ujkelet.live

A globális biztonságpolitika két feszültséggócpontra koncentrál: Trump elnök jogi kiskapukkal és a „tűzszünet” fogalmi átértelmezésével próbálja megkerülni a Kongresszus jóváhagyását az iráni katonai műveletek folytatásához. Ezzel párhuzamosan az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sábák, belső válságát éli. David Zini vezetése alatt a szervezet szakmai integritása megkérdőjeleződött, miután politikai színezetű döntések és vezetői káosz nehezítik a terrorizmus elleni harcot.

Omer 30

Sábát reggeli hírek röviden

Elutasítva Teherán újabb javaslatát, Donald Trump elnök ismételten kilátásba helyezte Irán „pokolba bombázását,” vagy a megállapodásra jutást, ami azért nem valószínű, mert eleve azt állította a nem részletezett javaslatról, hogy nincs megelégedve, másrészről a Kongresszus felé viszont kijelentette, hogy az általa deklarált iráni tűzszünet „lezárta” az ellenségeskedést, ilymódon támasztva alá érvelését, miszerint nem kell a törvényhozók engedélyére szorítkoznia a konfliktus folytatásához.

• Alátámasztva elnök terveit, kormányzatának magas rangú tisztviselői megelőzően a háború fogalmi csűrés-csavarásával érveltek, azt állítva, hogy a Teheránnal kötött, jelenleg is folyamatban lévő tűzszünet tulajdonképpen a konfliktus végét jelenti, így háborúról szó sincsen.
• Az amerikai képviselőház elnöke, Mike Johnson (republikánus, Louisiana) csütörtökön hasonlóképpen kijelentette, miszerint nincs szükség a Kongresszus állásfoglalására Trump katonai lépéseiről Irán ellen, mivel az Egyesült Államok jelenleg „nem áll háborúban.”
• Trump korábbi értelmezése szerint az iráni konfliktus: háború, költségeit tekintve minden bizonnyal annak nevezhető a 25 milliárd dolláros katonai kiadásokat [Pentagon], ami korántsem a végösszeg.
• Emellett, az elnök többször, és többféleképpen határozta meg a folyamatban lévő katonai erőfeszítéseket, például a konfliktus kirobbanása napján, február 28-án ekként fogalmazott – „bátor amerikai hősök élete veszhet oda, és lehetnek veszteségeink. Ez gyakran előfordul a háborúban;” más alkalommal jelentéktelennek minősítve „kis kiruccanásnak,” vagy „kisebb akciónak,” legfeljebb „katonai műveletnek” nevezte, miközben óvatosan tartózkodott attól, hogy háborút említsen, mert ahhoz saját bevallása szerint is kongresszusi jóváhagyás szükséges.

Igen, de – az 1973-as hadviselési jogkörökről szóló határozat értelmében az amerikai elnök mindössze 60 napig folytathat katonai akciót, mielőtt befejezné azt, felhatalmazást kérne a Kongresszustól, vagy a csapatok kivonása közben 30 napos hosszabbítást igényelne „az Egyesült Államok fegyveres erőinek biztonságát érintő elkerülhetetlen katonai szükségességre” hivatkozva.

Trump elnök azonban bagatellizálja a törvényt, és a kongresszusi vezetőknek pénteken – a háborúval kapcsolatos kongresszusi elszámolás határidején küldött levelében közölte, hogy a tűzszünet óta nem történt tűzváltás Iránnal, azaz 

„ 2026. február 28-án kezdődött ellenségeskedések véget értek,” – idézi a Reuters az elnök nyilatkozatát, majd mielőtt elindult volna Floridába, Trump ismét azt állította, hogy  „volt egy tűzszünetünk, ez pedig extra időt ad nekünk,” – utalva arra, hogy az óra újraindul, amennyiben a harcok kiújulása mellett döntene, bár ez nem következik a hadviselési jogköröket szabályzó törvényből, legalábbis addig nem, míg a csapatkivonás nem történik meg.

Előzmények – Trump két hónappal ezelőtt, az első légicsapások után 48 órával hivatalosan értesítette a Kongresszust a konfliktusról, miután kezdetét vette a 60 napos május elsejével bezáródó visszaszámlálás. Jelenleg a hadviselési jogkörökről szóló törvényt az elnök alkotmányellenesnek tartja, és bár republikánus, illetve a demokrata elődei is úgy vélték, hogy az intézkedés sérti az alkotmányt, mivel korlátozza az elnök mint főparancsnok jogköreit, a bíróságok azonban még nem hoztak a törvény ellen szóló döntést.

Káosz a Sábák házatáján

Ronen Bar volt Sábák főnök menesztése után, a helyére lépő David Zini vezetése alatt a belbiztonsági szolgálaton belüli káoszra lehet következtetni a héber médiában kiszivárgó jelentések alapján.

• Fél éve nincs vezetője a gázai részlegnek

A szervezet egyik kulcsfontosságú posztja tulajdonképpen azóta betöltetlen, hogy Zini átvette a vezetést. A gázai részleget egyelőre még mindig egy megbízott helyettes vezeti, és az  elmúlt hónapokban több kísérlet is történt korábbi visszavonult munkatársak meggyőzésére, de eddig sikertelenül.

A Kan közszolgálati csatorna arról számolt be, hogy hivatalba lépése után a szolgálat vezetője,  Zini kinevezett egy külsős főtanácsadót [J], aki a szervezet olyannyira legbefolyásosabb emberévé vált, hogy tulajdonképpen átvette a Sábák vezetését, – idézi a Kan forrását.

J. állítólag szabad kezet kapott Zinitől, hogy tapasztalat hiánya ellenére beavatkozzon a szervezet stratégiai, és taktikai politikájába, miután még a szolgálat magas rangú tisztviselőivel is konfliktusba keveredett azzal vádolva a tapasztalt ügynököket, hogy „nem értenek a munkájukhoz.”

A vezetés, és a Sábák tisztviselői közötti válságról szóló hírek kapcsán Dvir Kariv, a nem arab terrorelhárítási részleg korábbi terepügynöke nyilatkozott a Kannak, mondván – „a szolgálat jelenleg a háború közepén változtatja meg. Több száz visszavonult munkatárssal állok kapcsolatban, és vannak emberek, akik teljes joggal tesznek panaszt azzal kapcsolatban, ami a Belbiztonsági Szolgálatnál történik. Nem arról van szó, hogy a szolgálaton nincs mit megjavítani: október 7-én kudarcot vallott. De ésszel kell tenni, ahhoz pedig tanulni kell,” – mondta, majd arra figyelmeztetett, – „a szolgálat jelenleg a háború közepén változtatja meg az arculatát… ez a folyamat teljesen meg fogja változtatni a Sábák működését.”

• Zini a jogi tanácsadók ellenére döntött a Netanjahut érintő ügyben

David Zini a legfőbb ügyész figyelmeztetését figyelmen kívül hagyva nyújtott be szakvéleményt a bírósághoz Binjámin Netanjahu miniszterelnök folyamatban lévő perét érintő ügyben, –  jelentette a 12 csatorna riportere , Guy Peleg.

Gali Baharav-Miara főügyész Zini kormányzati kinevezésének előestéjén levélben tisztázta, miszerint minden olyan megkeresés esetén, amely Netanjahu magán- vagy politikai ügyeit érinti, jogi tanácsadáshoz kell folyamodnia, a szolgálat vezetője azonban figyelemen kívül hagyva a kötelező köröket, olyan szakvéleményt nyújtott be a bíróságnak, miszerint a miniszterelnök tanúskodása tel-avivi Kerületi Bíróságon biztonsági kockázatot jelent.

„Amennyiben bármilyen olyan megkeresés érkezik Önhöz, mely érinti vagy befolyásolja a miniszterelnök személyes vagy politikai ügyeit, beleértve a büntetőperével kapcsolatos kérdéseket is, a Belbiztonsági Szolgálat jogi tanácsadójához szakvéleményért és jogi iránymutatásért kell fordulnia,” – idézi a levelet a 12-es csatorna.

Zini úgynevezett szakvéleménye a Sábák jogi tanácsadójának tudomása, és beleegyezése nélkül készült, forrásokra hivatkozva szintén a 12-es csatorna számolt be korábban arról, hogy a szolgálat vezetője egy másik magas rangú alkalmazottal közösen állította össze a dokumentumot, amelyről a Sábák jogi tanácsadója csak egy későbbi szakaszban szerzett tudomást. A jelentés szerint a szakvélemény aggályos érveket tartalmaz, és a bírósági benyújtás előtt további ellenőrzésekre lett volna szükség több tekintetben is; ezen fenntartások miatt az ajánlást nem az ügyészségnek továbbították, hanem közvetlenül a bírósági igazgatás jogi tanácsadójának adták át, ami  eleve megkérdőjelezhető, mivel figyelmen kívül hagyta a kapott jogi utasításokat a miniszterelnök büntetőperét illetően, a Sábák és vezetője kinevezésének erősen átpolitizált jellegére mutatva rá.