ujkeletlive
Omer 42
Választások
A koalíció saját jogon akarja feloszlatni a Kneszetet
Felpörögtek az események azt követően, hogy a sorozási törvény elmaradása miatt az ultraortodox litván közösség vezetői tegnapelőtt bejelentették, hogy támogatják a Kneszet feloszlatását. A kormány megbuktatása körüli háredi motívum az elmúlt évek során rendre visszatért, és Binjámin Netanjahu miniszterelnök hasonlóan rendre ígérgetésekkel, és az ország biztonságát fenyegető háborúkkal, illetve temérdek anyagi kompenzácioval érvelt, eddig sikerrel.
Az idei, sikeresen megszavazott költségvetéssel egyébként jól kipárnázott askenázi háredi frakció vallási vezetői ezúttal azonban komolyan gondolják a kormánybuktatást, ami legfeljebb néhány héttel hozná előbbre, az amúgy októberben mindenképpen esedékes választásokat.
Míg az ultraortodoxoknak úgy tűnik nincs vesztenivalójuk, Netanjahu számára azonban nem mindegy, hogy ügyvezető koalíció élén, korlátozott jogokkal indul neki a következő kampánynak, vagy összetartó jobboldali blokk élén regnáló kormányt vezetve.
Azt követően azonban, hogy Netanjahu évtizedes támogatója, a szefárd Sász vezetője Árje Deri állítólag hűvösen elutasította a jobboldali blokk egybentartását megerősítő nyilatkozatot, a miniszterelnök számára nem maradt más lehetőség, mint a Kneszet feloszlatásának, kvázi az új választások időpontjának saját irányítás alá terelése.
Tegnapi este, Ofir Katz – a koalíció elnöke benyújtotta a Kneszet feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot, nyitva hagyva a választások pontos dátumának meghatározását. Az ellenzék által korábban benyújtott ellenében Netanjahu azért döntött a koalíció jogán indítványozott önfeloszlatás mellett, hogy elébemenjen egy kevésbé előnyös választási időpont kiírásának, ilymódon a 25. Kneszet feloszlatásának részleteit, és a pontos dátumokat a plénum bizottsága fogja meghatározni, biztosítva a politikai időhúzást.
A plénum feloszlására irányuló koalíciós javaslat a jövő héten kerül szavazásra, miközben a háredi frakciók bojkottja miatt a koalíció az összes napirendre tűzött törvényjavaslat felfüggesztése mellett döntött, közöttük azon új javaslat megszavazása is veszélybe került, ami szinte kizárólagos jogkört ad a kormánynak a legmagasabb rangú tisztségviselők kinevezésére és elbocsátására, mint például kormányzati jogi tanácsadó, közszolgálati biztos, vezérkari főnök, Sábák-vezető, rendőrfőkapitány stb. Emellett a javaslat kimondja, hogy minden meglévő kinevezés automatikusan érvényét veszti az új kormány megalakulását követő 100. napon, hacsak az új kormány másként nem dönt.
A Kneszet feloszlatása
Az új javaslat nem tartalmazza a választások kiírásának időpontját, ami elvileg három hónapon belül meg kellene történjen, így a Kneszet feloszlatását bejelentő törvény végleges olvasatainak kitolása közben döntenek a miniszterelnöknek, és koalíciós partnereinek megfelelő dátum kitűzését illetően.
A választások kiírása időpontjának meghatározásánál nem lehet kikerülni a katonai és diplomáciai sikerekre árnyékot vető Szimchát Tórai mészárlások harmadik évfordulóját, a folyamatban lévő többfrontos háborúkra koncentrálva a koalíciós partnernek különböző dátumok tartanak előnyösnek.
A miniszterelnök többször is világossá tette partnerei számára, hogy szeretné kitölteni a mandátumát, a jelenlegi körülmények között nem hivatalos megbeszéléseken [Ynet] a Sász szeptember 1. vagy szeptember 15. választási időpontokat javasolja, Deri szerint az Elul hónap, és a Szlichot (bűnbánati imák) miatt több szefárd ultraortodox szavazatra számít.
Ugyanakkor mind a Likud, mind a pollok szerint a választási küszöb alatt teljesítő Becalel Szmotrich pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus] időt akar nyerni, ezért a szerinte legmegfelelőbb dátum az október 27. lenne.
Megjegyzendő – a koalíció által prezentált Kneszet feloszlatását kezdeményező törvény megszavazása több olvasatban még nem tekinthető az előrehozott választások végleges döntésének.
Netanjahu az indítványozás révén hárítani kívánja az askenázi frakciók döntését az ellenzék győzelmeként való megjelenítését a héber médiában, helyette a koalíció összehangolt lépéseként a jobboldali-vallásos blokk egységének üzenetet közvetíteni, ellentmondva a litván közösség szellemi vezetője Dov Lando rabbi éles és szokatlan kijelentésének, miszerint „nincs többé blokk.”
Összegezve – bármilyen úton módon, de a következő választásokra október hónappal bezárólag a kormánynak sort kell kerítenie, amit eleve beárnyékol az utóbbi időben egyre nagyobb visszhangot kiváltó politikai és biztonsági rendszerbe vetett közbizalom esetleges megingása, beleértve a tudatformáló irányított támadásokat, hamis információk terjesztését külföldi befolyásolási kísérletekről, illetve olyan kampányokról, melyek célja eleve az eredmények legitimitásának aláásása. A közbizalom támogatása elvileg a választási bizottság objektív működésén túl, a Sábák belbiztonsági szolgálat határozott kiállását feltételezi, amit beárnyékolja a szolgálat új vezetője David Zini munkája hátterében már a második szóvivő adta be lemondását.
A szervezet jelenleg szóvivő nélkül maradt, miközben Zini igazgató vezetési stílusa és vitatott strukturális döntései miatt komoly belső konfliktusokról érkeznek hírek az ügynökségen belülről.
Diplomáciai ellentmondások
Netanjahu szerint volt az Emírségekben, Abu Dzabi cáfol
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma azonnal cáfolta Binjámin Netanyahu hivatalának tegnap közzétett állítását a miniszterelnök titkos látogatásáról, illetve találkozójáról az emírségek elnökével az iráni háború tűzpárbaja közepette.
Netanjahu hivatala azt követően csatlakozott a katonai-diplomáciai érdemek saját jogon történő bemutatásához, miután alig néhány órával korábban nyilvánosságra került a Moszad kémügynökség, és a Sábák belbiztonsági szolgálat vezetőinek titkos útjai mellett egy Amir Baram védelmi minisztériumi főigazgató vezette népes szakmai delegáció állítólagos Emírségekbeli vizitje.
Netanjahu hivatalának állítását, miszerint az izraeli miniszterelnök találkozott Mohamed bin Zájed Al Nahján sejkhel, az Egyesült Arab Emírségek elnökével titkos látogatása során, ami „történelmi áttörést eredményezett a két ország kapcsolataiban, az Emírségek Külügyminisztériuma arab és angol nyelvű hivatalos közleményben cáfolt.
„Az Egyesült Arab Emírségek megerősíti, hogy kapcsolatai Izraellel nyilvánosak, és az ismert és hivatalosan meghirdetett Ábrahám-egyezmények keretében zajlanak, és nem alapulnak átláthatatlan vagy nem hivatalos megállapodásokon,” – áll a közleményben, utalva a 2020-as egyezményre, amely normalizálta Abu Dzabi, és a zsidó állam kapcsolatait, továbbá hangsúlyozva:
„Ennek megfelelően bármilyen be nem jelentett látogatásra vagy nem nyilvánosságra hozott megállapodásra vonatkozó állítás teljesen alaptalan, hacsak az Emírségek illetékes hatóságai hivatalosan be nem jelentik.”
A Donald Trump elnök első ciklusa alatt életre hívott Ábrahám Egyezmény Izrael legszorosabb kapcsolatban álló tagállama kétségkívül az Egyesült Arab Emírségek.
A magas szintű diplomáciai, és gazdasági összefonódást, a katonai együttműködés tovább erősítette az iráni háború kapcsán, az október hetedikei Hamász mészárlások utáni izraeli gázai konfliktus kezelése miatti hűvös időszak ellenére.
Az izraeli előrehozott választások hírének hevében ostromló bejelentéseket, legfőképpen a miniszterelnök célzásait arra vonatkozóan, hogy a konfliktus miként mélyítette el a két állam védelmi és gazdasági együttműködését, Abu Dzabi túlzónak értékelte, és cáfolatukban arra utaltak, miszerint a szoros izraeli kapcsolatok reklámozását diplomáciailag túlzónak értékelik.
A negyvennapos háború alatt az Öböl-államok közül többnyire a legszorosabb izraeli-amerikai kapcsolatokat ápoló Egyesült Arab Emírségek viselte az iráni megtorló csapások jelentős részét: mintegy 2800 rakétát és drónt lőttek ki az olajban érdekelt Perzsa-öbölbeli államra, melynek kivédésére ez utóbbi kettős szövetségnek köszönhetően kapott légvédelmi rendszerek álltak készenlétben.
A konfliktus során Izrael köztudottan fejlett légvédelmi fegyvereket biztosított az Emírségeknek, többek között a Vaskupola rendszert, valamint egy újonnan kifejlesztett lézerrendszert, illetve a működtetésükhöz szükséges, az Emírségek területére vezényelt izraeli katonákat.
Cserébe, a közös védelmi együttműködés révén, az érintett Perzsa-öbölbeli országok közül egyedül az Emírségek utalt hangsúlyozottan a közös amerikai-izraeli aggodalmak létjogosultságára, és a többi arab vezető legkeményebb hangú bírálójaként lépett fel, amiért szerintük túl enyhén reagáltak az iráni agresszióra.
Ominózus hivatalos látogatását a miniszterelnöknek az Emírségek ugyan cáfolta, a helyi állami hírügynökség a múlt héten azonban megerősítette, miszerint Netanjahu azok között a regionális vezetők között volt, akik felhívták bin Zayed Al Nahján sejkhet, hogy elítéljék az iráni terrortámadásokat a Perzsa-öbölbeli állam ellen, korábban pedig Naftali Bennett volt miniszterelnök háborút megelőzően tett látogatását is hivatalossá tették.