoknak. És mindig próbáljatok jóindulattal megítélni mindenkit, és maradjatok egységesek, mert megérdemeljük az egységet. Szeretlek benneteket. Csodálatos nép vagyunk, megérdemeljük, hogy szeressenek minket, és megérdemeljük, hogy szeretve legyünk,” – nyilatkozta Noam közvetlenül fellépése után.
Iráni háború
Izraelben minden eddiginél magasabb katonai készültséget rendeltek el azt követően, hogy Donald Trump visszaérkezett Washingtonba három napos kínai látogatásáról, és arra számítanak, hogy a legutóbbi „elfogadhatatlannak” nevezett teheráni választ követően az elnök várhatóan katonai csapásokkal kényszerítené Modzstaba Hámenei ajatollah rezsimjét tárgyalóasztalhoz.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök a negyvennapos Oroszlánüvöltés hadműveletet megszakító tűzszünet elmúlt heteiben tulajdonképpen változatlanul azt hangsúlyozta, miszerint esélyt adnak ugyan Trump tárgyalási kísérleteinek, de a háborúnak nincs vége, és előbb vagy utóbb a csapások újraindítása elkerülhetetlen.
A végső szót azonban Trump fogja kimondani, és a háttérben kiszivárgott különböző jelentések ellenére az elnök azonban úgy tűnik, hogy még mindig nem döntött.
A The New York Times hétvégi riportja Közel-keleti forrásokra hivatkozva, arról számolt be, hogy az USA és Izrael a tűzszünet hatálybalépése óta a „legintenzívebb előkészületeket” végzi a háború, akár már a héten várható újraindítására. Általában az izraeli Miniszterelnöki Hivatal felől nyilatkozó politikai források küszöbön álló amerikai-izraeli hadműveletét súlykoló jelentésekkel ellentétben, a washingtoni média megerősíti, hogy az elnök bizonytalan, és bár héja tanácsadói a katonai csapásokhoz való visszatérést támogatják, összességében a kormány megosztott, és korántsem érzik megalapozottnak azon állításokat, hogy a stratégiai infrastruktúra – hidak, energetikai létesítmények bombázása végül Trump feltételeinek elfogadására, és kompromisszumra kényszeríti Iránt –, míg mások a diplomácia folytatása mellett érvelnek.
Kínai útjáról visszatérve Trump mindenesetre hangsúlyozta, hogy „türelme fogytán,” illetve az iráni háború „folytatása következik,” mely ígéreteket egy újabb Truth Social közösségi platformján közzétett mesterséges intelligencia segítségével generált, önmagát a hullámokból kiemelkedő hősként bemutató bejegyzéssel nyomatékosított, azzal a megjegyzéssel – „vihar előtti csend.”
Annak ellenére, hogy az izraeli védelmi rendszer ugrásra készen, a legmagasabb fokozatú készenlétben várakozik Trump döntésére, a Ynet-nek nyilatkozó források úgy vélik, hogy az 50-50% arányban valószínűsíthető katonai hadművelet céljai nem fognak teljes mértékben egyezni az izraeli elvárásokkal, azaz nem az iráni rezsim megbuktatására összpontosítanak, – „nem fogja megtenni azt, amit 42 napon keresztül nem tett meg. Be van ragadva,” – idézi a Ynet forrásait.
Összességében, – az izraeli értékelés szerint Trump nagy valószínűséggel korlátozott csapást fog engedélyezni erőművek, illetve hidak nehéz bombázásával, és bár nem kizárt egy szárazföldi akció a dúsított urán megszerzésére és kimenekítésére, vagy a kulcsfontosságú Kharg sziget megszállására, de a várható veszteségek miatt ez utóbbiak valószínűsége a legkisebb. Egy másik opció, a korábbi „Szabadság projekt” megújítása a Hormuzi-szorosban rekedt hajók amerikai kíséretére, ami minden bizonnyal tűzpárbajhoz, a feszültség eszkalálódásához azonban kevésbé vezetne, mint az Izraelt is aktiváló totális háború újraindítása.
Időzítés
Amikor február 28-án izraeli közreműködéssel, Trump kirobbantotta az iráni háborút, a venezuelai akcióhoz hasonló gyors győzelemre készült, azzal számolt a legkevésbé, hogy minél tovább húzódó konfliktus révén az idő inkább Iránnak dolgozik.
Az iráni háború, és a meredeken megugró üzemanyagárak, illetve a nyomában kialakult nehéz gazdasági helyzet miatt az amerikai választók körében Trump népszerűsége eddig nem tapasztalt mélyponra jutott, amin nem sokat segített az időközben bejelentett ingatag, se tűzszünet se háború köztes állapot.
Az egyre erősödő aggodalmak ellenére, Trump azonban továbbra is úgy véli, hogy az iráni háború megéri a gazdaság okozta fájdalmat, és elutasítva a Teheránnal sürgető megállapodást, kijelentette -„nem gondolok az amerikaiak pénzügyi helyzetére. Az egyetlen dolog, ami számít, amikor Iránról beszélek, az az, hogy nem lehet atomfegyverük.”
Továbbá, az elnök változatlanul saját pártján belül is ráirányuló nyomást sem ismeri el, ezzel egyidejű döntésképtelensége az iráni konfliktus lezárására azonban arra utal, hogy a republikánusok inkább aggódnak a novemberi félidős választások, mint az iráni nukleáris leszerelés miatt.
Mindenesetre, az Iránt célzó bőséges fenyegetések mellett, Trump néhány napig igazoltan halaszthatta a döntést három napos kínai látogatására hivatkozva. Pekingi útjára nagy reményekkel induló elnök azonban majdhogynem üres kézzel tért haza, elkönyvelve az egyetlen diplomáciai eredményt, miszerint a „a jó hír, hogy nincs rossz hír.”
Trump arra számított, hogy a csúcstalálkozót követően Peking nyomást gyakorol majd Teheránra a kompromisszum érdekében. A félig tele pohárra utaló nyilatkozatokkal ellentétben, azonban úgy tűnik, hogy Xi Jinping kínai elnök tartózkodik a beavatkozástól.
Kínai útjáról hazafelé Trump megjegyezte, hogy fogytán a türelme Iránnal szemben, majd hangsúlyozta, miszerint Xi elnök szintén azon véleményen van, hogy a Hormuzi-szorost meg kell nyitni, ami az amerikai elnök szerint kizárólag Irántól függ. Peking azonban nem kíván beleavatkozni az USA és Irán közötti konfliktus megoldásába, – „nem kérek szívességeket, mert ha szívességet kérsz, cserébe neked is szívességet kell tenned,” – válaszolta Trump az Air Force One fedélzetén egy riporter kérdésére, a Hormuzi kettős blokád feloldásával kapcsolatban. Az említett szívességgel, illetve kínai segítséggel kapcsolatban azonban nem sokat tudni, Xi elnök ugyanis nyilvánosan nem kommentálta a Trumppal folytatott, Iránról szóló egyeztetéseit, a kínai Külügyminisztérium közleményében azonban vázolta Peking álláspontját, miszerint – „ennek a konfliktusnak, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie, nincs oka a folytatásra. Azt akarjuk, hogy a szoros nyitva legyen.”
A kínai szálat illetően, a Ynet forrásai rámutatnak, hogy Kína jelenleg a konfliktus legnagyobb nyertese, és nem fogja támogatni az USA és Irán közötti nukleáris megállapodás, ami a jelenleg jórészt Kína által felvásárolt iráni olajat a Nyugat felé terelné át, emellett az iráni több százmilliárd dolláros követelések felszabadítása a háborús újjáépítésre szintén Peking pozícióját erősítenék.
Összegezve kínai útjának tanulságait, Trump úgy nyilatkozott, miszerint Xi elnök érdekelt az amerikai olaj akvizíciójában, ő pedig mérlegeli az iráni olajat vásárló kínai olajvállalatokra kivetett amerikai szankciók feloldását.
Az időzítés Irán stratégiai fegyvere
Végezetül, a küszöbön álló csapások újraindítása a lehető legrosszabbkor jönne tekintettel az alig három hét múlva, június 11-én kezdődő labdarúgó-világbajnokságra, melynek az USA Kanadával, és Mexikóval közösen házigazdája. Trump tanácsadóival egy újabb rögtönzött, gyors és korlátozott összecsapásra gondol Irán sarokba szorítására, de amennyiben a tűzszünet az USA miatt összeomlik a további következmények kiszámíthatatlanok, annál is inkább, mert Izrael nem fog kimaradni, és minden bizonnyal „megelőző csapással” fog reagálni, ami elkerülhetetlenül a háború kiterjesztését fogja eredményezni, beleértve Libanont is.